HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1916

Írás összesen: 51263

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-01-17 12:35:15

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray

Vissza a fórum kezdőlapjára

(Klubszoba)

Versek és kritika

Vissza lapoz
Előre lapoz

Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes bejegyzés:
4076
Időpont: 2008-07-19 20:34:36

Válasz Poppy (2008-07-19 18:41:22) hozzászólására:
Ha a művet szedik darabokra, vagy húzzák le, de mellé használható tanácsokat is adnak, addig nincsen baj. Sok alkotó azonban személyes sértésnek veszi, ha versét kritizálják, és a hozzászóló személyét veszi célba válaszaival. Ez a baj.
Nem létezik olyan vers, ami mindenkinek tetszik, de ha a vers vers, akkor van rajongótábora. Csak azért kritizálni egy művet, mert nem tetszik, vagy, mert nem csípem az alkotóját, ostobaság.
Szenior tag
Poppy
Regisztrált:
2007-02-10
Összes bejegyzés:
1349
Időpont: 2008-07-19 18:41:22

Válasz Michelangelo (2008-07-18 19:24:45) hozzászólására:

No igen. Valaki nem bírja a kritikát. Nem mondom, hogy jól esik pl. nekem, ha lehúznak, de legalábbis elgondolkodom rajta. Mivel én magam elég kritikus alkat vagyok, nem veszem rossz néven, ha más is kritizál. De Gunodához hasonlóan, és tőled eltérően :), én már visszafogom magam a negatív kritikában. Bár most elgondolkodtam, hog talán igaza van kergemarhának, hogy igenis meg kéne mondani, ha valaki nem jó, mert egy-két dícsérettől bizony nagyon elszállhat az ember. Nem tudom, mi lenne a jó út.
Alkotó
Regisztrált:
2006-06-11
Összes bejegyzés:
1751
Időpont: 2008-07-18 23:10:26

Válasz Poppy (2008-07-18 17:11:40) hozzászólására:

Egyetértek veled. A nagyon tré dolgokhoz nem szoktam hozzászólni. (Bár én inkább a prózában vagyok otthon) Egyszer-kétszer megpróbáltam, de olyan hisztisen reagáltak rá a delivensek, hogy úgy döntöttem, hagyom a dolgot a fenébe. Csak olyan emberekkel "tárgyalok", akikben tényleg "van valami", és kellően értelmesek ahhoz, hogy belássák, a kritikám nem froclizó, hanem segítő szándékú.
Alkotó
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes bejegyzés:
173
Időpont: 2008-07-18 19:44:57

Válasz kergemarha (2008-07-18 17:48:48) hozzászólására:

En sajnalnam, ha hozzam nem irnal semmit, mar reg varok egy olyan szemelyre aki ir valami olyat amivel tudok mit kezdeni. En szemely szerint tenyleg orulnek neki, ha oszinten megirnad, hogy ez meg ez itt mert rossz, es nem az az ember vagyok akitol azt fogod kapni, amit en kaptam, meg amit te sem akarsz.
Tehat, ha van idod negativ kritikat irni, en szivesen veszem.

Udv
Alkotó
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes bejegyzés:
173
Időpont: 2008-07-18 19:24:45

Válasz Poppy (2008-07-18 17:11:40) hozzászólására:

Nem akarok nevet emliteni, meg nem is lenne tiszteseges, de tobb esetben amikor kicsit negtivabb vonulatu volt a hozzaszolasom, kritikam, eleg durva dolgokat vagtak a fejemhez. Tobbek kozott amit itt az elottem szolo kergemarha is emlitett. De ennel sokkal durvabbak is eljutottak hozzam, raadasul, akinek a kritikat irtam megjeleitette a sajat szemelyes profiljaba hogy hideget_meleget var mindenkitol, erre miutan valszoltam a kirohanasara vegul nyomatekosan megkert inkabb fenyegetett, hogy ne mereszeljek megegy kritikat megjeleniteni egyik muvenel sem. Aztan Don Paco vegul torolte a hozzaszolasokat. Es az emlitett szemely, kesobb kiderult vagyis eszrevettem, hogy torolte az osszes olyan muvet, ahol kritikam szerepelt, es aztan ujra feltoltotte oket. Ennyit a negativ kritikakrol.
Szenior tag
Poppy
Regisztrált:
2007-02-10
Összes bejegyzés:
1349
Időpont: 2008-07-18 17:11:40

Válasz kergemarha (2008-07-18 12:20:57) hozzászólására:

Szia! Ha komolyan úgy gondolod, hogy valaki rosszat ír, szerintem nyugodtan mondd/írd meg neki, persze nem mindegy, milyen stílusban. Akad itt, aki megmondja a véleményét, és még adni is lehet rá. Én magam szívesen veszem a kritikát (hisz én se vagyok művész vagy profi, vagy akárminek is hívják) és olykor írok is, bár meg kell mondjam, én a szörnyen rosszakhoz általában nem írok, inkább olyannak, ahol látok valami jót, csak van még "kötözködnivalóm". Van, aki bátrabb a negatív kritikában is. Hajrá! Csak stílusosan.
Alkotó
Zöld Zsázsa
Regisztrált:
2006-05-31
Összes bejegyzés:
1928
Időpont: 2008-06-03 13:11:02

Válasz Michelangelo (2008-06-02 20:25:42) hozzászólására:

Hát ez olyan hosszú és annyi mindent állít, hogy így hirtelenjében nem is tudok rá mit mondani... Amúgy érdekes a cikk, megérné boncolgatni még egy kicsit. Mondjuk: ti mit gondoltok, mi vagy milyen a szabadvers, azoknak a meghatározásoknak a fényében, amiket itt lent olvastunk?
Alkotó
Crystalheart
Regisztrált:
2006-04-16
Összes bejegyzés:
2588
Időpont: 2008-06-03 01:31:27

Válasz Velencia (2008-06-02 20:55:20) hozzászólására:

Vagy egyszerűen egy http://href.hu/-val lerövidített címet teszünk eleve közzé. :)
Alkotó
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes bejegyzés:
173
Időpont: 2008-06-02 21:47:05

Tényleg igaz, :D
Alkotó
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes bejegyzés:
173
Időpont: 2008-06-02 20:25:42

Irodalmi szószedet: A szabad vers

A szabad vers korántsem új, nem "modern" találmány, bár huszadik századi térhódítását egyértelműen a modernségben nyilvánvalóvá vált krízishelyzetnek, a Mallarmé által már felvázolt versválságnak köszönheti - ez értelemszerűen és mindenekelőtt a verssor válságát jelenti.

Természetesen a szabad vers sem teljesen szabad, ily módon nem is lehet "kötetlen": bár szabályrendszere nincs (talán nem is lehet általános érvényű szabadvers-képleteket meghatározni), mégis olyan megkötései vannak, amelyek szintén valamiféle formaadó struktúrába szerveződnek. Ahogyan pedig minden egyes (kötött) formának megvan a saját, belső jelentéstartalma (tehát nem csak egy üres szerkezeti váz), úgy a "kötetlen" formáknak is van önálló jelentésük.

Legelőbb is tegyünk különbséget a szabad vers és a prózavers között! Ez utóbbi csak bitorolja a "vers" nevet, pontosabb lenne a prózaköltemény megnevezés (ehhez lásd még Baudelaire prózaversciklusának, A Fájó Párizsnak alcímét: Kis költemények prózában), mert a vers alapvető alkotóeleme, a verssor hiányzik belőle, hiszen sortagolása merőben esetleges, csak az aktuális nyomdai-tipográfiai döntések (a szedéstükör nagysága, a választott betűtípus jellemzői, mérete stb.) eredményeként jön létre. Ezzel szemben a szabad versnek minden esetben autonóm és állandó a sortagolása - még ha ennek kialakítási elvei jó néhány esetben homályosak maradnak is az olvasó előtt.

T. S. Eliot 1917-es esszéjében (Gondolatok a szabad versről) azt állította, hogy "szabad vers pedig nem létezik" (itt és a továbbiakban: Gspann Veronika fordítása), s ennek csak egyik, jelentéktelenebb okaként hivatkozott arra, hogy csak negatív vonásokkal tudja definiálni, a forma hiányával, a rím hiányával és a metrum hiányával. Ráadásul e három jellemző közül az utolsót azonnal ki is hagyja további vizsgálódásából, hiszen könnyen belátható, hogy nem létezhet olyan tetszőleges, ritmustalannak tűnő szöveg, melyet ne lehetne valamilyen módon mégis skandálni. Az angol nyelv egyetlen versformaként elfogadott rímtelen képződményére, a jambikus pentameterben íródó blank verse-re utalva jelzi, hogy meglátása szerint az angol fül sokkal érzékenyebb a vers zenéjére, amely e metrumban nem az azonos hangzók ismétlődésére épül - viszont a rím eluralkodása talán eltompította az emberek hallását. Nem hadakozik a rím ellen, mégis kijelenti, hogy a rím megnyugtató visszhangjának eltűnésével a költői szöveg sokkal komolyabb mércével is megméretik, "egyszeriben szembetűnőbb lesz, hogy vajon sikeres-e a szavak megválasztása, a mondat rendje és szerkezete"; ezzel párhuzamosan pedig a rím is felszabadulhat: "Ha mentesül a sántító vers megtámasztásának kimerítő feladatától, nagyobb eredménnyel alkalmazható ott, ahol igazán szükség van rá." Ahol nemcsak funkcionális elemként jelenik meg, hanem önálló jelentéshordozó eseményként.

Eliot meglehetősen leegyszerűsítőnek tűnő konklúziója ("miután a szabad verset nem jellemezhetjük a forma és a rím hiányával, hiszen más típusú versek is léteznek nélkülük, [É] megállapíthatjuk, hogy a hagyományos vers és a szabad vers között nincs különbség") azt sugallja, hogy a szabad versnek nincs pozitív, tehát nem a szabad vers "hiányosságait" leíró meghatározása. E tévedésnek az az oka, hogy nem a megfelelő viszonylatban vizsgálta tárgyát: a szabad verset a "kötött formájú" versek oppozíciójaként gondolta el.

Ezzel szemben azonban megfontoltabb és eredményesebb megközelítés az, ha a szabad verset a prózával állítjuk ellentétbe. A fentebb említett versválság egyfajta egyensúlyzavarban testesül meg: Jacques Roubaud szerint "nincsen próza vers nélkül", vagyis a vers híján egész nyelvi kommunikációs rendszerünk működőképessége megkérdőjeleződik; ha a vers margóra szorul, megbillen a nyelv egyensúlya. Mivel a szabad versben a verssorokat (mindenekelőtt a sorvégeket, illetve a félsorokat) nem az ismétlésen alapuló ritmikai mérték határozza meg, a szabad verset abban a viszonyban kell elgondolnunk és meghatároznunk, amelyben a nem-verssel áll - e viszonyt pedig az írott, nyomtatott szövegekben azonosíthatjuk. Roubaud Sándor öregkora című, a francia verssor állapotáról szóló (magyarul csak Szigeti Csaba mindmáig kéziratos fordításában létező) esszéjében kijelenti, hogy a szabad vers "írott létmóddal rendelkezik, s mivel a nyomtatás áttételére szánták, mindenekelőtt tipografikus létmóddal". Vagyis a szabad verset nem-prózaként kell felfognunk, olyan szövegként, amely önálló és állandó sortagolással rendelkezik, és a sorvégi "fehér részek" a verssor részét alkotják, szemben a prózával, ahol - mint fentebb említettem - teljességgel véletlenszerű a sortagolás, így pedig az a "csend", amely két verssort elválaszt egymástól (illetve amely két sort mégiscsak összeköt) minden tekintetben hiányzik belőle. Ami tehát a szabad verset meghatározza, az a sorokban való léte, mely mint tipográfiailag elrendezett nyelvi metszetek döntő egymásutánisága jelenik meg. (Amikor Tandori Dezső Ottlik-prózarészleteket verssorokba tördelve adott közre saját műként, akkor is a szabad vers e tulajdonságát használta fel: a nyersanyag kiválasztása és "nyelvi metszése" jelenti ez esetekben a "költeménnyé tevést", a mindent újraíró poétikai aktust; a versek és a forrásként használt prózarészletek közötti alapvető különbség elsődlegesen nem a mondottakban van, hanem a formai eltérésben, a bennük ellentétesen szereplő nyelvi szegmentumok tere és helye között.)

Természetesen óhatatlanul fölvetődik a szabad vers szóbeli létének problémája. A "hagyományos" versekben általában a szótagállandóság és a rím szabályai által létrehozott metrikus ritmusok vezérlik a vers elhangzását, többé-kevésbé egyértelműen felismerhetővé téve annak sortagolását (többé-kevésbé: gondoljunk csak az enjambement-ra!). Ezzel szemben a szabad versnek nincs kizárólagos szóbeli léte, mivel a verssor ez esetben egyedül a megszakítások stratégiáján alapul; csak az - akár önkényes - sortagolás határozza meg, amely viszont lehetővé teszi a vers dikcióját, mely a tőle elvárható mértékben eljátszik a sorvégi, "beleértendő" szünetekkel.

Ebből az irányból eldönthetővé válik a strofikában (a versszakok szerkezetével, egymáshoz való viszonyával és versalkotó sajátosságaival foglalkozó tudományban) érdekelt kutatók vitája arról, hogy minimálisan hány sor alkothat egy strófát, hány strófa egy verset. Ugyanis ha a szabad verset éppen a verssor felől határozzuk meg a próza ellenében, akkor eltűnik az a probléma, hogy egy egysoros versben az egyetlen verssor önmagán kívül nem áll viszonylatban más verssorral, így önmagában nem értelmezhető verssorként. (Ugyanígy nem lehet innentől probléma az egy strófából álló versben, hogy az egyetlen versszak látszólag csak önmagával van viszonylatban.) Vagyis egyetlen versszak is versalkotó lehet, s ugyanígy egyetlen sor is strófaalkotó - a gyakorlat mindenesetre épp ezt mutatja (extrém példaként pedig Weöres egyszavas verseire utalnék).

Végül pedig ismét Jacques Roubaud-t idézném, aki végre nem oly módon írta le a szabad verset, hogy összegyűjtötte, mi vagy milyen nem lehet (mert az valamely kötött forma sajátossága lenne), hanem egy pozitív meghatározással szolgált. "Egy szabad vers: egy nem üres tipográfiai egység; két- vagy többértelműség nélkül önazonosítható; nem-prózaként megjelölt; legalább egy sornyi."

k.kabai lóránt
Alkotó
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes bejegyzés:
173
Időpont: 2008-06-02 20:25:30

Nekem sem sikerült megnyitnom, pedig elvileg jó a link, csak valamiért nem tölti be, hát remélem nem követek el, hatalmas bűnt, azzal hogy bemásolom a cikket, ha mégis megkérem valamely szerkesztőt, hogy törölje.
Alkotó
Zöld Zsázsa
Regisztrált:
2006-05-31
Összes bejegyzés:
1928
Időpont: 2008-06-02 16:33:22

Válasz Michelangelo (2008-06-01 16:28:32) hozzászólására:

biztos csak én vagyok a béna de nem sikerült megnyitnom
talán ha mégis inkább kiemelnél belőle néhány gondolatot, hozzáfűzve a saját véleményed is...? :)
Alkotó
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes bejegyzés:
173
Időpont: 2008-06-01 16:28:32

Mostanában elég sokszor szó esik a szabadversről, sokak szabadversnek neveznek olyan írásokat, amik nem azok, vagy azoknak is csak gyenge árnyuk. A szabadvers mivoltáról ajánlok mindenki figyelmébe egy cikket(amit nem másolok be inkább csak a linket, ahonnan megnyitható):

http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&i d=15073

Jó olvasgatást!
Alkotó
AmigoH
Regisztrált:
2006-05-30
Összes bejegyzés:
9
Időpont: 2008-05-03 00:42:01

Látom, itt már előttem jól kitárgyalódott/megválaszolódott a kérdés. Szerintem a verskritika elsősorban legyen is az, ami, ne csak illemkedésből írt néhány szép szó. A kritika legyen őszinte és konkrét, viszont ne legyen sértő, rosszindulatú. A kritikaírónak a kritizált fejlődését kell elősegítenie, nem pedig az ő nagy hozzáértését kell kiemelnie. Kb ennyi. Nem tudom, h mondtam-e valami újat...nem volt időm végigolvasni visszafelé mind a 6 oldalt.
Alkotó
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes bejegyzés:
173
Időpont: 2008-04-15 15:34:06

Válasz Crystalheart (2008-04-15 01:58:04) hozzászólására:

Én csak őszinte voltam:))
Alkotó
Crystalheart
Regisztrált:
2006-04-16
Összes bejegyzés:
2588
Időpont: 2008-04-15 01:58:04

Válasz Michelangelo (2008-04-14 22:22:09) hozzászólására:

No akkor mostantól téged sem értelek. Komolyan. Én rendesen utálom az avantgardot. :)
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes bejegyzés:
628
Időpont: 2008-04-14 22:50:45

embere válogatja...
habár a műveit én nem értem, és így nem is szeretem, de nagyra tartom, mert autodidakta módon alkotott nagyot mind az irodalomban, mind a képzőművészetben...
én az ilyen művészeket becsülöm a legtöbbre...
Alkotó
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes bejegyzés:
173
Időpont: 2008-04-14 22:22:09

Válasz Crystalheart (2008-04-14 21:56:52) hozzászólására:

Eddig az hittem, hogy a Kassák "gyűlőlöknek" van igazuk, de tévedtem. Ez az írás a zsenialitással határos, nekem nagyon tetszett, végigolvastam. Ellenszegülök:)Tényleg tetszett, gyönyörűek a képek, amiket használ, és nagyon egyedi, az egész szöveg, a hangulat a mondanivaló és a kifejezés, tény hogy nem egyszerű, de csodálatos.
Alkotó
Crystalheart
Regisztrált:
2006-04-16
Összes bejegyzés:
2588
Időpont: 2008-04-14 21:56:52

Válasz Arnodre (2008-04-14 21:50:53) hozzászólására:

Na ezért toporog a magyar irodalom évtizedek óta! :DDD
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes bejegyzés:
628
Időpont: 2008-04-14 21:50:53

Válasz Crystalheart (2008-04-13 14:25:48) hozzászólására:

nos, nekem nem volt erőm végigolvasni az említett Kassák verset, igaz, amit elolvastam belőle azt se értettem... amúgy ez a vers a KORUNK közvéleménykutatása szerint benne van a 20. század 10 legszebb magyar versében... hogy a kutatást milyen társadalmi körökben végezték, arra gondolni se merek... :)

lásd wikipedia, magyar irodalom szócikk!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Ivan Bunyin: Hideg tavasz címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz

zsarátnok alkotást töltött fel Csodabogár címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Ma még vajúdva című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ma még vajúdva című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ma még vajúdva című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Porcukrosbögrén-álmaink című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a betűim című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Porcukrosbögrén-álmaink című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a betűim című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Porcukrosbögrén-álmaink című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ma még vajúdva címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)