HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 29

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48386

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: Don PacoFeltöltés dátuma: 2005-09-23

Az idős hölgy

Az idős hölgy a külvárosban éldegélt. Idősebbnek nézett ki a koránál, hiszen életét a munkának szentelte és a rengeteg dologba igencsak belefáradt. Pedig hajdanán gyönyörű lány volt, egymást tapodták a kérők, hogy táncba vigyék, a fivérének kellett elhessegetnie őket az udvarból. A nővére irigykedett is rá, de nem szólt egy szót sem, csendben követte, bármerre is ment - meghúzódott az árnyékában és onnan szemlélte, hogyan virágzik a húga.

Később, mikor eljött a családalapítás ideje, teljesen megváltozott, érett nő lett belőle, szorgos háziasszony és gondoskodó anya. Talán túlságosan is megváltozott, már nem járt el a mulatságba, csak mosott, főzött, takarított egész álló nap. Vagy, ha éppen nem akadt teendő a házon belül, akkor a környezetüket csinosította. Fákat, bokrokat ültetett, hogy amikor már nagyobbak lesznek a gyerekei, akkor minél szebb tájon lakjanak.

Nővére már nem irigyelte őt, inkább féltette, attól tartott, ha a húga nem lassít kicsit, tönkreteszi az egészségét. Szólt a bátyjuknak - aki addigra már nagyon fontos tisztséget töltött be, ő igazgatta a környék uradalmát -, hogy beszéljen vele, de hiába. Az anya nem hallgatott se a nővérére, se a fivérére, csak azzal foglalkozott, hogy szép jövőt biztosítson a csemeték számára.

Azok nőttek is, csakhogy a szép jövő reményéből alig valósult meg valami. Folyton egymást marták, tanulni nem voltak hajlandók, a fákra, bokrokra nem ügyeltek, a szemetet beledobták a patakba, mert az egyszerűbb volt, mint humuszt gyártani. Felnőtt korukra még rosszabb lett a helyzet, egymás holmijait lopkodták és hiába kérte őket az anyjuk, arra sem vették a fáradtságot, hogy a ház körül segítsenek. Fiai telebűzölték a házat pipafüsttel, lányai pedig csak a maguk szépségével törődtek. Néha odacsapott egyet elkeseredésében, de ereje fogytán nem foglalkoztak mérgelődésével, csak nevettek rajta. Születtek unokái és dédunokái is, a család egyre terebélyesedett, ám a fiatalabb generáció gonoszsága borzasztóan elharapódzott.

Egy este nem bírta tovább, érezte, hogy végleg elhagyja az ereje. Elsétált az ágyáig és belefeküdt. Szomorú volt, végtelenül szomorú. Ő nem akart mást, csak jó anya lenni. Magában kereste a hibát, vajon hol ronthatta el, hogy gyermekei, unokái és dédunokái ilyen elvetemültek lettek.

Sokáig feküdt betegen, a megváltó halálra várva. Nővére ápolgatta, bár az ő fénye sem volt már a régi, odaadóan hordta húga ágyához az ételt és az italt, ha kellett megtörölgette a homlokát, vagy felrázta a párnát. Bátyjuk szörnyű haragja gerjedt, befolyását arra szerette volna felhasználni, hogy megbüntesse unokaöccseit és unokahúgait. A beteg anya kérlelte, ne bántsa gyermekeit, talán van még remény arra, hogy megjavuljanak.

Mielőtt meghalt, néhány fia és lánya ellátogatott hozzá halálos ágyához. Ők rendkívül szégyellték magukat, mert rájöttek arra, milyen hálátlanul élték életüket és micsoda veszteség lesz, ha magukra maradnak.

Gaia utolsó erejével még elmosolyodott. Látta, hogy a jóság magja kicsírázott lelkükben és hitte, hogy előbb-utóbb sok milliárd leszármazottja mindegyikében szétárad ez az érzés.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2011-03-11 11:09:36

Köszönöm az olvasást neked is Ági, meg Estellének is, bár ő már jó rég járt itt, de ez lemaradt :)
Alkotó
Regisztrált:
2009-10-10
Összes értékelés:
26
Időpont: 2009-10-10 18:19:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Paco!

Azt hiszem, én most nem az anya, hanem a gyermekek oldaláról értelmeztem és elemeztem a művet. Azt kell, hogy mondjam, a történet ismerős. Sok gyermek nem azt adja a szüleinek vissza, amit megérdemelnek. Ki merem nyilvánítani: hálátlanok.
Mikor azt írtam, hogy a gyermekek oldaláról olvastam inkább, mit is jelentett? Én is gyermek vagyok...édesanyám felnőtt gyermeke, és sajnos úgy gondolom, én sem mindig azt tettem, amit igazán megérdemelt volna. Még ha mást nem is kaptam volna a 20 év alatt, mint azt, hogy felnevel, már az is sokkalta több lenne, mint amit én nyújtottam neki. De az Istennek hála, az én esetemben még nincs késő...még talán megköszönhetem neki, és ez a mű igenis erőt adott hozzá. Köszönöm!
Üdvözlettel: Estelle
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2009-09-30 20:07:07

válasz Jodie (2009-09-29 11:15:06) üzenetére
Szép jó estét :)

Köszönöm szavaid, hidd el, nagyon örülnék neki, hogyha az iskolákban foglalkoznának környezettudatos neveléssel és nem abból álna a környezetismeret óra, hogy a lehullott falevelek erezetét meg kell számolni :) Talán megérjük...


Borostyán, ne haragudj, most látom, elfelejtettem neked válaszolni :( Köszönöm, hogy itt jártál és olvastál!
Szenior tag
Jodie
Regisztrált:
2006-08-14
Összes értékelés:
495
Időpont: 2009-09-29 11:15:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia :)

Azt hiszem ha tanár lennék, elolvastatnám a csemetékkel, és íratnék velük egy esszét róla... azt hiszem sokat tanulnának belőle(d)...

Gratulálok, tetszik a "megszemélyesítés", és az utolsó 3 sorral történő fordulatos lezárás valami fantasztikus :)

Jodie
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-03-13 18:46:36

Kedves Paco!
Nekem valahogy Jókai Aranyemberének utolsó helyszíne jutott az eszembe. A sziget, amelyet Tímár Mihály és Noémi népesített be... Ők vigyáztak a természetre, és az utódaik is megértették ennek fontosságát. Kár, hogy nekünk nem lehet saját szigetünk...
Üdv: Borostyán
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2007-12-22 18:42:25

válasz sleepwell (2007-11-23 21:09:29) üzenetére
Bárcsak... talán :)

Majd benépesítünk egy másik bolygót és kezdhetjük újra a környezet rombolását. Vagy ez pesszimista gondolat, mi? :)
Szenior tag
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2007-11-23 21:09:29

Kedves Paco!
Nekem a szivemet csavarta meg a történet...bárcsak lenne sok ilyen "jóságmag", s gyorsan áradna ez az érzés szét az emberek szívében.
Ezt mindenkinek el kellene olvasni, gratulálok Paco:)

Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2007-08-01 14:30:58

Köszönöm az olvasásokat és reakciókat
Szenior tag
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
717
Időpont: 2007-07-30 13:13:45

Nekem is nagyon tetszett! Az elején még csak emberi életekben gondolkodtam, és már akkor is egy gyakran látott probléma megfogalmazásának éreztem, de az utolsó bekezdés megcsavarta és kibővítette az egészet. Gratulálok!
Alkotó
Regisztrált:
2007-06-14
Összes értékelés:
315
Időpont: 2007-06-18 13:29:21

Nagyon tetszett, van tanulsága, mondanivalója, ajánlanám kicsiknek is. :)
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2007-01-24 12:00:45

Sajnos nem hiszem, hogy nagyképűség lenne. Lassan hétmilliárd ember lakik ezen a nem túl nagy bolygón. Az az irgalmatlan mennyiségű füst és szennyező anyag igenis tönkre tudja tenni a Földet. Lehet, hogy először csak a felszínen lesz érezhető a változás, azonban az üvegházhatással a tengerek világa is meg fog változni. Egy nagyfokú algásodás indul be és száz éven belül alig lesz benne hal. Ezek sötét, ugyanakkor reális képek. Bár ne így lenne.
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3805
Időpont: 2007-01-17 20:35:26

Nagyon elgondolkoztató a történet. Sajnos azonban azt kell hinnem, hogy nem azok gondolkoznak el rajta, akik tönkre teszik.
Talán nem is a novellához, hanem az utolsó hozzászóláshoz tartozik az a gondolat, amit egy ismerősöm mondott akkor, amikor megkérdezték tőle, hogy mit szól ahhoz, hogy az emberiség elpusztítja a Földet? Azt válaszolta, hogy nagyképűség lenne azt mondani, hogy az EMBER képes erre. A FÖLD felszínéről elpusztíthatja önmagát, de a folyók folyni fognak, a tűzhányók működni fognak, és a szél is fújni fog, amikor az ember már sehol sem lesz...
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2006-07-14 14:23:34

Az csodálatos ősanya sajnos tényleg haldoklik. Bár képes lenne Főnix madárhoz hasonló megújulásra, ahhoz szüksége lenne a parazitává átalakult gyerkemeinek segítségére.
Némi öröm az ürömben, hogy haláltusája néhány száz évig biztosan eltart, így a mostani generációknak nem kell szembenézniük tettük rettentő következményeivel.
Szenior tag
vaj
Regisztrált:
2006-07-05
Összes értékelés:
145
Időpont: 2006-07-12 13:06:36

Merem remélni, a szóbanforgó "idős hölgy" még nem halt meg. Kérlek nyugtass meg, hogy jól látom, és tudósíts hogyléte felöl!
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2006-05-24 12:02:04

Akkor jó :)
Én meg köszi a hiba feltárását (bár gondolom, ha nagyítóval átnézzük, még van néhány...)
Alkotó
Regisztrált:
2006-03-05
Összes értékelés:
75
Időpont: 2006-05-22 18:50:26

tudom, hogy nem jelent sokat, nem is azért írtam...amugy meg nem szoktam ilyeneken megsértődni:) És köszi a felvilágosítást, mostmár ezt is tudom, érdemes volt rákérdeznem.
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2006-05-22 17:15:23

Köszönöm az olvasást!

Az, hogy humán tagozatos vagy, önmagában nem sokat jelent etimológiai szempontból (ezt nem sértésnek szántam, kérlek, ne is vedd annak).

A "tapod", "tapodták" szavakat a régies szépirodalmi alkotásokban használták a "tapos" szó alakjaként.

A "fáradtságot" kifejezésben teljesen igazad van, ez egy olyan elterjedt és szokványos hiba, mint az "egyenlőre". Mindkettő létezik, csak gyakran nem megfelelő szövegkörnyezetben használják.
Alkotó
Regisztrált:
2006-03-05
Összes értékelés:
75
Időpont: 2006-05-21 15:25:01

Nagyon tetszett a történet, tanulságos, gyerekenek is lehetne olvasni, mint tanulságos mese:) A világért sem akarok belekötni de az ,,egymást tapodták a kérők,, az nem taposták? És ott, hogy ,, arra sem vették a fáradtságot,, sz ott fáradságot..bocs csak humán tagozatos vagyok és már akaratlanul is észreveszem az ilyeneket, kivéve a saját irásaimban:D
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2006-05-16 08:45:14

Köszönöm! Örülök, hogy tetszett!
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12484
Időpont: 2006-05-13 23:21:56

Igaz történetnek tűnik, s én azokat szeretem. Az élet sok mindent produkál, azt hiszem, nem kell kitalálni mindent, csak szét kell nézni, és találunk témát. Többen említették, hogy röviden fogalmaztad meg a jó gondolataidat. Én is úgy éreztem, mégis tetszik az írásod, szépen és jól fogalmazol, jó helyesírással. Én éppen ellenkezőleg, érzem, hogy hosszan fejtem ki a gondolataimat, s nem tudok jó tömören írni, ezért nem tartom hibának, ha Te ilyen röviden össze tudtad foglalni a gondolataidet, mert így is teljes egész, amit átadtál nekünk. Gratulálok.
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2006-04-26 09:05:08

Köszönöm!
Jó, hogy valaki elfogadja olyannak, amilyennek írtam :)
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2006-04-18 21:03:21

A szöveg hosszára való utalásokat nem értem. Az annyi, amennyi. Én nem regényt akartam belőle írni, de ha szeretné valaki bővebben kifejteni a mesét, áldásom rá :)
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2006-03-31 11:00:09

köszönöm. Annak is szántam, de nem gondoltam, hogy tényleges eredményt érhetek el vele :)
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2006-02-10 13:12:49

Nem szoktam hosszan fogalmazni, azt a műfajt meghagyom másnak. Én csak leírom, ami eszembe jut.

Köszönöm a véleményezést
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2006-01-05 16:22:40

Még nem olvastam, de felírom a listára, ami jelenleg végtelennek tűnik :)
Az lehet, hogy nem a legideálisabb szóhasználat, de azért, mert túl modern?! Ki tudja, lehet...

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A nyárhoz című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Őrangyalos című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Volt egyszer egy Sztár Áruház című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Ó, apám! című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Nap-leány című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Nap-leány című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel W. Busch: Die Rose sprach / A rózsa szólt címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őrangyalos című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Őrangyalos című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 05. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel J. W. von Goethe: Rózsák, ti pompázók... címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 10. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)