(Figyelmeztető)

Vad szelek tépázta hullámzó táj,
csípős ostorként csattanva fáj
s ezüstöt permetez a lég.

Borong az ég, vad szörnyeteg mordul,
a köveken kövér esőcsepp csikordul,
nem mondhatod, hogy elég.

(A vad)

Lásd, mily csendben
jő a szellem
mordul, vágtat
meg nem állhat
durva, csattan
forr a katlan
villám vakít
szél így sikít
kezdve újra
tágra fújva

majd halotti szóban
újra szól a szólam
tépi, zúzza a fákat
majd mint folyó kiárad
retteg tőle a föld, és
átölel lassan a féltés
mindenki megy merre lát
átlépve az éjszakát
összeborulnak a házak

s a szétzilált erdő törött fái között
megvadult madarak cikáznak.

(Köszönő)

Szivárvány fogja át az eget,
s míg gitárod halkan pengeted,
járja a dalod az egeket át:

halkan suttog a zöld mező fölött,
a vihar távolabbra költözött,
s beszívod az eső illatát.