HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47194

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / sci-fi
Szerző: José AlvaradoFeltöltés dátuma: 2007-07-11

The City XII. Fejezet

XII. fejezet
Sátorbontás

Skull és Beni a sátrukban üldögéltek. A fiú ekkor vette észre a kikészített ruhákat. Magára nézett. Rajta még a szakadt városi öltözete volt. Átöltözött. Beninek meg kellett állapítania, jobban állt a fiún a bő zeke, és a vászonnadrág, mint eddigi koszos rongyai. Kicsit bő volt minden, de egy övvel megoldotta a problémát. Skull ránézett a lányra.
- Te nem próbálod fel az új cuccokat?
- Felpróbálnám... - Kezdte a lány, de elhallgatott. Skull megcsóválta a fejét, és kiment. Körülnézett. Vizsgálgatta a tábor életét. Mindenki tudta, mi a dolga. Az első őrjárati szakaszból most értek vissza. Mindenkinél volt tőr és puska. A pisztoly nagyon ritka volt. Csodálkozott rajta. Nem tudott elképzelni közelharcban hasznosabbat a revolvereknél. Őnála nem volt tőr, csak egy rövid nyelű kés étkezésre. Feleslegesnek tartotta. Ha elfogyott a lőszer, mindig puszta kézzel harcolt. Nem volt szüksége másra. Kicsit megint szúrt a mellkasa. Remélte, hogy néhány nap múlva leveheti a kötést. Nem tetszett neki az orvosi jelenlét. Mindig magát gyógyította. Őt úgy nevelték, hogy aki nem tudja ellátni magát, az haljon meg. Büszke volt állóképességére és sebeire. Azt mutatták, harcos életet él. Géppuskát is csak ritkán fogott a kezébe. Otrombának és pontatlannak tartotta, noha ő még soha nem tévesztett célt. Itt a legkülönbözőbb arzenálokat látta. Leginkább távcsöves vadászpuskák, de voltak kétcsövű flinták és katonai sörétesek is. Azokat szerette. Valaki megfogta a lábát. Hátranézett. A lány húzta befelé. Bemászott a sátorba. Benin igencsak jól állt a terepszínű ruházat. Feszült rajta a barna póló, kiemelve a lány vonalait. Gyalogsági bakancs villogott a lábán. Skull füttyentett. Elmosolyodott. Percekig csönd volt, végül a fiú szólalt meg.
- Kifejezetten jól áll. - A lány lehunyta a szemét és elpirult.
- Köszi. - Mondta végül és leült. Skull elfeküdt keresztbe a sátorban. Rátámaszkodott a könyökére, majd megszólalt.
- Mesélj nekem arról a gazdag negyedről, ahol laktál eddig, meg a másik városról. Olyan mint a mi városunk? - Kérdezte. A lány válaszolt. Csak fél füllel figyelt oda. Undorodva hallott az iskoláról, hogy még tizennyolc-húsz éves korukban is gyerekként kezelik az embereket. A külvárosban, aki tizenöt éves koráig nem szerzett vérnevet, az már el volt veszve. El nem tudta képzelni milyen érzés lehet nap mint nap bejárni egy iskolába, ahol olyan dolgokat tanítanak, amikkel az utcán nem megy semmire. Ugyanakkor kis irigység gyúlt benne arra a gondolatra, hogy minden nap húst ettek és valódi gyümölcsöket. A lány az ő környékéről kérdezett.
- Hát a II. Zónában más az élet. Az ételért harcolni kell és ki van porciózva. Mind a negyvenkét negyedben van egy ellátó állomás, ahol fel lehet venni a napi élelmiszert. Szintetikus szart. De egyébként az élet csodálatos. Tíz éves korától az embert felnőttként kezelik. Fegyvert hord mindenki, aki tud szerezni, aki nem, az hamar hozzácsapódik egy bandában, amiben mindig a legerősebb a vezér, és ki is mutatja a foga fehérjét. A gyengék erről többnyire tizenöt éves korukig lerázódnak. Mennek a rejtekbe, ahol elméletileg tilos bármiféle erőszakot alkalmazni, és fegyvert hordani. Ezt természetesen az erősebb bandák megszegik, mint láttad, de ha valaki ott meghal, az Őrzők megkeresik és megölik a rejtekben rendetlenkedőket. Nincs nagy különbség a fiúk és a lányok között. Csak húsz éve kezdődött a város átépítése, és alig tizenöt éve húzták fel a falakat, de akik bent vannak, és szólni mernek, azok sosem idősebbek huszonöt évesnél. A halál senkit nem érint meg. Aki meghalt, az mindig a saját hibájából történt. Aki gyenge, meghal. Aki viszont már szerzett vérnevet és nem akar önkényesen kötözködni, azt többnyire békén hagyják a bandaháborúkon kívül. - A sátor falán a százados arca kandikált befelé.
- Bejöhetek? - Kérdezte mosolyogva. Skull megütődött a kérdésen.
- A vendégei vagyunk, ön dönti el, hogy a klánjában hova, mikor lép be. - Bardó bemászott, és leült.
- Nos ez egy nagyon fontos szabály itt a Vadonban. Mindenki - legyen közkatona, tábornok, férfi vagy nő - egyenlő. Megvan a tisztségnek és a kornak a tisztelete, de itt nincsenek bandavezérek. Én egy hadsereg századosa vagyok, de erre csak azért van szükség, mert háborúban élünk. Szabad embereket vezetek, nem a szolgáimat. Ez nem a város. Ha köztünk akarsz maradni ne használd a vérneved. Skull név elég híres ahhoz, hogy a hackerek mind ismerjék. Viszont a Scurt is. Nagyon óvatosnak kell lenned. Amíg az én századomban maradsz, nem lesz problémád, de most nagy átcsoportosítások várhatók. Ha az emberek között tekintélyt akarsz szerezni, többet használd a géppisztolyt, mint a revolvereidet. - valaki behajolt a sátorba.
- Uram új jelentések érkeztek és egy vezérkari parancs lepecsételve vörös kóddal. Meg kellene néznie. - A vörös kód a legsürgősebb, visszaigazolást nem igénylő üzeneteknek volt fönntartva. Megfordult, intett, majd indult. A futár is eltűnt. Skull visszafeküdt. Beni nem értette.
- Nem is érdekel mi történt? A százados nagyon sietve ment el. Valami fontos történhetett. - Skull mosolyogva válaszolt.
- Őszintén? - Kis szünetet tartott, de nem várt választ. - Nem igazán.- Ezzel le is tudta a dolgot, de a lányt érdekelte.
- Hogyhogy? Valami fontos van készülőben, ha így felbolydult az egész tábor. - Beninek igaza volt. Kint csak úgy dübörgött a sok láb, ahogy mindenki a továbbállásra készült.
- Azért nem érdekel, mert tudom mi a helyzet. És van időnk. Nem sok, de van. - A lány szeme kíváncsian felcsillant.
- És mi a helyzet? Mond már meg! Ne csigázz! - Skull teljes nyugalommal válaszolt.
- Annyi, hogy kijött egy felderítő egység, körülbelül öt-hatszáz ember a városból. Tudják, hogy megtaláltuk a Vadon lakóit. Módszeresen körkörösen átkutatják a területet. Lassabban reagáltak, mint gondoltam, de jönnek. Ez a század van legközelebb a Városhoz. Körülbelül négy óra múlva érnek a táborhelyre, addigra itt már felkészültek. Be fogják darálni a KT századot. Utána valódi hadsereget küldenek ki. A Vadon Hadtest visszavonul, és erősítést kér. A többi már a tábornokokon múlik. - Mosolya kifürkészhetetlen volt. Nem lehetett tudni, ez hideg kiszámítás, vagy a remények. Mindenesetre az elbeszélés közben nem látszottak rajta érzelmek. Néhány pillanat múlva egy futár bekiabált a sátorba.
- Indulás, táborbontás. Negyed óra múlva a század továbbindul. Készüljetek fel! - Skull bólintott, a futár továbbment. Beni kapkodva elkezdte összegyűjteni kevéske holmiját. A fiú csak a fegyvereit kötötte fel, és a zsebeit pakolta át új ruhájába. A régit otthagyta. Mosolyogva nézte a lány igyekezetét, ahogy megpróbálta régi holmiját a kicsiny gyalogsági hátizsákba gyömöszölni, majd megszólalt:
- Azt meg minek? Úgy sem mész velük semmire. Vadiúj felszerelést kaptál. - A lány felhagyott a meddő próbálkozással, kidobálta az eddig belegyömöszölt ruhákat, majd felvette a táskát.
- Akkor azt hiszem, kész vagyok. - Skull bólintott. Kimásztak. Két katona jött, és összeszedte az ő sátrukat is. Tudta, már nem sokáig lesznek így megkülönböztetve, de egyelőre élvezte a kiszolgálást. A százados felé vették az irányt. Ahogy megálltak előtte, elmosolyodott.
- Készen is vagytok? - Skull megcsóválta a fejét.
- Nincsenek olyan felszereléseink, amiknek felpakolása időt venne igénybe. - Bardó biccentett, tetszett neki a fiú egyenes logikája és válaszai, de szemléletén még sokat kellett változtatni. Túlságosan hozzá volt szokva a klánvilágok rendjéhez. Ezt gyökerestül ki kellett irtani a fiúból. - Maradnánk, ha nem probléma a támadásig. - Mondanivalója egyértelmű volt. Bardó ismét biccentett. Ha saját embereitől kapott volna ilyen kérést, az túlbuzgóságot jelentett volna, de ezt feltételezni sem merte Skullról. Keményebb fából faragták annál, hogy ilyen átlátszó trükkel próbáljon parancsnoka kedvében járni.
- Követni tudjátok a parancsokat, amiket kaptok? - a százados majd felnyársalta tekintetével.
- Amíg reálisnak látom őket, természetesen. - Bardó csak megcsóválta fejét, majd ismét kérdezett.
- A lányt vigyük magunkkal, vagy tudsz vigyázni rá? - Skull megütközött a kérdésen, majd határozottan válaszolt.
- Beni velem van a legnagyobb biztonságban. Nem bíznám senki más gondjaira.
- Még mindig nem bízol bennünk. - Konstatálta nyugodtan a százados.
- Nem erről van szó, de az embereit nem láttam még harcolni. Nem tudom, mennyi esélyük van, azt viszont tudom, hogy én ki vagyok. - Beni nem szólt egy szót sem eddig. Bardó most egyenesen nekiszegezte a kérdést.
- Maradni akarsz? - a lány nyugodtan válaszolt
- Az életemet is rábíznám Skullra. Ha ő azt kéri, maradok. - Szemében különös tűz villogott. Bardó tudta, mit jelentenek a lány szavai. Végül bólintott és ment a rádiósokhoz. Követték. Kaptak két kis hatótávú kézirádiót.
- Ezen tudjátok tartani a kapcsolatot a visszamaradó szakasszal. Gotárd Gyula lesz a felettesetek. A rádiósok közül egy zömök szakaszvezető lépett ki. Szemei villámokat szórt, ahogy meglátta Benit.
- Uram! A nők csak hátráltatnák az esetleges visszavonulást. Másfél tucat emberemmel kell feltartóztatnom százötven KT katonát. Rendben. Vállaltam a feladatot. De koloncokat nem akarok. - A századosnak nem volt ideje válaszolni. Skull felemelte a katonát és az egyik sátrat tartó oszlophoz nyomta. Jó egy fejjel magasabb volt a katonánál, de bő tíz kilóval könnyebb, és jó néhány évvel fiatalabb. Ha azonos kiképzést kaptak volna, ez a mozdulat a halálával végződött volna, de a szakaszvezető érezte a szikár karokban nyugvó erőt és látta a mozdulat gyorsaságát. Szemében ijedtség tükröződött egy pillanatra.
- Nem ismerhetsz engem. Ha veletek maradok, megszorozhatod az embereid számát kettővel. Ennyiért megér egy kis "koloncot" vállalni. Nem? - Vállára Bardó tette a kezét.
- Ezért a kitörésedért itt három nap cellafogságot kapnál és két hónap helybennjárást. Fékezd magad, ha közöttünk vagy. Használd az erődet a harcban, ne a bajtársak között. Ő a felettesed. Ez már kimerítette volna bármelyikkőnk számára a fegyelemsértés vétségét. Legközelebb téged is büntetnem kell. Nem állsz a szabályaink fölött. - Skull elengedte az altisztet. Az elterült az oszlop tövében. A százados az embere felé fordult. - A lányt viszitek. Ha hátráltat hátrahagyjátok Skullal. Így döntöttem. - Ellenvetést nem tűrően megfordult és elindult lezárva miden további beszélgetést. Gotárd Feltápászkodott a nyakát simogatva. Alig tudott levegőt venni, de azért kihúzta széles vállait, hogy tekintélyét mentse.
- Tíz perc múlva eligazítás a tábor keleti oldalánál. Legyen ott. - Mondta mogorván és elment egy csapat katonához. Skull teljesen nyugodtan leült a fűbe egy frissen lebontott sátor helyére. Beni mellé ült. Megpróbált a fiúhoz hasonlóan nyugodt maradni. Az elmélyülten nézegette a gépkarabély illesztéseit, itt-ott megszorított egy-egy illesztést, letisztított egy-egy sárfoltot. A lány aggódva kérdezett.
- Nem leszek útban? - A fiú ahogy rápillantott a szemében valami olyasmi lappangott, amit eddig még soha nem látott a szemeiben. Nem értette a dolgot, de tetszett neki.
- Dehogynem. - Mondta röviden a fiú, de nem fűzött hozzá magyarázatot. Úgy tűnt, élvezi, hogy a lány folyton "akadályozza".
- Akkor miért álltál ki a mellett, hogy veled maradjak? - Skull kérdéssel válaszolt.
- Hát ez jó kérdés.
- Nem tudod?
- Nem, de van egy megérzésem, hogy jobban járunk, ha velem jössz. Nem bízok a Vadon hadseregének tagjaiban. - A lány kérdő tekintetére azonnal megrázta a fejét. - Természetesen nem Bardóra gondolok, minden tiszteletem az övé. De itt láttam olyan embereket is, akik csöndesen mászkálnak. Vajon egy őrszemüknek mennyibe telne üzenetet küldeni a városba. A legkülső körön élnek a katonák. Ha két őrszem üzenetet cserél egymással, az senkinek fel nem tűnne. Nem tudjuk, hol kell árulótól tartani. Már kiszúrtam két embert, akiknek a mozgása gyanús volt. Nem akarom, hogy bajod essen. - Nyugodtan beszélt, de lehetett tudni, nem azért, mintha hidegen hagyná, inkább olyan csalódottan. A Városban hozzá volt szokva az állandó cselszövéshez, a hazudozáshoz. De itt azt remélte egy tisztább világot talál.

2007

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2009-12-17 16:27:49

Egyre szimpatikusabb a főszereplő, mert jó ember, a körülményei pedig keménnyé tették. Viszont eléggé idealista. A világ azt hiszem sehol nem jobb, nem mentes sehol az árulástól, a haszonleséstől.
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
779
Időpont: 2007-07-11 10:20:15

Hát hallod, én egyre jobban bírom ezt a Skullt. :)) Tetszik a szövege, nagyon karakteres figura. Jó, persze egy főszereplőnek annak kell lennie, jah és várom, mi történik. :)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Odalett minden című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Gottfried Keller: Abendlied / Esti dal címmel

Pecás alkotást töltött fel Késő őszi este címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) A megkopott szerelem című alkotáshoz

Ready alkotást töltött fel "Bogária" 01. - A bennünk élő gyermek címmel a várólistára

Hayal bejegyzést írt a(z) Keresd a jót című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) A megkopott szerelem című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Száguldhatsz... című alkotáshoz

soltissimo alkotást töltött fel Remélem címmel a várólistára

Hayal bejegyzést írt a(z) ébred című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Százszorszél című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nézd! címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lóápoló 38. fejezet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)