Nyári napkeltekor,hozzám bújt kedves kis puha arcával,éreztem ez a legszebb e FÖLDI életünkben...A parkban a kismadarak csicsergő hangjára ébredtünk,Ő lassan kedvesen átölelt és ÉN éreztem mi örökre összetartozunk.Sokszor volt már amióta megismertem ,hogy szavak nélkül is értsük egymás lelkét ,szinte csak rám mosolyog és ÉN ,meg KEDVESEM,már szárnyalva ébredünk.Tudom,voltak nehezebb percek is ,amikor még visszabújtunk és szorosan öleltük egymást aggódtunk a HOLNAPÉRT,mint mindannyian,napjainkban.Igen,ez a változó világ,és mégis csak itt élhettük meg örök szerelmünk&szívünk rejtett kapuján.Mi egymásnak és egymás szíve szeretetében kedvesebbek tudtunk lenni a nagyvilághoz...Hálás vagyok az ÉGIEKNEK,hogy mindezt átélhettem,és hogy érezhetem kis szívét,bármerre is járunk.Emlékszem azon a nyáron felejthetetlen,addig soha nem érzett hőség is volt,éppen azon az évben kétszer nyílt a piros rózsa-talán visszasugározta szívünk örök szerelmét? A rádiódból kellemes & édes dallam szolt.A nagyszüleim egykor azt mesélték,hogy minden kedves és nyílt szívű ember szívében és lelkében egy csodás dal van.Talán ez azért van így,mert minden embernek van egy kedvelt dallama a szíve örök mélységében-ez az o saját életének a szeretet-ritmusa.Talán,-mamám mesélte szeretettel, hogy minden embernek akinek lelkében dal van,az a saját lelkének ritmusát visszahallja minden slágerben.Talán,akinek szép a lelkében a sláger, az szépnek és kedvesnek hallja mások szívének éneket...azaz a szívét- mélyen érzi.. az O imádott picinyke társának...ÉN mindig így érzem VELED,KEDVESEM...Azon a nyáron rájöttünk egymásnak mosolygó szemeink tüzében,hogy mindketten az ÉLETÜNK,legszebb és legdrágább kincse a szívünkből fellángoló szeretet.Mert az mindig mindenhová elkísér,és így egymást ölelhessük lelkileg még akkor is amikor pillanatnyilag nem lehetünk egymás mellett, imádott picinyke kedvesemmel.Azon a nyáron rózsakertben jártunk és rájöttünk,nincs is nagyobb boldogság ,mint az ha SZERETNEK őszintén szívükből bennünket.Abban az évben kétszer nyílt a rózsa és mi mindig őrizzük a szívünkben...Piros rózsaszirmot tettel ujjaimhoz,piros ajkaid csókoltam szívem mélyéről...Amikor a rózsák kétszer nyílnak,abban az évben igaz hallhatatlan szerelem örökre el...Elvalt utak,magányosnak tűnő szívek,újjászülető lelkek váratlanul újra találkoznak és végre együtt élik,együtt érzik újra a VÉGTELEN ÖRÖK SZERETETET...AMIKOR A RÓZSÁK ÚJRA KÉTSZER NYÍLNAK,EGY ESZTENDŐBEN....