HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1839

Írás összesen: 46240

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Haász Irén
2018-04-19 19:28:35

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: Rozán EszterFeltöltés dátuma: 2007-07-25

Van-e jogunk az öngyilkossághoz?

Vajon mi vezet el odáig egy embert, hogy nem marad más megoldás számára, mint önkezével véget vetni életének? Bár a statisztikák javuló tendenciát mutatnak, ugyanis a nyolcvanas években Magyarország öngyilkosság tekintetében a világ élvonalában helyezkedett el, azóta viszont 30%-al csökkent az öngyilkosok aránya, mégis nagyon sokan választják a problémamegoldásnak ezt a módját. Amikor ilyen esetről hallunk, olvasunk, felmerül a kérdés, valóban szükség volt erre a visszavonhatatlan és megmásíthatatlan lépésre, vagy el lehetett volna kerülni? Sokan gyávának tartják a saját életét kioltót, azt mondják, csak megfutamodik a nehézségek elől, ahelyett, hogy harcolna. Igazán gyáva, aki minden hidat felégetve maga mögött, véget vet szíve dobogásának? Hiszen nem tudhatja előre, mi történik velünk halálunk után, megsemmisülünk-e teljesen vagy lelkünk tovább él. A keresztények elítélik az öngyilkosságot, mondván, azt élet Isten ajándéka, Isten alkotott minket, méghozzá valamilyen célja volt azzal, hogy éppen akkor, éppen ide születtünk, tehát csakis Neki van joga elvenni tőlünk az életünket. Földi létünk nem céltalan, még a szenvedésnek is megvan a maga értelme, bár jelen pillanatban ezt nem látjuk be, de megölni magunkat bűn. A reinkarnáció tana szerint is értelmetlen saját magunk elpusztítása, mert lelkünk nem hal meg, csak a testünk, egy következő életben újjászületünk, de úgy, hogy a mostani megoldatlan problémáinkat magunkkal visszük, ugyanis, amit most nem tudtunk megoldani, az feldolgozatlan marad, tehát legközelebb kell megbirkóznunk vele. Ha pedig szigorú materialistaként azt valljuk, hogy a halállal mindennek vége, nem borzasztó-e végleges megsemmisülés tudata?

Az öngyilkos valóban menekülni próbál egy számára megoldatlan helyzetből. Gyakran családi konfliktusok, szerelmi csalódás vagy súlyos, gyógyíthatatlan betegség áll a háttérben. Sokan csak figyelemfelkeltésnek szánják, ezzel a módszerrel érve el, hogy végre egy kis törődést, odafigyelést csikarjanak ki másokból. Az okok között szerepel a bosszúállás is, majd én megmutatom, hogy velem nem lehet kukoricázni; engem nem lehet elhagyni; ha már nem leszek, majd sírhattok utánam stb. Ünnepekkor, különösen karácsony tájékán növekszik az öngyilkosok száma, mert a szeretet ünnepén a magányosság érzete még jobban felerősödik. Kamaszkorban a világ ellentmondásainak, az élet igazságtalanságainak felismerése egy még éretlen léleknek komoly problémát okozhat. A betegséget már említettem az okok között, legyen akár testi, akár mentális. Nem tudjuk, hogy egy daganatos beteg az utolsó stádiumban milyen szenvedéseken megy keresztül, vagy egy depressziós mekkora kínokat él át. Az eutanázia nagy port kavaró téma, talán majd egy másik cikkemben részletesebben is foglalkozom vele. Ha egy nagybeteg eltávozik közülünk, azt szokták mondani, legalább nem érez többé fájdalmat. Szorult helyzet rengeteg adódhat életünk során, bele nem láthatunk a másik emberbe, ezért nincs is jogunk elítélni, csupán lehetőségünkhöz mérten segíteni.

Az eszközök? Nem kívánom felsorolni, mert nem szeretnék tippeket adni azoknak, akiknek most egy kicsit nehezebb, de szociológusok megállapították a példamutatás szerepét. Bizonyos tájegységekre bizonyos öngyilkossági fajták jellemzőek. Ahol például már többen permetezőszert ittak, a következő áldozat is hajlamossá válhat arra, hogy ily módon vessen véget az életének. Ha valahol van egy magas ház vagy szikla, ahonnét már többen a mélységbe vetették magukat, szinte csábítja a következő jelöltet.

Mit tegyünk akkor, ha látjuk, hogy valaki öngyilkosságra készül? Egy a médiából ismert pszichiáter azt javasolja, ha látjuk az illetőt a szikla tetején, ordítsunk rá, hogy ugorjon, mert, ha komolyan gondolja, akkor úgysem tehetünk semmit, ha pedig csak zsarolni akar minket, akkor úgysem teszi meg. Szerinte, aki öngyilkossággal fenyegetőzik, az tulajdonképpen a családját, hozzátartozóit zsarolja, és nagyfokú szeretetlenséget árul el magáról, mert nem törődik azzal, hogy a szerettei mit élnek át. Egy öngyilkosság valóban nagy terhet ró a rokonokra, barátokra, mert óhatatlanul felmerül a felelősség, önvádlás gondolata, hogy vajon megtettünk-e mindent, eléggé szerettük azt, aki így hagyott itt minket. A hiánya pedig örökre elkísér .Az öngyilkossági gondolata minden esetben komolyan veendő, és segítséget igényel. Ma talán még minden jól megy, sikeresek, egészségesek vagyunk, boldog párkapcsolatban élünk, de bármikor fordulhat a kocka, az ár magával ragadhat. Ne ítéljük el tehát azt, aki bajban van, hanem figyeljünk rá, amíg még nem késő. Mert amíg élünk, addig még van esélyünk bármire. Ha betegek vagyunk, állapotunk jobbra fordulhat, munkanélküliként új pénzkereseti forrást találhatunk, ha elhagytak, bármikor találhatunk valakit, aki megért minket, láthatjuk a napot, szagolhatjuk az ibolya illatát(nem alulról), egyszóval létezik számunkra ESÉLY, de a halállal mindez megszűnik.

Végezetül néhány híres ember, akik önkezükkel vetettek véget életüknek: Kurt Cobain, Marylin Monroe, James Dean, Sylvia Plath, Viginia Woolf, Juhász Gyula, Arthur Koestler, József Attila, Latinovics Zoltán. Távozásukkal sokkal szegényebb lett a világ.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2008-02-27 11:36:30

válasz Borostyán (2008-02-27 10:22:07) üzenetére
Köszönöm, hogy meglátogattál, kedves Borostyán! A novelládat el fogom olvasni!
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2008-02-27 11:35:22

válasz Aliz Kiss (2008-01-18 11:59:22) üzenetére
Köszönöm szépen, kedves Aliz!!!
Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-02-27 10:22:07

Kedves Rozália!
Cikked remekül összefoglalja a lényeget, és én kiéreztem belőle a te állásfoglalásodat is. Jómagam szintén foglalkoztam már az öngyilkosokkal, pl. a Balszerencse című novellámban, amelynek főhőse a "zsarolók" közé tartozott.
Üdv: Borostyán
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-09
Összes értékelés:
82
Időpont: 2008-01-18 11:59:22

Nagyon elgondolkodtató, igényes stílusban megfogalmazott írás. Gratulálok!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2007-08-30 18:16:43

Kedves Ági!
Köszönöm, hogy elolvastad.
Eszti
Alkotó
Áné Ági
Regisztrált:
2006-10-04
Összes értékelés:
92
Időpont: 2007-08-30 14:46:18

Kedves Rozikám!! Végtelenül " tetszik " cikked! Rendkívül jól összeállított gondolatsor.
Bizonyára téged is megkísértett már ez a vágy, komoly okokkal és poklokkal, és önmagadat is meg akarod győzni... Nagy szeretettel: Ági
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2007-08-07 20:37:19

Kedves Melinda!
Köszönöm véleményedet, elgondolkodom rajta. Kérdés, hogy mennyire szükséges egy cikkben a személyes hangvétel. Lehet objektíven is leírni a jelenségeket. Ami pedig a fő irányelvet illeti, szeretném, ha leírnád, hogy mire gondoltál.
Köszönöm:
Rozália
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2007-07-30 14:49:33

Kedves Rozália!
Valóban belefogalmaztad cikkedbe a biztatást, és ezt kiérzem belőle. Tetszik az álláspontod. Bárcsak mindenki észre venné, milyen kincs az élet. Írj még ilyen jókat ezután is. Talán lehangolt az írásod, ezért vagyok kicsit kekecebb, mint szoktam lenni egyébként. Attól függetlenül minden elismerésem a tiéd.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2007-07-30 14:37:16

Kedves Artur!
Meglehet, hogy nyíltan nem válaszoltam a feltett kérdésre, de azzal, hogy az olvasót arra biztatom, hogy szorult helyzetben is próbáljon meg magának esélyt adni, amellet voksolok, hogy ne legyünk öngyilkosok. Köszönöm, hogy meglátogattál.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2007-07-30 12:48:27

Szia Rozália!
Az összes okot, mozgatórugót felsoroltad, ami odáig vihet egy embert, hogy megtegye, megoldás valóban annyiféle, ahány ember. Lehet, csak én érzem úgy, de cikked nem adott választ a címben feltett kérdésre, holott maga a cikk jól kidolgozott, és igazán értékes. Világosan érzem gondolatmeneted lényegét. A végén felsorolt híres emberek között van, aki balesetben halt meg, és van, aki különleges körülmények között, de ez sem vesz el semmit munkád igényességéből.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2007-07-30 11:22:20

Kedves Szejke!
Köszönöm, hogy meglátogattál, és szeretném, ha kicsit részletesebben leírnád, mi az, amivel nem értesz egyet. Minden építő jellegű gondolatnak örülök.
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-12
Összes értékelés:
231
Időpont: 2007-07-30 10:04:07

Kedves Rozália ! Jól fogalmaztál de azért helyenként vitatkoznék veled pl.
reinkarnáció.Kedves Beya borzasztóan nem kell elitélni az öngyilkosságot,mert
azt a végső elkeseredésében követi el az illető,s arra nem gondoltál ,hogy a
körülötte lévő emberek is felelősek ezért a végső lépéséért ..
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2007-07-30 09:33:26

Kedves Crystalheart!
Köszönöm véleményedet.
Szenior tag
Crystalheart
Regisztrált:
2006-04-16
Összes értékelés:
218
Időpont: 2007-07-30 02:03:03

Joguk van, ha lehetőségük van - csak sok értelme nincs. :)
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2007-07-26 17:10:46

Kedves Colhicum!
Köszönöm soraidat.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7451
Időpont: 2007-07-26 17:09:58

Kedves Beya!
Egyik célom valóban az volt a cikk megírásával, hogy rádöbbentsem azokat, akik véget akarnak vetni az életüknek, ne tegyék. Köszönöm hozzászólásodat.
Alkotó
Beya
Regisztrált:
2007-01-25
Összes értékelés:
332
Időpont: 2007-07-26 15:33:56

Szia! Nagyon igaz amit irtál én is hasonlóan gondolkodok az öngyilkosságról! Ismertem vkit aki öngyilkos lett és teljesen át tudom élni mindazt amit leírtál! Szerintem is bűn és önzőség és gyávaság is egyben és semmire se megoldás! Mindenki életében vannak rossz dolgok de mégse futamodik meg mindenki a problémák elől! Borzasztóan elitélem az öngyilkosságot!! Szánalmas és gyáva dolog! Remélem sokan elolvassák ezt a cikket amit írtál mert tanulságos nagyon!!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Ébredés címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Hajnali álom. címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A láthatatlan kötél című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Féltem a tojásaim, de semmi pánik című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Lehetőségek locsoláshoz című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Tavaszias, avagy egy vasárnap margójára című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel A Természet örök! címmel a várólistára

inyezsevokidli alkotást töltött fel Folyományok címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Budapesten című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lóápoló 19. fejezet című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Égig érő árnyak - Angyalszárnyak VII című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/1. című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Tavaszi rap címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Budapesten című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) A lóápoló 18. fejezet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)