Férfi:/István/ 41 éves elvált

Gyermekkor: Betegesen kurafi apa, mindent eltűrő anya, aki a közös vagyon érdekében kerülte a válást.Beteg báty, akit a mai napig ismeretlen tettesek megöltek.Volt feleség, 3 diplomás, alkoholista tanárnő.
Közösen épített lakrész, brutális válás, kölcsönök, minek felvételével, megszabadult az idült asszonytól.Függőség a szülőktől, hogy a terheket fizetni tudja. Természetesen, hatalmas lelki elnyomással. És magány!
Szülők szerinti megoldás: Saját lakást kiadni, szelektálni az albérlők között, aki esetleg a lakásért, hozzámenne a fiukhoz, és így ők tehermentessé válnának az adóság alól.Kétségbe esés, és társkereső a netten

/Zsuzsa/ 36 éves: Elvált 2 gyermek, egy fiú és egy lány.
Gyermekkor:Alkoholista apa, verések, és veszekedések, anya, aki annyit dolgozott, hogy ereje minden tartalékát felemésztette. Szegénység, de szeretet: Anya, a húga, és ő.
Aztán, 17 évesen férjhez ment, 2 gyermek, brutális férj, és verés - válás. Közösen épített ház eladása.Rengeteg munka, belerokkant, dolgozott tovább, társkereső:a netten
------- * ---------
A történet

Már majd mindketten feladták. A reménytelenség, a mindennapok mókuskereke, harc az idővel, enyészett volt a lelküknek. Egy napon, a férfi írt a nőnek. Egy vers. Rövid, és gyönyörű. Az asszony nem hitt. Elolvasta, és megköszönte. Sokáig csend, majd egyik napról a másikra, mintha varázspálca csapott volna a monitorra, üzenetek jöttek mentek. Aztán telefonszám csere, és szegény férfi nadrágja bánta, a számla végösszegét. De nem érdekelte. Boldog volt, ha hallotta Zsuzsa hangját, és az asszony minden nap várta megszólaljon a telefon. Több megbeszélt, még is meghiúsult randevú után, végre eljött a nap, hogy a hang mellé arcot, eleven testet is kapjanak egymásból. A férfi ott várta az állomáson, és mikor a busz lassan begördült, intés nélkül, minden szó nélkül, mint két ezer éve ismerős ember közelítettek egymás felé. Gyönyörű estét töltöttek el, még sem hitte a nő, hogy lesz folytatás.
Az este csendjét, telefoncsörgés rázta meg. Attól a perctől kezdve már nem volt nap, amit kibírtak volna egymás nélkül. A férfi kérlelte költözzön hozzá a gyerekekkel, de ő nemet mondott. Korai lenne, meg különben is jól van így! Mindenki a saját magánszférájában, mikor úgy érzi arra van szükség.
Egy borús tavaszi napon, egymás felé közeledve már kiült István zöld szemére, valami furcsa szomorúság. Mesélni kezdte, Zsuzsa hallgatta, és a dühtől, a tehetetlenségtől, szinte úgy érezte megőrül, Szülei úgy döntöttek, mivel közös lépcsőházban laktak, ő költözzön be hozzájuk, lakását adják ki, és így minden klappolni fog. István közben elmesélte, Zsuzsa nem felelt meg az ő szerintük megálmodott ,,elvárásoknak" Nem pláza cica, kicsi és telt, és különben is két gyermeke van. Várta , az asszony hogy reagál. Hosszas hallgatás után a nő közölte, födlig tiport lélekkel, hogy rendben akkor a gyerekekkel együtt hozzáköltözik.
Miután felértek István lakásába, átbeszéltek mindent. Az anyagi terheket elmondta Zsuzsinak, megbeszélték a gyerekeket rájöttek, ez a legjobb megoldás. Egy új élet, igaz szegényes, de az ő életük. A csemetékkel, is megegyeztek, szeptember 1-én, már együtt laktak, István boldog volt. Szülei dühöngtek, és miután kiderült, ez a kapcsolat nem egy felreppenő szalmaláng, hisz csend, szeretet, szerelem és harmónia uralkodik, hát mindent meg is tettek, hogy ezt lerombolják. Állandó áskálódás, egy két konzerv eltűnése a közös spáizból, a szőnyeg felszívódott a konyhából, furkálás., és gonoszkodó őrületes tettek. A két szerelmes, nehezen de tűrt. Idővel rendeztek minden számlát, megvettek a lakásba olyan dolgokat amit a rendes szülők kimenekítettek még az összeköltözésük előtt, nehogy könnyebben kezdődjön közös életük. Zsuzsi édesanyja sokat segített.
Egy napon megbeszélték, most már jó lenne összeházasodni. Végleg összekötni az életet, amit egyik sem tudott elképzelni, ennyire szép is tud lenni. Önkormányzat, időpont, és egyszerű két tanús esküvő. Gondolták, a szülők engedélyét nem kell kérni, hisz Zsuzsa családja mindig támogatta őket erkölcsileg is és anyagilag is ha kellett, István meg ennyi idősen, már had ne kelljen , hogy nevetségessé tegye magát. Szolid de szép gyűrűt vettek, és boldogan mentek haza. Tudták, az ő családjuk, már így is kerek. Ott a két nagy gyermek, és az ő szerelmük....És jött a döbbenet. Mikor már azt hitték, nem tudnak semmit sem kitalálni a gonoszságukba beleöregedett közel hetvenes évükhöz araszoló öregek, saját magukat is túlszárnyalva közölték egy szem gyermekükkel. Egy hetet kap a házasság lemondására, ha ezt nem teszi meg, kitagadják az örökségből, és az ő lakását is értékesítik a sajátjukéval együtt. Vagy, kidobja Zsuzsit a gyerekekkel együtt, ő leköltözik a kicsi szobába hozzájuk, a lakásba meg albérlők jönnek. Mindkettőjük döbbenten és a világ összes fájdalmával szembesülve próbálták megérteni azt a hatalmas sátáni gonoszságot, ami a két öregben lakozott. Az asszony elsőre szólalva meg, kérte Istvánt miatta ne adjon fel semmit, el megy. A férfi megfogta a kezét, a szemébe nézett, és hallani sem akart az esküvő lemondásáról.
Feszült csend, és félelem. Még egy hónap az esküvőig, rengeteg idő.Már nem akar függeni, és veszteni. A családja kell neki. Az asszony, ki mellett fekszik, és ébred, és a gyerekek, akiket úgy szeret, mint ha a saját vére lenne.A történetnek nincs még vége, de az élet most írja, nehéz sötét tintával.
Nos kedves olvasó , te mit mondanál?
A tény: 1 szem gyermekük boldogsága veszélyben van.

A:nemző és szülőanya
B:apa és édesanya

Mond melyik betűt jelölnéd meg egy kvíz műsorban.