HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47079

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: GoowykaFeltöltés dátuma: 2007-08-04

Tóparti nyaralás (2)

Út a Nagyihoz

A Tót család, még a sarokig nem jutott el, mikor Balázs elkezdte piszkálni testvérét, mintha Zsunak nem lenne más dolga. Persze, ez nem tetszett senkinek, így hamar kitört, a családi krízishelyzet.
- Tegyük ki most, míg a városban vagyunk. - javasolta Zsu.
- Nem tesszük ki az öcsédet, téged sem tettünk ki, mikor, te voltál ennyi idős. - mondta Anya.
- Reggelizned kellett volna. - okoskodott Apa.
- Miért nem állunk meg, egy gyors étteremnél? - kérdezte Zsu, kézenfekvő megoldásként.
- Mert Ti nem fogtok olyan káros ételt fogyasztani. - mondta Anya, kicsit idegesen. - Hátul vannak a szendvicsek.
- Azt hiszem, hogy pont a Te hátad mögött vannak Zsuzsi. - mondta Apa, a pakolás nagy mestere.
- Itt nem találom. - mondta Zsu, háttat fordítva a menet iránynak.
- Árpád, biztos, hogy nem legalul vannak, a szendvicsek?
- Igen, Melinda, teljesen biztos vagyok benne. - mondta Apa, egyre idegesebben.
- Pedig, én itt még mindig nem találom. - motyogta Zsu, az orra alatt.
Hírtelen, fékcsikorgásra lett figyelmes, a Tót család. Zsu neki esett Anya ülésének. Apa hatalmas slunggal szállt ki a kocsiból, és csapta be maga után, az ajtót. Hátra ment, és felnyitotta a csomagtartót, senki sem, mert szólni, egy szót se. Apa, csak pakolta, kifele a bőröndöket, az útra. Zsu halkan, visszaült a helyére, és bekötötte a biztonsági övét. Apának, belekerült, 2 percébe, míg mindent kipakolt, és a csomagok alatt megtalálja, a szendvicseket, amik, állítólag a csomagok tetején voltak. Mikor végre megtalálta, visszapakolta a bőröndöket, és elindult a vezető ülés felé. Ám nem ment el odáig, megállt, Balázs ajtajánál, kinyitotta, és beadta a szendvicseket.
- Tessék.
- Köszönöm Apa. - mondta Balázs, kicsit megszeppenve.
Apa beszállt a kocsiba, és becsatolta magát, és mint ha mi se történt volna, megkérdezte:
- Most már mehetünk tovább, mindenkinek, meg van mindene?
- Igen. - hangzott az egyhangú, gyors, és egyértelmű válasz.

- Apa. - szólalt meg Zsu.
- Igen.
- Bekapcsolod, a rádiót?
- Igen. - mondta Apa, és elkezdte tekergetni, a rádiót. - Melyiket szeretnéd hallgatni?
- Mindegy, csak ne beszéljenek, rajta. - mondta Zsu, és ezzel hátradőlt az ülésén.

- Tehenek!!! - üvöltött fel Balázs, orrba vágva Zsu - t
- Köszönjük, most már mi is tudjuk, ha eddig nem tudta volna, valaki a kocsiban, de mi lenne, ha megállnál, és kiraknál, egy táblát, hogy mindenki lássa??? - érdeklődött Zsu, könnyes szemét törölgetve, és orrát befogva, nehogy elinduljon a vére.

- Apa. - szólalt meg Zsu.
- Igen.
- Megállhatnánk, egy percre, valamelyik pihenőnél?
- Persze, melyiknél szeretnél, amelyik mellett elmentünk, vagy amelyik 10 kilométer múlva lesz?
- Mindegy, csak gyorsan. Ja, és kérhetnék egy adag pzs - t???
- Minek az neked Zsuzsikám? - kérdezte Anya hátrafordulva.
- Mondjuk, mert Balázs, megint orrba vágott, és szeretném megmosni, az arcomat, meg persze, lecserélném, a pólómat, nehogy, a Nagyi szívrohamot kapjon idő előtt. - magyarázta Zsu.
- Mindjárt odaérünk, még 1 - 2 perc.
- Rendben.
- Látod, innen már csak 500 méter.
- És te látod, azt a kocsisort, előttünk??? - érdeklődött Zsu, előre mutatva.
- Ezen gyorsan átmegyünk, és hamarosan ott leszünk. - okoskodott Apa.
- Ez biztos? - kíváncsiskodott Anya.
- Igen, Melinda, biztos lehetsz benne.

- Gyere, Zsuzsi, elmegyünk odáig, a lábunkon. - javasolta Anya.
- Rendben.
- Még jó, hogy hamar átmegyünk rajta, igaz Apa? - érdeklődött Balázs.

- Na végre, hogy ide értetek, már 10 perce, arra várunk, hogy ide érjetek. - panaszolta Anya.
- Mi siettünk, ahogy tudtunk. - mondta Apa.
- Meg ahogy Apa nyomta a gázpedált... - motyogta Balázs.
- Nem érdekel, csak had vegyem át, a véres pólómat végre.
- Keresd meg, ott van, a piros bőröndben. - mondta Apa.
- És mégis, melyikben, 6 darab van itt.
- A nagyobbikban, ráírtam a nevedet, abban vannak benne a cuccaid.
- Inkább gyere ide, mert nem tudom, hogy hova tetted.
- Tessék. Ez az.
- Ez tényleg az, megyek, és átveszem, a fölsőm.

- Kész vagyok, mehetünk.
- Akkor szálljál be, és már is indulunk, az előbb elment a dugó is.
- Rendben, bent vagyok.

A Nagyi innen már csak fél órára volt. Mikor odaértek, már meg volt terítve, és az ebéd is az asztalon volt. Olyan forró volt, hogy még a nagy melegben is látszott a lábosból áradó gőz felhőcske.
- Sziasztok Drágáim. Hogy utaztatok? - kérdezte Nagyi.
- Szia Nagymama. Nagyon jól utaztunk, Apát egyszer föl húztam, Zsuzsinak bevertem az orrát, és ömlött belőle a vér, és még a pólóját is lecserélte, aztán meg ideértünk, és láttam tehenet, kecskét, birkát, lovat, és egy szamarat mellettem. - újságolta Balázs.
- Balázskám, Te semmit sem változtál, még mindig olyan nagy a fantáziád, mint tavaly. - mondta a Nagyi.
- Szia Nagyi. Tényleg így történt. - igazolta Zsu, öccse állítását.
- Szia Nagyi. Jól vagy?
- Igen, Drágám, jobban nem is lehetnék.
- Szia Nagyi.
- Szia Árpád. Milyen volt a forgalom?
- Remek, csak egyszer kerültünk dugóba, akkor is a sztrádán.
- Fantasztikus. Gyertek enni, mielőtt kihűl az ebéd.
- Mi van ebédre Nagyi? - kérdezte Balázs, kíváncsian.
- Mintha nem tudnád, Anya vagy ötször mondta el, hogy húsleves, és grill csirke van hasáb burgonyával. - magyarázta Zsu.
- Hmm. Azt szeretem.
- Tudjuk...
- Üljetek le, és mindjárt szedek nektek, ki mit kér? - kérdezte Nagyi.
- Én csak tésztát, zöldséget, és levet. - mondta Zsu, a tányérját a fazék felé nyújtva.
- Én husikát. - mondta Balázs, utánozva nővérét.
- Én mindent kérek. - mondta Apa, és ő is oda nyújtotta a tányérját.
- És kezet mostatok már? - kérdezte Nagyi, érdeklődően.
- Hát azt nem. - motyogta Balázs.
- Én igen, mikor megálltunk, és azóta nem fogdostam semmit. - vigyorgott Zsu, még mindig a tányérját szorongatva.
- Árpád, Te mostál kezet? - nézett körül Nagyi. - hól van Apátok?
- Nem tudjuk. - mondta Zsu.
- Én igen, bent van a fürdőben, éppen kezet mos. - mondta Balázs, dicsekedve.
- Akkor nektek is nyomás, addig nincs ebéd.
- Megyünk. Na gyere öcskös.
- Szóval, - ült vissza az asztalhoz Apa, és emelte föl a tányérját. - Én mindent kérek.
- Rendben. -mondta Nagyi, és elvette Apa tányérját, jól teli rakta, majd visszanyújtotta. - Tessék.
- Köszönöm.
- Te mit szeretnél, Szívecském?
- Minden mehet bele.
- Tessék, jó étvágyat.
- Jó étvágyat! - mondta Zsu és Balázs egyszerre.

- Köszönjük, az ebédet, nagyon finom volt. - mondta Anya, lerakva, a kanalát.
- Köszönöm, az ebédet. - mondta Zsu, és egy puszit adott a Nagyinak. - Nagyon finomat főztél, megint.
- Köszönjük.
- Köszönjük.
- Egészségetekre. Maradtok még egy kicsit?
- Sajnos nem tudunk, át kell venni a kulcsokat, 2 - kor. Szia Nagyi
- Sziasztok.
- Szia Nagyi.
- Szióka Nagyika.
- Szia.

2007. július 30.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
virágének
Regisztrált:
2007-08-15
Összes értékelés:
480
Időpont: 2008-02-25 19:03:26

Élethű történet. Kedves Goowyka, sajnos legtöbbször így történik. Katalin

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Pecás alkotást töltött fel A kis gyíkocska címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Temetés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fent és lent című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Ég veled! 15/8 címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sorsom útvesztője című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/7 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fent és lent című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Bár lehettem volna! című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Temetés címmel

sankaszka bejegyzést írt a(z) Liza és Erik című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Bár lehettem volna! című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Kalamajka címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Októberi napsütés című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A régi hegedű című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)