Írhatnék szépeket és jót,
de tudom neked ez nem jó.
Próbállak elfeledni,
szép csajokkal összejönni,
de bármit teszek kedvesem ,
te vagy az én végzetem.

Nem akarok nyálazni,
szemét srácnak látszani.
Annyit kérek édesem
Hidd el te vagy mindenem.

Nem ígérek se pénzt se jót
Csak szerelmet, csodát, s hajót.
Elviszlek majd messzire.
Nem ismersz majd senkire.
én leszek a védő karod,
én leszek az arcangyalod.

Megadok, mit tudok,
soha nem hazudok.
Szerelmem éget nagyon,
nincs éjem nincs nappalom.
Minden percben veled lennék,
s ajkadon táncot járnék.

Te ki úgy nevetsz,
mint szememen az eresz.
Te ki úgy örülsz,
mint torkomon ég a tűz.
Tudom, ha rólad beszélek,
szeretlek s rólad mesélek,
félek rettegek,
hogy veled nem lehetek.

Tudom te vagy a fájdalom,
mit örökké hordok a vállamon.
Tudom te vagy a végzetem,
ha rád nézek, s nem merem,
kimondani az igazat,
te szép csodás pillanat.

Ha rád gondolok, már tudom,
milyen lesz a hajnalom.
Ha rád gondolok, elhiszem,
érdemes az életem,
mert láttalak, vezettelek,
s rím párokba öleltelek.

Tudva azt hogy nem véletlen,
Isten útja kihirdette
te vagy az én kedvesem,
A-tól Z-ig mindenem.

Bár tudom nem szeret,
csodás őszinte szemed.
Neked kinek minden szó,
érték az ajkán.

Neked, kinek, ha látom a szemét,
egy másodperc alatt írott regény.
Én lettem a szerelem foglya,
mint halomra gyújtott boglya.

Úgysem hiszed a sorokat,
hisz a férfiak gonoszak,
de hidd el, bennem megbízhatsz.
Ki megriaszt,
vagyok, leszek, voltam,
hős szerelmes karambolban.