HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1875

Írás összesen: 48824

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-09-15 10:23:01

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2007-08-16

A Székelyföld sorsa régen és ma

I.rész

Annak ellenére, hogy a Székelyföld az ország /Románia/ egyik legváltozatosabb, altalajkincsekben leggazdagabb vidéke, mégis az ittalakó székelység a történelem folyamán a legmostohább közgazdasági körülmények között nyomorgott. A székelység mindig híres volt szorgalmáról, tehetségéről, egyformán ügyesen művelte a földet vagy készített háziipari termékeket, de ha kellett derekasan megállta a helyét mint ipari munkás is. A sors iróniájaként a történelem folyamán sokszor kellett vándorbotot fogjon a kezébe és idegen földön keresse kenyerét, boldogulását, amit a szülőföld olyan gyakran megtagadott tőle. A székelyföld gazdasági múltjának feltárása érdekes és tanulságos feladat már azért is, mert a székelység történelme nagyon is ismételi önmagát és a székely sorsa ma is magán viseli történelmi hányatottságának tragikus jellegét. A Székelyföld természeti gazdagsága nagy részben ma is nem annak fiait boldogítja, hanem a később idetelepülők zsebeit vastagítja. A Székelyföld gazdasági múltjáról, a századeleji iparkamarák jelntései adnak elszomorító képet a két legjellemzőbb székely megye Csík-és Háromszék XX.ik századforduló gazdasági helyzetéről. Korabeli iparkamarai jelentésekből kitűnik, hogy Csíkvármegyében az elmúlt századelőn milyen altalajkincseket ismertek és hasznosítottak. Ebben a megyékben már akkor kitermelték és feldolgozták a háziipar keretében az agyagot, kaolint és a márványt. Sőt a korabeli hírek szerint a szerencsés kutatók még kőolajat is találtak, nagymennyiségű szenet és kénmentes vasércet. Amit a későbbi geológiai feltárások szintén bizonyítottak, és az 1910-1990 között nagymennyiségben ki is termeltek. Ezeken kívül ebben a két megyében nagy mennyiségű ásványvíz is található, aminek nagyobb része kitermelés hiányában a mai napig felhasználatlanul elfolyik. Ennek oka a régmúltban a gépesítés hiánya, szállitási nehézségek, a megfelelő vállakozási tőke hiánya okozott. A gazdag ásványvíz források kiaknázását, kitermeléásét, palackozását nem kevésbé az osztrák majd a román uralom nemtördömsége, ellenséges konkurenciája akadályozott meg. A csíki székelyek már a múltszázad elején panaszkodtak, hogy amíg a saját ásványvízük veszendőbe megy, addig sokkal drágábban Ausztriából importálják a Gleshübelin ásványvizet. Szeretnék, ha a kormány a konkurens ausztriai ásványvíz helyett a hazai természeti kincsek kiaknázására fordítaná a figyelmét.
Csíkvármegye felszíni kincsekben is gazdag volt, nagy kiterjedésű fenyőerdőkkel rendelkezett, klimája kivételesen alkalmas volt a rostos ipari növények termesztésére, de feldolgozó ipar hiánya miatt, csak saját szükségletükre termelhettek.Hasonló volt a helyzet a gyapjúval és bőrfeldolgozással, ezek is csak az önellátást szolgálták. Történtek javaslatok, próbálkozások a feldolgozó ipar kialakítására, de a tervek mindig megtropantak a szükséges tőke és az infrastruktura /utak, vasút/ hiánya miatt. Megfelelő utak és vasútak hiányában Székelyföldet nem lehetett az ország és Európa nagy gazdasági vérkeringésébe bekapcsolni. A piacok messze voltak, a szállítási nehézségek miatt még az elindított vállakozások is sorra tönkrementek. A székelyek nem rendelkeztek elegendő pénzzel a szükséges gépek megvásárlására, a kézi módszrekkel előállított termékek nem voltak versenyképesek, az ipari módszerekkel termelt cikekkel szemben. A székelyföldi ipar kialakulását nem kevésbé akadályozta, hogy hiányoztak a hazai termékeket védő vámtörvények, emiatt nagy mennyiségben áramlottak be az országba az ipari módszerekkel előállított olcsó osztrák és cseh termékek. A XIX.század végén a XX.század elején a székelység szükségletét már a földmüvelés és háziipar együttes jövedelme sem biztosította, ezért a legjobb fazakasok, köművesek, kádárok, a fonás-szövés mesterei Romániába költöztek, mert ott jobban megfizették, mivel az akkori Romániában nagy hiány mutatkozott az ilyen képesítésű mesteremberekből. A Székelyföldről származott magyar mesteremberek munkája, szaktudása, nagy megbecsülésnek örvendett, ezért ezt a "tőkéjüket" kamatoztatták a szomszédos Romániában vagy más idegen országban.

2007

Alkotó
Regisztrált:
2007-04-19
Összes értékelés:
133
Időpont: 2008-10-26 22:48:27

Bizony az erdélyi székelyek minden értéke a borvízhez hasonlóan szétfolyik. Így a kultúrális, nyelvi, gazdasági és más értékei. Évről, évre mind szegényebbek leszünk sajnos. Mindjobban benő a gaz, a burján , a muhar, amíg aszékely a pcsolya vízét issza, addig elfolyik a az egézséget adó csodás borvíz. Amíg az idegenek kultúráját , nyelvét gyurják le a torkán, addig a sajátja elfolyik az Olt vízén. Köszi, hogy elmerted olvasni.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

hundido bejegyzést írt a(z) A megvalósult álom című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A megvalósult álom című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Útravaló című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Ősz a velencei-tavon címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Dalát a nyár... címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Mese egy szegény juhászbojtárról-II. rész című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Maradék országban című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A megvalósult álom című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mese egy szegény juhászbojtárról-II. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mese egy szegény juhászbojtárról című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Utolsó kérés című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A megvalósult álom című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Jut eszembe című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Jut eszembe című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Jut eszembe című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)