HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49239

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / kritika
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2007-08-21

Háromszék gazdasági és társadalmi helyzete régen és ma

3.rész
Eddig Csík-és Háromszék nagyobb városainak gazdasági és szociális helyzetével foglalkoztam, de érdemes ezt a kérdést megvizsgálni a vármegye székhelyektől távolabb eső részeken is. Az ipar fejlesztésére, a gazdasági és szociális felvirágozásra itt is történtek szerényebb próbálkozások, de sajnos ezek is az előbbi cikkekben említett sorsra jutottak. Nem tudtak megerősödni és a Székelyföld meghatározó gazdasági fejlődésének motorjává válni. Erdővidék, amely még gyengébb infrastrukturával rendelkezett, mint Sepsi és Csíkszereda, még távólabb esett a piacoktól, kiépítetlen utjaival, a vasút teljes hiányával még nehezebb helyzetben próbálkozott valamilyen iparágat meghonosítani a helyi nyersanyagokra építkezve. Erdővidék elsősorban gazdag volt vasércben és szénben. Ezt a potenciálját már 1848-ban hasznosította, amikor a fülei és a bodvaji vashámorokban, Gábor Áron tervei alapján és vezetésével 70 ágyút öntöttek a magyar szabadságharc támogatására. Később a helyi vasércre és szénre támaszkodva logikusan adódott egy vasgyár építése Baróton, de a tőke hiányában az osztrák konkurenciális viszonyok között, a szállítási nehézségekkel küzdő Erdővidék vasgyárának megvalósítása elmaradt. Egyedüli, ami megvalósult a köpeci szénkitermelés, amely a 1960-as évekre kimerült és szénkitermelést áthelyezték Erdővidék más területeire, amely ha leépülőben is van, de még részben működik. Erdővidék említésreméltó ásványvíz tartalékokkal is rendelkezett, híres volt a bibarcfalvi "Barros forrás", ahol már a XX.ik századforduló óta palackozás is történt kezdetleges technikával és mennyiségileg a lehetősgeket közel sem kihasználva. Több helységben, több forrás víze szabadon folydogált el plackozás hiányában. Erdővidék legelőkben gazdag terület, főleg a havasi legelők voltak igen nagy kiterjedésűek, ahol intenzív szarvasmarha és juhtenyésztés folyt. A tej feldolgozása szintén nagyipari módszereket kivánt volna, ami nem létezett, Nagybaconban létezett egy nagyobb tejfeldolgozó mühely, ahol évente 80-100 ezer korona érétkű székely juhtúró készült. Összegezve Székelyföld ipari fejlődését hosszú századokra megpecsételte a tőke hiánya, a vasút hiánya, kormányzati érdektelenség, a felvevőpiacok hiánya és az idegen konkurencia. A gazdasági bajokon a székley körvasút megépítése könnyített kismérétkben, sajnos Erdővidéket sohasem kötötték rá az alig 10-20 km távolságra felépített vasúthálózatra. Érdekes, hogy Székelyföldre ennek ellenére az osztrák áruk eljutották, megneheztíve a helyi ipar kiépítését, de a budapesti kormánynak túl messzi volt Székelyföld, hogy figyelmet szenteljen rá. A nyersanyagait fokozott ütemben kitermelték és elszállíttották, ezáltal olcsó nyersanyag exportőré fokozták le a jobbsorsra érdemes Székelyföldet. A trianoni szétdarabolás után Székelyföld Romániához került. A román kormányoknak szintén nem állt érdekében a Székelyföld gazdasági fellendítése, megszállóként viselkedve minden fejődést csirájában elfolytottak. A "fejlődés" valamelyest az 1970-es években indult meg, amikor politikai, soviniszta érdekek, a románság betelepítésének a megkönnyítésére szocálista típusú ipari monstrumokkal építették be a Székelyföldet, amelyek elsősorban nem a székely őslakósság érdekeit szolgálta. hanem a románság erdélyi betelepítését, amely a hazug kontinuitását volt hivatva bizonyítani, igaz 2500 évvel visszadatálva. Amely azt bizonygatta, hogy az "ősi" román földön, már ezelőtt 2500 évvel annyi román létezett Erdély területén mint a utolsó 85 éves nagy betelepítései után. Így nézett ki röviden leírva a gazdag Székelyföld gazdasági és szociális helyzete a XIX és XX.ik század első felében. A második világháború után a gazdasági helyzet, az iparosítás változott, de a székelység szegénysége nem. A székelyek aranyra feksznek, de szegénységre kelnek.

2007

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Lét-kérdések címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je Z… című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Enyhülés című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megfogantam én a Cseppecske című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Enyhülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) A piás Mikulás és az ő stábja című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)