HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1863

Írás összesen: 48265

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: KuvikFeltöltés dátuma: 2007-08-22

Ugorj, Tomi!





Tomi kiugrott az ablakon.

Tudom, nem egy nagy történet - tett már más is ehhez hasonlót. Na, de négy éves korában?
Ha azt kérdezik, miért tette; nagyon én sem tudom. Az anyjával volt valami: amolyan anya-gyerek dolog, tudják! Meg valami köze volt hozzá a kutyának is. Persze, már sose tudjuk meg...
Hát, mikor Tomi aznap reggel felébredt - tudta, hogy az anyja már nincs otthon, mert nem szólt a Zorán -, úgy ahogy volt, pizsamában, mezítláb, hóna alatt a plüss zsiráffal, fogta magát, és a világra nyíló, hatalmas ablakhoz sétált.
Szürke volt minden odakint. Kevés volt a fény. Borús volt a reggel.

Széthúzta a fehér függönyöket. Apa kinn zörgött a konyhában. Mit sem sejtve rendezgette egy kék vázában, a reggel szedett liliomokat. A közelben szakította őket egy parkban. Mellette csendesen pihegett újdonsült házőrzőjük.
Szóval, Tomi széthúzta a függönyöket! Nem úgy, ahogy a felnőttek szokták, egyetlen mozdulattal...
Egyszer jobbra sétált el, szabad kezében a függöny egyik sarkával, aztán balra, a másikkal. Majd székre állt, és elfordította a kilincset.
Odalenn egy Trabantot látott parkolni. Jól ismerte az autókat. Tudta, hogy nem tudná elvezetni, mégis megfordult az agyában, hogy azzal is elszökhetne...

Persze, nem értik! Mi is vinne rá ilyen szörnyű tettre egy ilyen csöpp kis lelket? Kiugrani egy ablakon! Ha azt írom, az anyjával volt valami, azzal tényleg nem sokat mondok. Ha meg azt mondom, azért tette, mert annyira szerette az anyját, hogy bármire képes lett volna érte, azzal csak megkavarom az egészet. Lényeg, hogy nem érezte jól magát otthon! El akart hazulról menni!
Az apját is szerette, aki épp a szemetet ürítette az út melletti konténernél (mellette ott botladozott a nemrégiben vásárolt, párhetes eb), de anya volt a mindene!
Lehunyta a szemét, és rá gondolt. Pár perc is eltelhetett, mert...

Apa ismét odabenn motozott. Sietnie kellett! Nem veheti észre!
Kitárta az ablakot, a zsiráfot leültette a párkányra, aztán maga is mellé ült. Lenn sokan voltak...
Nem szeretett volna senkire ráesni. Halkan szólt, hogy álljanak arrébb.

Nem szaladtak át világmegváltó gondolatok az agyán, nem gondolkodott el rajt hosszasan, miért is teszi. Csak négy éves volt, az ég szerelmére! Honnan is tudta volna, mit jelent valójában: ugrani.
Kicsit ugyan félt, hogy megüti magát, meg hogy fájni fog, de a gyerekek még nem nagyon törődnek az ilyesmivel. Hamar semmivé foszlottak aggályai...
Anyával akart lenni, és anya odakinn volt.

Más, épeszű ember, talán az ajtót használta volna, de Tomi akkor ébredt, és az ablak elég jó ötletnek tűnt. Nem érezte a különbséget...
Megtaszította a zsiráfot, mire az a mélybe hullt. A szél miatt nem pont oda esett, ahová gondolta. Odalenn kis emberek ácsorogtak. Egy-kettő észre is vehette a zsiráfot, mert azt nézte.
- Várj, megyek én is - szólt a foltos után.
- Ugorj, Tomi! - üzente lentről a zsiráf, kitekeredett nyakkal.
És Tomi ugrott. Apa épp teát tett fel kis kedvencének.

* * *

A pizsamanadrág térdébe beletört a fű. Tomival szemmagasságban, kerti törpék integettek, ástak, simogattak csigákat, mind-mind különböző pózba dermedve. Tomi magába szívta a nedves fű illatát, és anyára gondolt...
Nem tudta kivárni, míg hazaér! Elé akart sietni, de nagyon félt az új ebtől, így az ajtón nem mert kijönni...
Ezért ugrott. Csak ezért.

Tudom, nem egy nagy történet - tett már más is ehhez hasonlót. Volt már jó néhány, kinek nem tetszett a dolgok "pillanatnyi" állása. Na, de négy éves korában?

Nem is fájt annyira. Legalább is nem érezte.

Apát látta fel-alá járkálni a teraszon, leforrázott lábszárral. A kezében üres csésze. A másikban a mobilja.
Könnyek csorogtak az arcán. Tomi ismét lehunyta a szemét. Nem tudta, miatta sír-e, vagy csak, mert megégette a bal lábát.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2008-02-14 15:16:33

És mindjárt hárommal növeltem a hozzászólásaim számát; de remélhetőleg leszedi valaki az utolsó kettőt...
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2008-02-14 15:14:46

Mert ez nem egy tragédia, kedves Sándor! Tragédia, ha az Olvasó azzá teszi, de műfajilag sehova nem lett szánva - ezért is van fellazítva itt-ott a fő szál (s hagyja csapongni az eseményeket, meg persze az Olvasót is); és ezért nem igyekszik földbe döngölni a "szemlélőt" hathatósabb elemekkel, csak írja le az eseményeket, remélhetőleg kellő objektivítással...

***
Vagy ez egy ravasz tragédia?

***

Néha én is csinálok úgy - ha egy írás csak valameddig tetszik -, mintha az tényleg csak addig tartana. Ezzel - azt hiszem - nem bánt meg az ember senkit...
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2008-02-14 15:14:18

Mert ez nem egy tragédia, kedves Sándor! Tragédia, ha az Olvasó azzá teszi, de műfajilag sehova nem lett szánva - ezért is van fellazítva itt-ott a fő szál (s hagyja csapongni az eseményeket, meg persze az Olvasót is); és ezért nem igyekszik földbe döngölni a "szemlélőt" hathatósabb elemekkel, csak írja le az eseményeket, remélhetőleg kellő objektivítással...

***
Vagy ez egy ravasz tragédia?

***

Néha én is csinálok úgy - ha egy írás csak valameddig tetszik -, mintha az tényleg csak addig tartana. Ezzel - azt hiszem - nem bánt meg az ember senkit...
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1524
Időpont: 2008-01-28 12:42:49


Valami miatt elkerülte a figyelmemet ez az írásod,
Boer blogjában akadt meg a szemem rajta.
Végtelenül tetszik. A részletezést, és az ide illő jelzőket már
felsorolták az előttem szólók, így csak annyit: nagyon-nagyon jó.

Örülök, hogy Nálad jártam.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2007-10-24 01:47:12

Szia!
Egyes részeknél sejteni lehetett a családi házat, máshol meg az ellenkezőjét. Helyenként nekem is a hideg futkározott a hátamon. Kisherceg, mesélj még!
:-)
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2534
Időpont: 2007-10-07 07:36:20

Ez azért jó, mert egy négyéves gyerek sem gondol többet annál, mint amit te sejtetsz velünk. Nagyon jó lett, nekem tetszett.
Hanga
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2007-10-05 21:30:36

válasz Andika (2007-10-05 15:44:50) üzenetére
Köszönöm: a gratulációt és a vallomást is! Ha kedved tartja, olykor gyere magadtól is!

Üdv: Kuvik
Alkotó
Andika
Regisztrált:
2007-09-12
Összes értékelés:
709
Időpont: 2007-10-05 15:44:50

Bevallom, Boer ajánlására olvastam el írásodat (Ezt olvasd el - fórumon). Huúú! Én a segítséged ellenére sem tudom ezt pozitívabb oldalról nézni.
"Nem szeretett volna senkire ráesni." - ettől meg végképp sokkot kaptam. Egy pici gyerek ekkora teher lenne? Szóval, ez az egy mondat bennem annyi dolgot indított el, hogy még most is filózok rajta.
Remek írás, nagyon jól írsz, csak gratulálni tudok hozzá. Üdv: Andika
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2007-10-04 19:35:43

Kösz, Boer! Örülök, hogy tetszett!
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2007-08-22 22:29:34

Az érzékenyebb lelkületüek kedvéért: a pontos magasság kérdését (szánt szándékkal) nyitottan hagytam.
A Trabant lehet egy matchbox is a fűszálak közt, az apró alakok meg a kerti törpék (nem igazi emberek). Ha terasz van, amúgy is csak családiház jöhet szóba (kutyával). Ami, lehet, hogy földszintes (a legtöbb az); onnan meg nem lehet akkorát esni!
Szóval, senki ne borzadozzon, aki nem akar - olvassa így, és mindjárt sokkal "könnyedebb" lesz az egész sztori!
Apa persze így is sír, de ez természetes!

Akiket mégis mozgat a tragédiában torkolló verzió: lehet esni egy emeletről is igen nagyot!
Szóval: szabad a vásár! Egy többféleképp értelmezhető novella.

Köszönöm, hogy olvastátok! Üdv:

Kuvik
Szenior tag
Regisztrált:
2006-05-21
Összes értékelés:
440
Időpont: 2007-08-22 13:28:53

De, ez egy nagy történet. Azért olyan nagyszerű, mert ahogy mindig, most is keveset mondasz, éppen csak sejtetsz és érzékeltetsz. Az a furcsa, hogy az első mondat ellenére én mégis végig reménykedtem, hogy végül nem ugrik ki...

"A pizsamanadrág térdébe beletört a fű" - kezdetű bekezdés zseniális, valahogy igazolva látom áltata az egész történetet, világossá válik egy négyéves gyerek igen nehezen érthető gondolatmenete.

Köszönöm.
macs
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-10
Összes értékelés:
192
Időpont: 2007-08-22 13:19:30

Az én (kisebbik) lányom nemsokára négy éves lesz... Megrázó a történet.
Nem mondhatom, hogy tetszik (a történet), de nagyon jó írás.
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3805
Időpont: 2007-08-22 12:38:03

Kirázott a hideg! Olyan "természetesen " mesélted el ezt a történetet, mintha csak a tejért "ugrott" volna le valaki a sarki közértbe.
Nagyon nagy hatással volt rám... nem tudhatjuk (mert mire felnövünk elfelejtjük), hogy a pici gyerekek fejében mi jár, és mit, miért tesznek...
Ez szép is, (mert titokzatos) és úgytűnik veszélyes is.
Igaziból nem tudom, mit érzek... "borzalmasan" jó írás...

Gyömbér

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) A csillagokig című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Így vagyunk című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Szerelemkút című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Csak úgy címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Így vagyunk című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Sakkjátszma címmel

hundido bejegyzést írt a(z) Anyáknapi merengés című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Így vagyunk című alkotáshoz

Vox humana alkotást töltött fel Visszanéző címmel a várólistára

Vox humana bejegyzést írt a(z) Sziluett című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Sziluett című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)