HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 24 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51277 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2007-09-11
Londoni körsétaUtolsó rész. Covent Garden A City Westminster keleti határvonalánál terül el. A bevásárló központok, a szórakozó helyek, domináns londoni területe. Innen nyílik a Royal Opera, a Hause Covent Garden bejárata is.Hosszú évszázadokig a városrész közepén a Covent Garden Piazza helyezkedett el. Ez a terület az 1500-as évektől 1974-ig virág, zöldség, gyümöcspiacként szolgált. Ez a terület már János király idejében 40 acre nagyságú volt és több mint 300 évig innen került friss zöldség és gyümölcs a londoniak asztalára. A Covent Garden környékét a 17.ik század végén modernizálták, átépítették, amely városrész a környék kereskedelmének központja lett, mivel a Nagy Londoni Tűzvész idején a többi kereskedelmi központ leégett. Ide a világ minden részéből érkezett egzotikus áru, a hajók a Temzén egészen a Covent Gardenig felhajóztak, itt kirakták az árukat, majd tovább szállították Anglia más vidékeire. A 17.ik században a kereskedők szórakoztatására kezdtek megtelepedni a mutatványosok és egyéb szórakoztató művészek. A mai napig ez az egyedüli hely, ahol tevékenységük engedélyezve van. Az 1960-as évek végére elkerülhetetlené vált Covent Garden átépítése,a rendkivül értékes, nagy múltú épületek úgy szabadultak meg a pusztulástól, hogy műemlékké nyilvánították nagyobb részüket. A következő években a nagykerskedelmi piacot 3 mérfölddel délnyugatra helyezték, a régi Covent Garden helyén 1980-ban megnyította kapuit egy attrakciós bevásárló központ. A Covent Gardent mind több előadó művész szállta meg, visszatértek a mutatványosok, az utcai kofák, amelyet hangulatos piac egészít ki. Említésre méltó Alfred Hitchcoc egy covent gardeni kereskedő fia volt. aki itt forgatta a "Frenezy" című filmjét. 2000-től a Covent Gardent az előadó művészek mindjobban elözönlik és London Hollywoodja lett. A Buckhingham palota Anglia és London legnagyobb turista attrakciói a királyi család mai és korábbi rezidenciái. A Buckhingham palota 1803 óta ad otthont az angol királyi családnak. Ez a palota szépségében nem versenyezhet a más európai királyi családok palotáival, de a mindennapos palota előtti örségváltás nagy tömegeket vonz. A Királynő galériája Szintén a Buckhingham palotában található. A művészet kedvelőinek érdemes meglátogatni, mert az angol királynő rendelkezika világ egyik legnagyobb szépművészeti gyüjteményével. A festmények között megtekinthetők Rembrandt vagy Rubens festményei is. A királyi hintókat, kocsikat meglehet csodálni a Royal Mewsben, többek közt azt a hintót is, amelyet az angol királyok 1762 óta használnakaz uralkodók koronázásakor. EPILÓGUS Aki utálja a nagyvárosokat az menjen Londonba.mert London hangulata feleoldja ezt az ellenszenvet, ennek titka, hogy Londonnak más nagy várossal összehasonlíthatatlan hangulata van. Aki nem volt soha Londonban, annak is olyan érzése támad, hogy a várost már látta, nagyobb részét ismeri, néhány épülete, mint a Big Ben, a Tower Bridge, Westminster palota már ismerősként köszönti, mert ezeket az épületeket többször is látta számos filmben vagy képes magazinban. London egyetlen világváros,amely épitészerileg nem egységes valójában össz-vissza vannak építve különböző korú, stilusú, méretű épületek annélkül, hogy tönkretenné az egységes hatást. A londoniak nagyon értették hogyan építsenek egy normannkori vár mellé egy múltszázadbeli Tower Bridget. Azt is tudták, hogy a második világháború alatt tönkrement épületeket hogyan állítsák vissza, hogy érdekesebb sokszínűbb legyen tőle a város. London rendkívül érdekes az idegen látogatóknak, mert rengeteg park van. A belváros szívében a legnagyobb a Hyde park, a park peremére fasort ültettek, ami kiszüri a városi zajt, emaiatt a park belsejében szokatlan csend honol. A "London hangulat" nélkülözhetetlen részei a pirosra festett double decker buszok és a nagy fekete bohom taxik. A piros busz szigorúan London privilégiuma.London egy másik jellegzetessége, hogy az embereket nem terelik a föld alá. Amíg más városokban koszos, sötét, aluljárókba kényszerítik a gyalogjárókat, addig Londonban a metro alagutjaitól eltekinteve mindenhova eljuthat az ember aluljárók nélkül. A rengereg auto és busz ellenére nem lassabb a forgalma, mint más világvárosoknak. Ha elfáradunk vagy rosszra fordul az idő, ami Londonban nagyon gyorsan megtörténik van néhány kellemes hely, ahol kipihenhetjük magunkat. Ilyen a Britich Muzeum egyedülálló gyűjteményével. A múltszázadban az angol régészek alapos munkát végeztek, mindent elhoztak, ami mozgatható volt vagy nem Közép-Keletröl. Az épület tele van Egyiptomból elhozott obeliszkkel, szoborral, domborművekkel, sírkamrákkal, a fáráók kincseivel emlékeivel. A legtöbb és legszebb Sumer vagy ókori közép-keleti műemléket Párizsban és Londonban találhatunk meg. A Britich Muzeumban más muzeumoktól eltérően beléptidíj nincs. Ezzel vége van rövid londoni körsétánk, ha ennyit már tudunk Londonról, egy szerencsés londoni kirándulás alkalmából még jobban fogjuk érezni magunkat a gyönyörű világvárosban. Cikkeink lehettek volna tanulságosabbak, érdekesebbek, ha a Napvilág cikkrovatában fényképeket is helyezhettem volna el. De ez egyelőre ez még nem lehetséges. Még nem szavaztak erre az alkotásra Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz! |
Susanne bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 72. címmel hundido alkotást töltött fel Az öreg tölyg meséi 4/1. címmel aLéb bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Sértődős Saci címmel a várólistára hundido bejegyzést írt a(z) Tavaszi titok című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) A végzet forrása című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Boldog új évet! című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Boldog új évet! című alkotáshoz inyezsevokidli alkotást töltött fel Például címmel a várólistára eferesz bejegyzést írt a(z) A végzet forrása című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz aLéb bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A türelmetlen maci című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A türelmetlen maci című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Cseresznyevirág című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Gyerekvers című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Az ügyetlen Tukó című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Az ügyetlen Tukó című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Pilinke és Morzsa királyfi című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Cseresznyevirág címmel a várólistára ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Pilinke és Morzsa királyfi című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (1/8) című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (3/8) című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |