HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48386

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: aquariusFeltöltés dátuma: 2006-05-17

A szeretet-szolgálat

A SZERETET-SZOLGÁLAT

Történt egyszer, hogy egy szép jövő előtt álló fiatal párnak ikrei születtek - két fiú. Jó körülmények között éltek, mindketten értelmiségiek lévén munkájukban is örömüket lelték. Gyönyörű házukban boldogan élték az életüket, nevelték ikreiket, mélyen vallásos szellemben, míg nem egy napon örökre megváltozott az életük. Ikreik közül az egyik súlyosan megbetegedett, valamilyen ritka kór támadta meg, ami hosszú szenvedés után végül halálhoz vezetett. A szülők mindent elkövettek, hogy megmentsék fiukat, vagy hogy enyhítsék szenvedéseit. Éveken át folytatták harcukat, minden percüket beteg gyermekük mellett töltötték, hol felváltva, hol együtt. Klinikáról klinikára vitték, és vele tartottak ők is. Mindent megadtak néki, és olyan szeretettel vették körül, amilyet csak szülő érezhet. Erősítették lélekben, vallásos hitükkel az idő folyamán felkészítették a halálra is. A másik gyermek, az ikertestvér, ez alatt az idő alatt valahol életük perifériáján élt, éldegélt, növekedett, és próbálta kicsi gyermek-eszével felfogni, hogy őrá nem juthat idő, mert a testvérke beteg. Őneki a nagyis hetek jutottak, anyáékat csak ritkán látta, akkor is szomorúnak. Ha jókedve volt, szemrehányóan néztek rá, ha kacagott, lecsendesítették. Igaz, semmiben nem szenvedett hiányt, mindent megkapott, csak azt a picike figyelmet nem, amivel jelzik, hogy ő is jelen van. Szerették őt, hát hogyne szerették volna, csak idő nem jutott rá, hogy kimutassák. Az ő kicsi élete így telt, ilyen csendes szomorúságban, néha egy egy mosoly jutott néki, az asztal mellett. A testvére, és az ő nagy szenvedése volt a szomorú téma - mint mindég. Mindez természetes volt az őt körülvevő felnőttek számára, és érthető is. De neki...Ő is megértette, kicsi eszével fölfogta a történéseket, de valami nagyon hiányzott. Akkor is, mikor anyáék a klinikákat járták, akkor is, mikor zarándok-utakra mentek Francia-, és Olaszországba, vitték magukkal a beteg gyermeküket. Istenben, és a csodákban bizva, miután másban már nem lehetett. Ő is szeretett volna velük menni, osztozni mindenben, amiben ők hárman igy együtt voltak. Mert a rosszat is más átélni, ha érezzük, hogy nem vagyunk kirekesztve. Talán a beteg fiukat akarták kímélni valami rosszul értelmezett tapintattal, hogy ne fájjon a szíve egészséges testvérét látva? Lehettek ennyire ostobák ezek a "tanult" szülők? És a környezetükben sem volt senki, aki figyelmeztesse őket...valami nem jól van...valami rossz irányba kezd fordulni...És eljött a nap, amikor véget értek a kis beteg szenvedései. Meghalt, és végleg magával vitte halálába is szülei figyelmét. A hosszú, véget nem érő gyászukban észre sem vették, hogy másik fiuk kamasz lett, és ott él mellettük minden világrengető gondjával együtt. Továbbra is meg volt mindene, középiskolába járt, de mindenhol testvére emléke lebegett. Képek, ruhák, hajtincsek vették körül, és anyáék mindennapi szemrehányó tekintete, hogy ő csak ne lázadozzon, ő csak ne szóljon semmit, ő él... Azután anyáék - hogy végleg elkötelezzék magukat valami mellett, ami az elhunytra emlékezteti őket - létre hoztak egy Szeretet-szolgálatot, amit legutolsó zarándok-helyükről, és meghalt fiukról neveztek el. Ettől kezdve minden idejüket, és energiájukat a szolgálatnak szentelték. Beteg gyermekeket istápoltak, gyűjtéseket szerveztek, az áldott, jólelkű házaspárról mindenki felsőfokban beszélt. Mindenhol ott voltak, ahol szükség volt rájuk, csak egy helyen nem, egyre betegebb lelkű, élő fiuk mellett. Őneki most már a lelke volt gyógyíthatatlan, és halálos beteg. Szülei már csak a túlvilágbeli örömteli találkozásról beszéltek, meg a szolgálat felemelő és szent élményeiről, miközben immár egyetemista fiuk a kábítószer lila ködében próbálta elviselni nem-létezését, árnyékéletét. Mert árnyék volt addig is, míg élt ikerpárja, és árnyék most is, testvérének hatalmas fehér emléke tövében apró fekete árnyék. Már nem is komunikált a szüleivel. Azok észre sem vették lelki életük ápolása közben, mint közeledik a pillanat, amikor egy kicsi, kábítószertől csontsovány és sápadt árnyék átveszi a a hatalmat és egyetlen szörnyű pillanatra fontos lesz, igen, ő lesz a fontos, és elkerülhetetlen, kikerülhetetlen...
Senki sem gyanakodott, hogy napokig nem látták a házaspárt, máskor is elutaztak hosszabb rövidebb időre. Azt mondják a szomszédok, szörnyű látvány volt... a balta még ott hevert véresen... miután megtörtént a rettenetes esemény, még egy hétig ott aludt a fiú, halott szülei mellett - mintha ott sem lettek volna...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
aquarius
Regisztrált:
2006-05-16
Összes értékelés:
266
Időpont: 2008-04-17 20:51:54

válasz Borostyán (2008-04-17 18:22:02) üzenetére
Köszönöm Borostyán, sajnos itt a végkifejlet is valóságos volt...
Valóban bemásoltam hi. ellenőrzőbe, és találtam is négy hibát, ebből három figyelmetlen elütés - bár tudom, hogy ez nem mentség. A negyedik a "csont sovány", hogy így, külön kell írni...de nem győzött meg erről a progi, mert ő nem tesz különbséget a sovány csont, és a csontsovány között... :)

Üdv.: aquarius
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-04-17 18:22:02

Kedves Zsuzsa!
A történet jó, hallottam már hasonlót a való életből, gondolom, te is onnan merítetted. A szülők fájdalmukban elhalmozzák az egyik gyereküket, és közben szép lassan elveszítik a másikat is. Na, azért szerencsére a végkifejlet álrtalában nem ennyire tragikus... Viszont igen sok a helyesírási hiba írásodban, és szerintem ilyen remek tartalom megérdemelne még egy kis munkát, hogy még jobb legyen:)
Üdv: Borostyán
Szenior tag
aquarius
Regisztrált:
2006-05-16
Összes értékelés:
266
Időpont: 2007-08-15 10:24:15

Köszönöm a figyelmedet! :) Üdv.: aquarius
Alkotó
Regisztrált:
2006-03-28
Összes értékelés:
154
Időpont: 2007-07-28 04:52:50

Miket nem olvas az ember hajnalok hajnalán...
hmm... a történtek maguk borzongatóak, de nem kerültem bele annyira a karakterbe, hogy sokkoljon.
Minden esetre jó..
és megyek a további írásaidra :)
Alkotó
dodesz
Regisztrált:
2007-04-04
Összes értékelés:
1107
Időpont: 2007-05-01 11:27:26

Ez tényleg szomorú történet!
De hát mit tett ez a fiú végül is?
A kedves szüleit hőn szeretett testvéréhez irányította!:-((
No, nem azt mondom,hogy helyesen tette...!
Üdv:dodesz
Szenior tag
aquarius
Regisztrált:
2006-05-16
Összes értékelés:
266
Időpont: 2006-07-13 21:41:33

Ezt őszintén sajnálom...tekintve a szomorú tartalmat. ...Üdvözlettel: Zsuzsa
Szenior tag
vaj
Regisztrált:
2006-07-05
Összes értékelés:
145
Időpont: 2006-07-12 13:13:19

Már legalább tizedszer jövök ide vissza, hogy írjak valamit, de nem találom a szavakat. Elképesztő módon rímel a történeted az én életemre, a két fiam életére.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel W. Busch: Die Rose sprach / A rózsa szólt címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őrangyalos című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Őrangyalos című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 05. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel J. W. von Goethe: Rózsák, ti pompázók... címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 10. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis címmel

oroszlán alkotást töltött fel Sárga vers címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Elmúlás /Szonettkoszorú W. Shakespeare LXXIII szonettjére/ címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Apák napi köszöntő címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)