HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47753

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Reklám

Cikkek / kritika
Szerző: BanyamacskaFeltöltés dátuma: 2007-09-12

Tiago Guedes: Um Solo/Materiais Diversos - Jelentések és anyagok újrafelfedezése

A kortárs művészet nagy falat, és - valljuk meg - néha kissé rágós is. Előfordul, hogy az embernek kellő kitartásra, elszántságra és éles metszőfogakra van szüksége ahhoz, hogy fogyasztásra alkalmassá tegye. Különösen igaz ez talán a színház- és táncművészetre.
Kétségekkel telve, nem túl bizakodón léptem át a MU Színház küszöbét, mely intézmény köztudottan a kortárs művészet egyik jelentős gyűjtőhelye. Olyan atmoszférába csöppentem, amely magával ragadott, lampionok szűrt fénye keveredett karakteres kávéillattal, s egy pillanatra megfeledkeztem róla, hogy miért is vagyok itt. Aztán visszaráncigáltam magam az adott térbe és időbe, hogy ismét Tiago Guedes-re összpontosíthassak, aki miatt érkeztem. Tudtam róla, hogy ő egy portugál táncos, aki egyszemélyes darabjaival (mert rögtön kettőt is elhozott nekünk) a kortárs táncművészet élvonalában van, és a szakma, fiatal kora ellenére nagyon megbecsüli, és elismeri munkáját. Szkeptikusan, lassan lépkedtem fel a lépcsőn, és elfoglaltam helyemet a harmadik sorban.

Um Solo - ember tárgyakkal és azok nélkül

Sötétség. A színtéren semmi, fekete padló, oldalt fekete függönyök, hátul fehér fal. Besétál egy fiú. Fiatal, arca, mint egy maszk, nem árul el érzelmeket. Az üres térbe mozdulatokat varázsol. Fekszik, rohan, lépked, hajlong, tép, húz, simít, mindezt teljesen egyedül teszi, körülötte nincs semmi. Eleinte beigazolódni érzem azt a bizonyos rágósságot, csak nézem a mozdulatait, érteni próbálom. Tapogatózom, de nem. Aztán megtörténik. Hirtelen jelentések rohannak meg minden irányból, visszapörgetek, újranézek, de közben folyamatosan figyelek, nehogy valamiről lemaradjak, nagyokat bólogatok magamban, és a darab közepénél elégedetten dőlök hátra, hogy: "Ja kérem, én ezt értem!" Felállítok egy kedves kis kompozíciót látottakról és jelentésükről, melyben gyönyörű képzettársítások által látni vélem a születést, a hitet, a vallást, a rejtőzködést, a meztelenséget, a kiszolgáltatottságot. Látok egy embert, aki végigjárja az életet, alszik, ébred, tevékenykedik, maszturbál, táncol: létezik. Kitárulkozik, küzd, végül pedig meghal.
Éppen kezdeném unni (hiszen mi jöhet még a halál után? - gondolom naivan), mikor furcsa dolog történik. Kivonul, majd rövid zene után ismét be, és néhány percig igazán nem értem, hogy miért kezdte elölről a darabot, aztán egyik pillanatról a másikra tudatosul, hogy mi történik itt. A mozdulatok pontosan ugyanazok, mint az imént. De már nincs egyedül. Tárgyai vannak: két szék, néhány újságpapír, ragasztószalag és olló, damilok és festékszóró. Hétköznapi dolgok. Hamar kiderül, hogy amit eddig komoly és mély tartalomnak hittem, valójában egy hatalmas kép létrehozása összeragasztott újságpapírból, és szemeteszsákokból; ám ez sem a megszokott módon történik: az újságokból hegy lesz, a zsákokból vízesés és folyó, ő maga pedig hol híd, hol fuldokló, hol gyenge, hol erős.
Arra gondolok, hogy a zsenialitásnak nincsenek határai, hiszen mit jelentenek a mozdulatok? Mit jelent az ember tárgyak nélkül? Hogyan lehetséges, hogy néhány perccel korábban annyira biztos voltam a dolgok jelentésében, aztán mindent átértelmezett néhány általános használati tárgy? Ezekre a kérdésekre nem kell válaszolni. Hiszen már ott rejlik bennük a magyarázat: minden egyes embernek más lesz a válasza rájuk, mindenki önmagából merít, jelentéseket gyárt, játszik velük, majd elveti őket, és újakat teremt, ahogy tette most Tiago Guedes.

Materiais Diversos - anyagértelmezgetés

Az előző darabon fellelkesülve foglaltam el ismét helyemet a nézőtéren. Hasonlót vártam, azt reméltem, az Um Solo értelmezési módszere - már ha egyáltalán beszélhetünk itt adekvát módszerről - segítségemre lesz ez esetben is. Tévedtem.
"Hogyan vagyok képes valamit még mindig koreográfiaként azonosítani?"- teszi fel a kérdést önmagának Guedes, és a darab során ennek megválaszolására törekszik. Központi szerepet ezúttal néhány papírzacskó kap, melyek mind rejtenek valamit: egy órát, egy almát, egy ollót, egy kazettát és filceket. Feltárul a lehetőségek kimeríthetetlen tárháza, nincs állandóság, minden változó. Az anyag jó néhány különböző értelmet nyer, avagy, ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni: mire jó egy papírzacskó. Persze ennél jóval többről van szó. Álomról, melyben az ember kis papírfiguraként fejest ugrik háza tetejéről; egy egyenletről, melynek egyik változója egy alma, a másik pedig egy üres kazetta; táncról, amely nem létező zenére történik; hajléktalanná válásról, papírral takarózásról, emberi sorsokról. Egy képről, amit a tükörben látunk, és ami ezerféle lehet. Csupán nézőpont kérdése. A végkövetkeztetés hasonló, mint az Um Solo esetében: nem gondolhatjuk, hogy egy anyag csak egyetlen dolgot jelenthet. A lehetőség adott, a néző fantáziájára van bízva mindennemű értelmezés.

2006

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2006-05-21
Összes értékelés:
440
Időpont: 2007-09-17 17:00:22

Köszönöm, kedves Gyömbér, és Zagyvapart!
Gyömbér, tavaly az Őszi Fesztivál keretein belül érkezett hozzánk Guedes, talán idén is várható, érdemes utánanézni, még akkor is, ha valószínűleg nem ugyanezeket a darabokat hozza el.

üdv, macs
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2007-09-17 15:29:19

-Vizuális tipus vagyok, és úgy éreztem, hogy magam is ott ülök a nézőtéren.
-Nagyon tetszett a kritika, gratulálok!

Üdv.: Zagyvapart
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3806
Időpont: 2007-09-14 11:55:13

Olyan szemléletesen és gördülékenyen fogalmaztad meg mondanivalódat ebben a cikkben, hogy csak gratulálni tudok!

(Kár, hogy 2006-os, mert elmentem volna megnézni...)

Üdv: Gy.
Szenior tag
Regisztrált:
2006-05-21
Összes értékelés:
440
Időpont: 2007-09-14 09:31:27

Köszönöm nektek, nagyon jól esnek a szavaitok!
macs
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2007-09-13 12:51:12

Mintha ott is lettem volna. Gratulálok! És köszönöm!

Kuvik

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Porszívózásról, egyebekről című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) 318-as szoba című alkotáshoz

majusfa alkotást töltött fel Szerelem címmel a várólistára

ermi-enigma alkotást töltött fel 318-as szoba címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 8. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 8. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 7. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Nem jutott neked dinnyeföld című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)