HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48417

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: SzabcsiFeltöltés dátuma: 2006-05-17

Kockajáték

- Dobj! - szólt a tündér és lerakta a férfi elé a kockát.
- Nem! - kiabált a férfi. A tündér kiszedte szitakötős hajtűjét frizurájából. Hosszú, fényes, szőke haja a vállára omlott. Megrázta a fejét, hogy minden hajszál a pontosan kimért helyére kerüljön, aztán odalépett a férfihoz.
- Ha nem dobsz, lehetőséged sincs, hogy visszakapd őket. - mondta, és megcirógatta a férfi arcát. Az megfogta a kockát, egy kissé felemelte, majd elengedte. Meg sem rázta.
- Oh! - kiáltott fel a tündér - Elsőre hatos? Szerencsés fiú... - és a férfira mosolygott.
- Most mi lesz? - nézett a férfi haragosan a tündérre.
- Hogy mi? Az majd kiderül. Még nincs vége a menetnek. Most én jövök. - láthatóan jól szórakozott a férfi idegességén. Megfogta a kockát, rákacsintott játszótársára és puhán eldobta az apró játékszert.
- Minő véletlen... - kacagott a túszára. A férfi szíve gyorsan vert. Balját ökölbe szorította és jobb kezével dobott.
- Négyes. - szólt megelőzve a tündért.
- Többet néztem ki belőled. - mondta és kecsesen megtámasztotta az állát a kézfején. Baljával dobott. - Elmondtam mi lesz azzal, akit nem nyersz vissza? - a férfi nem akarta tudni, de csak annyit mondott:
- Nem.
- Ezt a menetet én nyertem - mutatott hosszú ujjaival a hat kis pöttyre. - A feleséged tehát a rabszolgám. Azt kell tennie mostantól, amit én mondok neki. - a tündér csak mosolygott, de a férfi kezébe temette arcát. - Ne szomorkodj, őt ugyan már nem kapod vissza, de még van két fiad!
A férfi haragosan ránézett és így szólt:
- Ki vagy te, te boszorkány? Még ennyi szíved sincs?
- Drágám... te nem ismersz engem. - szólt nyájasan és csak mosolygott - No, mi lesz? Dobj.
A férfi dobott.
- Hármas - szólt a tündér csalódottan, aztán hosszú festett körmeivel megpöckölte a kockát. Az nagyot fordult és ismét hatost mutatott.
- Te csalsz! - ugrott fel a férfi. A boszorkány intett, hogy üljön le.
- Örülök - súgta és csókot lehelt túsza arcára - hogy észrevetted... Jobb később, mint soha, nem igaz?
- De hát...
- Sss... Az élet nem igazságos, a halál még annyira sem, drágám... - szólt együtt érző arckifejezéssel, de a szemében együttérzésnek nyoma sem volt. Majd látva a férfi értetlen arcát hangosan felkacagott. - Ugyan szívem! Egyszer meg kell halni... Fel a fejjel.
A férfi meg sem várta a felszólítást. Dobott.
- Na végre... - fakadt ki a tündér - hatos. Nem gondoltam, hogy ilyen nehezen megy majd.
A tündér is dobott.
- Hatos. - sziszegte a túsz. Hirtelen elöntötte az arcát a vér. Felugrott és felborította az asztalt.
A gonosz tündér odalibegett hozzá és leültette. Átkarolta hátulról és a fülébe súgta:
- Nyugodj meg. Már csak két menet. - A férfi eltolta magától a szépséget és megkérdezte:
- Kettő?
- Kettő. Egy a fiadért, egy érted.
- Értem?
- Igen. Téged is fogva tartalak, ha nem nyered vissza magadat.
- Hát akkor folytassuk. - mondta most már elszántan a férfi és fogta a kockát. - Négyes.
A tündér persze hatost dobott. A másik már oda sem figyelt arra, hogy a tündér elmondta neki: elvesztette a fiait is és már csak a saját életét mentheti meg.
Megint fogta kockát és eldobta. Az végiggurult az asztalon, elkezdett pörögni. Végül megállt.
- Egyes... - mondták egyszerre a tündérrel.
- Szegény drágám. - mosolygott villózó szemekkel a szép boszorkány. A férfi nem várta meg, hogy ő is dobjon. Kinyújtotta két kezét. A szépség intett pálcájával és a két kézre nehéz lánc fonódott. Odalépett a játék veszteséhez és végigsimította az arcát. Aztán kinyitott egy ajtót a falból. Az ajtón túl vak sötét volt. A férfi nem várt. Rögtön besétált a sötétségbe, hogy megkezdje hosszú, keserves éveit a gonosz tündér, a szép boszorkány rabszolgájaként.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2006-05-05
Összes értékelés:
103
Időpont: 2008-02-14 19:16:01

Köszönöm szépen:)
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-20
Összes értékelés:
492
Időpont: 2008-02-10 17:35:17

Hú! Ez nagyon tetszett. Annyira...nem is tudom. Különleges :) Nem evilági, de mégis az. Gyönyörű :))

Üdv.: Phoenix
Alkotó
Regisztrált:
2006-05-05
Összes értékelés:
103
Időpont: 2006-05-21 20:36:04

Persze... remény mindig van! (kivéve, ha egy gonosz tündérrel van dolgod... :)
Alkotó
Regisztrált:
2006-04-06
Összes értékelés:
593
Időpont: 2006-05-18 16:42:33

megdöbbentő, valahogy a kép ami előttem van az elszánt férfiról és a kacagó tündérről. de tetszik, ahogy megmutatod hogyy mennyire reménytelen lehet az ember sorsa...........de szerintem azért remény mindig van.
gratu és üdv: sanna

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 14. címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Fagy, ha fog... címmel a várólistára

Ngaboru bejegyzést írt a(z) Apokrif című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Emlékeimen merengve címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel Tüzes pokol címmel

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)