HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48384

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / szatíra
Szerző: ZagyvapartFeltöltés dátuma: 2007-09-17

Vámvizsgálat



-Bizonyára sokan emlékeznek a kedves olvasók a második népvándorlásra, amely magyar osztrák viszonylatban jelentős forgalmat produkált, annyira, hogy volt olyan esztendő, amikor nem kevesebb, mint öt milliárd amerikai dollárt vittünk ki a sógorokhoz. Ezen utazásaim közül mesélek el néhányat. Helyszín Hegyeshalom du. négy óra hazafelé hosszú sor a vámnál. Trabant tetején hatalmas Gorenje fagyasztó, erre valahogy rászerelve egy TV a TV mellett videó, a kocsi hátsó ülése telepakolva kávéval, banánnal, rágóval stb. A sofőr hatvan körüli férfi, kalapban, mellette termetes asszonyság ilyenre mondják, hogy "van benne anyag", szóval a Trabi igencsak túlterhelve, ennek ellenére vadul változtatja a sávokat attól függően, hogy mikor melyik sáv lódul meg. Ez persze a többieknek nem tetszik, de ők nem zavartatják magukat, hiszen kisebb csoda, hogy idáig eljutottak. Ilyennek képzeltem a magyarok kalandozásait a középkorban azzal a különbséggel, hogy most fizetünk érte, fizetünk ám de még mennyit, és sokszor milyen silány minőséget kapunk érte, lehet, hogy most fizettetik meg velünk őseink "kirándulásait"? Közben a Trabant elénk szlalomozott csak egy Lada van közöttünk, most fogom fel, hogy így megrakva ő is a zöld folyosón próbálkozik, azon kapom magam, hogy drukkolok neki, ha ilyen bátor hát legyen szerencséje. Hát nem lett. Szigorú vámos lép ki a bódéjából és leinti, látni rajta, a meglepettséget, pedig nem ma kezdte a szakmát. Ami ezután következett arra húsz év távlatából is elevenen emlékszem.
-A pénzügyőr mutatja, hogy szálljon ki, nehezen kászálódik kifelé, kalapját az ajtó felső párkánya leveri a fejéről, és mivel erős szembe szél fúj a kalap egyre gyorsulva, visszaindul Ausztria felé. Emberünk felvéve a kalap sebességét üldözőbe vette a fejfedőt, de valószínűleg sosem érte volna utol, ha hátrébb valaki meg nem fogja, és vissza nem hozza neki, megköszönni ugyan elfelejtette, de örömmel paskolva a bepiszkolódott kalapot tér vissza a Trabanthoz. Gyanítható, hogy ezzel az örömök mára véget értek számára, mert az egyébként is morc vámos heves gesztikulációval, és láthatóan ingerülten fogadja.
-Szóval le kell szednie az autó tetejéről az ott lévő árukat. Közben mi végzünk a vámvizsgálattal, a kocsival előre állunk a parkolóba, és felszabadulva visszamegyünk kávézni, cigizni, bámészkodni, innen jól látjuk sokadmagunkkal a Trabi-t.
-A lepakolás sem egyszerű a kalapos férfi, mert a kalap már ismét a fején van, nem tudja eloldani a kötelet, ami a tetőcsomagtartóhoz rögzíti a Gorenjét, TV-t, stb. a mögötte lévő autós látva kínlódását, egy bicskát nyújt felé, bár ne tette volna. Emberünk egy határozott mozdulattal elvágja a rögzítő kötelet, és abban a pillanatban a televízió nagy robajjal lezuhan a kocsi tetejéről, és mint később kiderül ez a kisebbik baj, a "nagyobb baj" a Trabantban van és most jön rá, hogy mi is történt. A termetes asszonyság ki szeretne szállni, de a hatalmas doboztól az ajtó nem nyílik, és ekkor elszabadul a pokol. Vadul lökdös ajtót, ablakot, az egész kocsi remeg, mit remeg, reszket, s közben a nagy rázkódástól egy újabb doboz landol a betonon, ez biztosan a videó "volt" jegyzik meg többen a tömegből, s közben láthatóan jól szórakoznak.
-Az asszony a Trabantban a legkevésbé sem szórakozik, sőt új oldaláról mutatkozik be az egyre növekvő nézőseregnek, úgy káromkodik, mint egy állami díjas kocsis.



-2-

Nemcsak káromkodik, de azt úgy teszi, hogy szörnyű hangon sipákol, ezzel még nagyobb publikumot gyűjtve maga köré, pedig ahogy elnézem már elég tekintélyes a tömeg, valaki meg is jegyzi, el kéne kezdeni belépőt szedni, jó ötlet hagyják jóvá a "nézők". Az persze senkinek nem jut eszébe, hogy a dobozokat el kellene vinni a kocsi ajtaja, elöl, hogy az asszony ki tudjon szállni.
-Szinte végszóra megérkezik hősünk, természetesen kalap a fején, ahogy kell, eddig azt kereste s félve, közeledik az asszony és a Trabant felé, félelmét tökéletesen megértjük. Lehajol, oldalra húzza a TV-t a járda mellé, ráteszi a videót, vagy ami megmaradt belőle, közben persze a kalapja ismét leesik, de ki figyel most a kalapra, az asszony harsány káromkodások közepette kikászálódik a kocsiból. Az autó szinte megkönnyebbül, kiegyenesedik, a nagy himbálózás következtében az utolsó doboz, ami a tetején maradt, benne a hűtőszekrénnyel méltóságteljesen csúszni kezd hátrafelé, s nagy robajjal ér földet. Az asszonyság nagydarab, szigorú, a szeme szikrát szór, a szája mást is. Te vén marha, kezdi, a folytatástól most eltekintenék, a monológ lényege, amely tartott vagy öt, hat percig az volt, hogy na most nézd, meg mit tettél.
-A nézősereg most megosztottá válik, és három kisebb csoporttá alakul, az egyik csapat harsányan röhög, /ők vannak legtöbben/ néhányan sajnálkoznak, három-négy markos férfi, pedig indul segíteni a kalapos úrnak, akinek már kalapja sincs, csak a bicskája, a bicska minden baj okozója. Megfordul a fejemben, és nem csodálkoznék, rajta ha tökön szúrná magát, de szerencsére nem, átadja a kést a még mindig kiabáló felességének, hátha majd ő, hálaistennek ő sem. Közben odaérnek a fiúk, és talpra állítják a hűtős dobozt, amiben gyanúsan csörög a hűtő, biztosan nem használt neki a zuhanás. Az előadásnak azonban még nincs vége, a segítők nagy igyekezetükben kissé meglökhették a Trabantot, amely önállósítva magát, lassan megindul a parkoló felé, s néhány métert megtéve, kisebb robajjal, egy Opel oldalának ütközve megáll. A "szakértők" rögvest sorolják a kárt: ajtó horpadt, lámpa kitört, stb. csak halkan jegyzem, meg a határállomás kezd úgy kinézni, mintha orkán söpört volna végig rajta, a két autó egymásba csúszva, a dobozok szanaszét. Hősünk természetesen most már kalap nélkül, / úgy tűnik a kalap is végkép elveszett / a fiúkkal próbálják a Trabantot kiszedni az Opelből, miközben egy őrölt nő nyitott bicskával a kezében hadonászik, fenyegetőzik, s közben éktelenül káromkodik, szid mindent, és mindenkit. Ekkor lép ki bódéjából a morc vámos, az asszony látva az "új vendéget" kivont karddal, akarom mondani bicskával, fenyegetően megindul feléje. A tömegből egy öblös hang "szúrd le" kiáltással biztatja, a "B közép" hangosan röhög, a pénzügyőr meglepetten áll, a jelenlévők feszülten várjuk a fejleményeket, a megoldást ismét egy külső hang jelenti "valaki vegye már el a kést tőle". A beszólást tett követi, a fiúk közül a legbátrabb óvatosan becserkészi, majd udvariasan kéri, hogy adja oda a bicskát, az idősödő nő ezt is zokon veszi, és újabb átkozódásba tör ki, haragja a kést elkérni próbáló fiatalember ellen fordul, aki rémülten hátrál a mid gorombább asszony, elöl. Nem mindennapi látvány a bódé előtt a vámos, középen a hisztérika a bicskával, majd a megszeppent fiú. Most a vámos következik, határozott hangon kéri az asszonyt, hogy azonnal tegye le a kést, és teljes vámvizsgálatot fog tartani. - Mit fogsz te tartani? Nincs már itt semmi, ez a hülye, mutat a férjére, aki úgy ácsorog ott, mint egy rakás szerencsétlenség, mindent összetört. A pénzügyőr mintha meglepődne, talán azért, hogy letegezték, talán másért. Az asszonynak végül is igaza van, és a kést is eldobta, de hogy, kishíjján eltalálta vele életepárját, egy sebesülés már igazán nem hiányzott emberünknek, van éppen elég baja így is, és most veszi kezdetét a "teljes vámvizsgálat". A bajszos egyenruhás először összerakatja a szanaszét heverő dobozokat, majd akkurátusan elindul a Trabant irányába maga előtt terelgetve annak két utasát. A körülállók már találgatják, az összetört holmiért biztosan nem kell vámot fizetnie, dehogy nem kell, hiszen a zöldfolyosón akart bejönni ennyi cuccal, azért külön megbüntetik, mondják mások. Közben ők hárman odaérnek a Trabanthoz, a vámtiszt rámutat két csomagra, amit meg akar nézni, hősünk bemászik érte és kiadja az egyiket, a másikkal kicsit több a gondja, de megvan az is, kikászálódik a kocsiból, elejti a nálalévő csomagot, ami kibomlik, tartalma kihull, szétesik, nem is lenne baj, ha szépirodalmi művek lettek volna benne, de nem azok voltak. A Lajtán túlról ki is hozna irodalmi alkotásokat? Ők is másféle alkotásokat hoztak, jelesül szex, és pornó újságokat vagy 10-15 darabot, s ezek most a földön szétszóródva mindenki szemeláttára. Tetszik is a publikumnak, a vámosnak és az asszonynak nem annyira, az előbbi egyelőre csak a fejét csóválja, a fiatok kedvéért, ezt is, mint annyi mást akkoriban, tilos volt nemcsak behozni, de olvasni is. Az asszony reakciója más, ő toporzékolva, üvöltve, fenyegetően, tart párja felé most látszik csak milyen szerencse, hogy már nincs nála a bicska. Közelebb érve párjához, aki nemcsak kalapját de önbecsülését, életkedvét, és most úgy tűnik, mindenét elveszítette, amiért élni érdemes, szóval odaérve "kedvesen"kérdezi: mi ez a sok szemét te vén marha? Szegény ember bizonytalanul, hebegve válaszol a Józsi, meg a szomszédok. Majd adok én neked szomszédokat, és lekever neki egy hatalmas pofont. A nézősereg fuldoklik a röhögéstől, néhányan megtapsolják, ezt az asszonyság bátorításnak veszi, úgy is benne van, hát a másik oldalt is ellátja kézjegyével. A két pofon gazdája megsemmisülve, megszégyenülve áll a kör közepén várjuk, hogy meghajoljon, de nincs idő, mert feldúltan megérkezik az összetört Opel gazdája, és a vámos sem végzett még. A történet itt véget ér, mert e sorok írójának is indulni kell haza, és ott kellett hagynia ezt a nem mindennapi vámvizsgálatot, a visszapillantó-tükörből még látta, hogy az Opel tulajdonosa elől futva menekül emberünk. A hazafelé vezető úton "egyhangúlag" megállapítottuk, hogy nem az ő napja volt.

2005 augusztus

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1540
Időpont: 2010-12-14 23:48:40

válasz T. Pandur Judit (2010-12-08 21:27:21) üzenetére
Kedves Judit!

Köszönöm értő hozzászólásod, na és a csillagokat.
Zagyvapart.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4890
Időpont: 2010-12-08 21:27:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Zagyvapart!
Aki ilyen szerencsétlen balfék, talán nem is tudta, hogy mi az a zöld folyosó, és a vámról sem hallott...
Lehet menni - hát ment, lehet venni - hát vett, lehet behozni - hát behozta. A maga szerencsétlen módján.
Nekem Móricz Zsigmond: Tragédia c. írása jutott az eszembe róla, Kis János elhatározása, hogy kieszi a vagyonából - a lánya lakodalmán - a vén Sarudyt. Nem sikerült neki a dolog, ő halt bele a terve megvalósításába. A kalapos trabantosnak, amikor megérkezett a határra még volt autója, hűtője, tévéje, videója, titka és önbecsülése, mire véget ért a vizsgálat ezt mind elvesztette, sőt még fizethetett érte /sokat/. A kisember tragikomédiája.
Judit
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1540
Időpont: 2010-07-07 15:32:25

válasz Szokolay Zoltán (2010-07-05 10:35:35) üzenetére
Köszönöm, hogy olvastad kedves Zoltán.
Alkotó
Szokolay Zoltán
Regisztrált:
2008-12-01
Összes értékelés:
165
Időpont: 2010-07-05 10:35:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Élvezettel olvastam én is, miközben plüssmacik és nyuszik jutottak eszembe.
Történt ugyanis, hogy adományként nagyobb mennyiségű (4 zsák) óvodai gyermekjátékhoz jutottunk, melyet egy számítógép kíséretében Erdélybe, egy Kovászna megyei falucskába szerettünk volna szállítani. Románia akkor még nem volt EU-tagállam, Magyarország is csak készült a belépésre. Nos, Battonyánál a mérsékelten EU-konform román őrszemély tételes listát íratott velünk az ajándékba szánt plüssjátékokról (órákig körmölhettük, hogy 1 db szürke nyuszika, 1 db fehér cica, 1 db 25 cm-es barna maci, stb), ezek után a listát elfaxolta a településre, ahová vinni készültünk, majd a választ meg se várva beengedett bennünket Romániába.
:)
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1540
Időpont: 2008-01-06 11:36:58

Kedves hamupipő!

Köszönöm hozzászólásod, boldoggá tesz, hogy jól szórakoztál.
Üdv: Zagyvapart.
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1034
Időpont: 2008-01-05 08:29:22

Kedves Zagyvapart!
Talán ezer szerencsém, hogy teljesen egyedül voltam, mikor olvastam, művedet, mert a hatalmas hangos kacagásomtól, - mit kacagás, röhögésnek is mondható - attól féltem, hogy mentőt kell hozzám hívni. Vizuális alkat lévén, a képek gyönyörűen megelevenedtek, és egy valódi szinielőadást láttam. Miután a könnyeimet is letörölgettem, csak azután gondolkodtam el a valóságon!
Tipikus esete ez annak, mikor egy viszonylagosnak hitt anyagi jólét, párosul a szerény értelmi képességekkel. S bárhogy próbálom szépíteni a helyzetet, azidőtájt sok hasonló "kalapos úriembert" látott szegény, már nem létező határállomás.

Köszönöm a jókedvet, amit írásod okozott, és azt hogy olvashattam! Igazi élményt szereztél számomra.
üdv.:
hamupipő
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1540
Időpont: 2007-09-25 13:39:35


Kedves Rozália, és Colhicum!

-Köszönöm a bíztató szavakat, és nagyon örülök, hogy tetszett.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2007-09-18 18:40:01

Szia!
Nagyon jól emlékszem a "Gorenjés" időszakra. Az általad leírt történet humoros és elkondolkodtató is egyben. Akár csak Colhicum, és is elképzeltem a leírtakat, olyan lett, mint egy bohózat. Tetszik.
Szeretettel: Rozália

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 05. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel J. W. von Goethe: Rózsák, ti pompázók... címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 10. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis címmel

oroszlán alkotást töltött fel Sárga vers címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Elmúlás /Szonettkoszorú W. Shakespeare LXXIII szonettjére/ címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Apák napi köszöntő címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 7. című alkotáshoz

Scherika bejegyzést írt a(z) Múlt című alkotáshoz

Scherika alkotást töltött fel A szél... címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) XXI. századi ballada című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)