HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48386

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Versek / sorsképek
Szerző: capslockFeltöltés dátuma: 2007-09-19

Mikor már én

Most itt vagy.
S Már nem vagyok egyedül.
Mint voltam két hosszú évem át.
Halkan, lassan, lágyan
Ittad át magad
Néma tárgyaimon,
Mikbe vesztett önmaguk helyett
Én költöztem, zajos vendégnek.
S ha nem is tudtad, de jöttél.
Velem költöztél
A félredobott üres skatulyába,
A csonkig égett szétfolyó viaszhabba,
A szénfekete gyufa kormos tövébe,
Lenge függönyök ráncos ölébe;
Ott voltál velem.
S ha kipattanok e tévedt menedékekből,
-Hisz csak vándor vendég voltam errefelé.
S szerte szét szórt magamból
Újra összerakok
Egy tépett alakot,
Ki megcsúfolt énem
Árnyas hasonmása csak.
(De nincs jobb, se más)
Akkor már nem vagy itt velem.
És mégis oly közel érezlek
Ilyenkor mindenhez,
De magamtól...,
Mégis oly távol.

2007. augusztus 12.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2008-08-08 17:34:57

Ó és a nagy betűket a sorok elejéről azért szedtem ki, mert számomra az inkább egy szabályos vershez illik. Egy szonetthez, mondjuk :) nekem így a természetesebb, őszintébb :) ha mondatokat olvasok rímbe szedve ;)
DE ez mind csak a keret, a vers témája és megfogalmazása annyira tökéletes, hogy azt csak dicsérni tudom :)
Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2008-08-08 17:32:52

tudom már, mi zavart engem először :) az írásjelek. nem lehet, hogy így jobb lenne? mármint a témája tökéletes, de egy két vessző és pont engem picit zavar, de véglis beleszólási jogom nincs, ez a TE versed, ami mellesleg igazán teljesen tökéletes. :)
Én erre gondoltam, amikor az írásjelezést írtam:

Most itt vagy,
s már nem vagyok egyedül,
mint voltam két hosszú évem át.
Halkan, lassan, lágyan
ittad át magad
néma tárgyaimon,
mikbe vesztett önmaguk helyett
én költöztem, zajos vendégnek.
S ha nem is tudtad, de jöttél.
Velem költöztél
a félredobott üres skatulyába,
a csonkig égett szétfolyó viaszhabba,
a szénfekete gyufa kormos tövébe,
lenge függönyök ráncos ölébe;
ott voltál velem.
S ha kipattanok e tévedt menedékekből,
- hisz csak vándor vendég voltam errefelé -
s szerte szét szórt magamból
újra összerakok
egy tépett alakot,
ki megcsúfolt énem
árnyas hasonmása csak,
(de nincs jobb, se más)
akkor már nem vagy itt velem.
És mégis oly közel érezlek
ilyenkor mindenhez,
de magamtól...,
mégis oly távol.
Alkotó
Regisztrált:
2007-09-03
Összes értékelés:
37
Időpont: 2007-09-20 15:06:25

válasz Liz Reed (2007-09-19 20:00:08) üzenetére
Hát igen. Ezek a leg kifejezőbb sorok.
Köszönöm a hozzászólást.
Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2007-09-19 20:00:08

Nagyon tetszett a vers.

Halkan, lassan, lágyan
Ittad át magad
Néma tárgyaimon,
Mikbe vesztett önmaguk helyett
Én költöztem, zajos vendégnek.

Engem ez fogott meg, és:
És mégis oly közel érezlek
Ilyenkor mindenhez,
De magamtól...,
Mégis oly távol.

mindenhez, de magamhoz mégis távol... szép, mély érzés.
Alkotó
Regisztrált:
2007-09-03
Összes értékelés:
37
Időpont: 2007-09-19 19:49:11

Hát igen. Van. Nekem is van. De ez mégis kicsit más. Talán. Azthiszem.
Köszönöm.
Alkotó
Regisztrált:
2007-09-14
Összes értékelés:
587
Időpont: 2007-09-19 18:34:53

Tetszik. Bocsánat, hogy nem tudom szakszerűen megfogalmazni a véleményemet, de nekem van egy határozott stílusa a versnek, a címtől elkezdve... így érzem. És tetszik. (Üdvözlettel: Á.E.)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel W. Busch: Die Rose sprach / A rózsa szólt címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őrangyalos című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Őrangyalos című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 05. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel J. W. von Goethe: Rózsák, ti pompázók... címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 10. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis címmel

oroszlán alkotást töltött fel Sárga vers címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Elmúlás /Szonettkoszorú W. Shakespeare LXXIII szonettjére/ címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Apák napi köszöntő címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)