HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1895

Írás összesen: 49462

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: virágénekFeltöltés dátuma: 2007-09-21

Túlélni mindent


1941-et írtak. A háború terjedt, egyre jobban közeledett. Az élet minden területén észlelni lehetett önkényuralmát.
Alig pár nappal a lakodalom után a fiatal férjet behívták hadgyakorlatra. Hová vitték, mennyi ideig kell ott maradjanak? Ez rejtély maradt családtagjaik számára.
Hírek ugyan keringtek arról, hogy a hegyekben létesült egy katonai tábor. Melyikben? Hisz a várost hegyek vették körül.
Fölöslegesen tűnődtek apák, anyák, feleségek. Benne állt a behívóban is, hogy látogatni tilos. Nem írhatnak levelet se és nem is kaphatnak.
Esküvőjuk után szoba- konyhát béreltek. A fiatalasszony első gyermekét várta. Gyakran állt szobája ablakában és a távolba nézett. Gondolatai visszaröppentek az elmúlt évekbe. "Polgári" iskolát végzett, amint ez akkori szokás volt, különösen a lányok köreiben. Ki is helyezték rögtön óvónőnek egy faluba. Eltelt egy esztendő. Aztán elterjedt a háború híre. Attól kezdve minden megváltozott.
Az öregek szó nélkül tettek-vettek. Tekintetüket elsötétítette a rémület. Ők már megjárták ezt a poklot tizennégytől tizennyolcig. A fiatalok szerettek, nősültek, szültek.
Ők is ezt tették... Az apja mondogatta ugyan, hogy most nem olyan időket élnek, hogy nem lehet tudni mit hoz a holnap, meg kellene várni, míg mindennek vége lesz. És, ha mindennek vége, akkor meg mi értelme lesz az egésznek, édesapám? Így viccelődtek ők a szülői aggodalmaskodás hallatán.
Lakodalmat tartottak, igaz, hogy csak szűk családi körben. A háború megdrágított mindent.Spórolni kell. A fekete piac árait a maguk fajta emberek nem bírják kifizetni. Kinek jó ez az egész? Persze ebből is hasznot húznak a szemfülesek.Egyik oldalon nő a vagyon, a másikon meg elfogy az a kicsi is. Vágyakozással gondolt férjére. Testét lelkét átjárta az az érzés, amelyet a szeretett férfival együtt ismert meg.
Szerelem? Kopottnak, találka ezt a szót. Első perctől tudta, hogy ez több annál. Ami őket egymás felé vonzotta az nem egy múlandó érzés, hanem örök.

Nagy örömüket nem közölték senkivel, még édesanyjával se. Majd megtudják, ha eljön az ideje. Csak a lakodalom napján jelentették be, hogy benne megfogant már az a harmadik lélek, aki őket választotta szüleiül.
Gyöngéden megérintette szépen gömbölyödő hasát. Aztán hírtelen megállt a keze. Furcsa, számára eddig ismeretlen mocorgást érzett belsejében. Jelt kapott, feleletet az ő érintésére. A benne sarjadó élet megmozdult most először, egyszer, aztán mégegyszer. Mosolyogva köszöntötte
magzatát.
Testében növekedő gyermeke, lelkében új érzést ébresztett, az anyai szeretet érzését. Várta ezt az érzést, vágyott rá. Tudta, hogy csak ezáltal fog kiteljesedni. Úgy érezte, szárnya nő és
repülni lenne képes. Repülni hegyen, völgyön át szerelméhez,
hogy hírül vigye neki nagy boldogságát,: megmozdult benne az élet!
Odakint a november végi szél sötét fehőket terelt a városka fölé és visszatérítette gondolatait a távolból.
A háború rákényszerítette sötét törvényeit az ő életére is. Házigazdája nem fűtött, így kénytelen volt elhagyni állását és hazaköltözni. Szülei biztatták, hogy jöjjön csak haza, majd ők segítik élelemmel, amig férje odavan.
Jól jött a segítség, hálát is érzett erért szülei iránt. Gondok így is voltak bőven. Fizetést már nem kapott, és a zsoldot se küldték már elég rég. Fát kellene venni. Maholnap havazik és ő naponta már csak egyszer fűt be. Cipője talpa is kilyukadt, talpaltatni kellene. A múltkor is átázott teljesen a lába, amikor a szüleitől jött haza. Akkor mondta az édesanyja, hogy ezután elhozza ő az ebédet,nehogy felfázzon.Az ebédet mindig úgy hozta, hogy vacsorára is maradjon belőle.
Időközben eleredt a késő öszi eső. Monoton dobolásával az ablak párkányán, a tél közeledtét hírdette. Nézte még egy
darabig, amint a szél lekapkodja az utolsó leveleket is az ablaka előtt didergő fáról. A csupasz ágak szomorú tánca, a védtelen esőcseppek, ahogy igyekeztek az ablaküvegen megkapaszkodni, a lővészárkokban didergő katonákat juttatta eszébe. Egyszerre eltörpültek az ő bajai, és arra gondolt túl fogják élni mindezt, túl kell élnük, hisz hárman ezután sokkal erősebbek lesznek! (folytatása következik)


Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
virágének
Regisztrált:
2007-08-15
Összes értékelés:
480
Időpont: 2008-04-27 18:51:20

válasz majusfa (2008-04-27 16:11:54) üzenetére
Köszönöm, májusfa, véleményedet! Ez a történet sok részből áll. Csak úgy lesz kerek, ha azegészet elovasod. Ha időd van rá, szívesen látlak! Katalin
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-09
Összes értékelés:
444
Időpont: 2008-04-27 16:11:54

Kedves Virágének!
Jó mondatok, jó olvasni őket. A történet hiteles.
Alkotó
virágének
Regisztrált:
2007-08-15
Összes értékelés:
480
Időpont: 2007-09-22 21:10:35

Elnézést kérek minden kedves olvasótól, azért, hogy kitörültem a 21-én feltett második részt de rájöttem, hogy kétszer tettem fel.Így a folytatást holnap közlöm.Köszönöm!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Más-kép(p) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Más-kép(p) című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Van mit /a dolgozónő dala/ című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Gyerekgyár című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Gyerekgyár című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) két út az elérhetőhöz című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) két út az elérhetőhöz című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Toth István: Este van már / Es ist schon Abend című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Toth István: Este van már / Es ist schon Abend című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Toth István: Este van már / Es ist schon Abend című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)