HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 39

Tagok összesen: 1847

Írás összesen: 46532

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Rozán EszterFeltöltés dátuma: 2007-09-24

A vacsora

A hetes eső után vígan csiripeltek a madarak a langyos őszi napsütésben. A levegő teljesen felfrissült, az élénkzöld fű fölött zümmögve röpködtek az újra magukhoz tért rovarok. Ilyen időben mi mást is lehetne tenni, mint kirándulni. A Kovács család is így gondolta, de egyelőre még nem sikerült eldönteniük, hogy hová is menjenek. A gyerekeket leginkább a szüreti fesztivál érdekelte a közeli kisvárosban, ám a szülők nyugalomra vágytak. Az egész heti robotolás után úgy érezték, a természetben sokkal jobban ki tudnak kapcsolódni, mint egy mulatság nyüzsgő forgatagában. Végül úgy határoztak, kettéválnak, a gyerekek már elég nagyok, tudnak vigyázni magukra, itt az ideje, hogy önálló programjuk is legyen. Miután mindent megbeszéltek, autóba szálltak. Palkót és Nórát egy-egy utolsó intő szó kíséretében kitették a kisvárosban, a felnőttek pedig tovább utaztak a hegyek felé. A népszerű kirándulóhely parkolója szinte teljesen megtelt, szerencsére Kovácséknak még sikerült helyet találniuk. Kirándulók tömege bandukolt a hegyoldalban, kezükben kosarakkal vagy zacskókkal. Fürkésző tekintettel figyelték a talajt, hátha sikerül ehető gombára bukkanniuk. Voltak, akik egészen távolról érkeztek vissza, büszkén cipelve dagadó szatyrukat. Kovács feleségére nézett:
- Látod, mi is hozhattunk volna valamilyen edényt, akkor tudnánk gombát szedni.
- Ugyan- vetette ellen felesége.- Hiszen nem is ismered a gombákat.
Kovácsnak több sem kellett, sértődött tiltakozására még a mellettük elhaladók is felfigyeltek:
- Dehogynem ismerem. Gyerekkoromban a nagyapámmal rengeteget jártuk az erdőt. Ilyenkor ősszel majdnem mindennap gombát ettünk, és mégsem lett semmi bajunk.
- Mikor volt már az!
- Nyugi- győzködött a férj- a gyilkos galócát meg tudom különböztetni a többitől. A kalapja zöld, és bocskora van. De jó lenne vacsorára egy kis gombapörkölt!
Így aztán ők is a földet pásztázva indultak el az ösvényen. Kezdetben nem találtak semmit, mert a többi turista már minden felszedhetőt eltüntetett, de később, ahogy letértek a fő csapásról, a gombázók száma csökkenni kezdett, viszont a táj annál érintetlenebb maradt, így felfedeztek egy-egy spórás növényt a bokrok tövében meglapulva. Még beljebb hatoltak, egészen addig, ahol már a lépések zaja és a kurjongatás teljesen megszűnt, csak az énekesmadarak dala, és saját mozgásuk verte föl a csöndet. Fejük fölött a bükk lombkoszorúja egyre sűrűbbé vált. Itt aztán tobzódhattak a gombákban. Egy gombafaj különösen kedvelte ezt a területet, domború, rozsdabarna kalapján rózsaszínű burokmaradványok díszlettek.
- Ah!- kiáltott fel Kovács. - Milyen szép piruló galócák!
- Biztos vagy benne?- kérdezte felesége, aki úgy gondolta, nem árt az óvatosság. Inkább legyen vajas kenyér a vacsora, minthogy kórházban kössenek ki.
- Persze! Látod ezeket a pöttyöket? Burokmaradványok. A tő gumós megvastagodása pedig tipikusan piruló galócára utal.
A feleséget ez nem nyugtatta meg:
- Úgy emlékszem, az általános iskolában azt tanultuk, hogy óvakodjunk a pöttyös gombáktól, mert mérgezőek.
- Tudom, a légyölő galócára gondolsz. Annak piros a teteje, ha pedig ezt megnézed, láthatod, hogy barna. Tehát ne aggódj, vigyázok én magunkra, hiszen még én is szeretnék élni.
Mit tudott tenni a nej, beleegyezett, és segített összegyűjteni valamennyit.


Este megmutatták gyerekeiknek a zsákmányt. Palkó óvatosan túrt a gombával teli zacskóba.
- Ezek ehetők?
- Jaj, már te is kezded? Nyugodtan megbízhatsz apádban, nem akarlak eltenni láb alól.
- Azért én megnézem a gombakalauzban.
Kivett egyet, majd az íróasztalára tette. Közben megcsörrent a mobilja. Hosszas csevegésbe kezdett, muszáj volt barátjával megvitatnia a szüreti mulatságon tapasztaltakat, ezért a gombahatározás elmaradt. Ezalatt Kovácsné elkészítette a pörköltet. Rendkívül ízletesre sikerült, a család összes tagja kért repetát. Két falat között Kovács mintegy mellékesen tudakolta:
- Nos, tudós úr, meghatároztad, hogy most éppen mit eszünk?
- Még nem, nem volt rá időm, de vacsora után megteszem.
Így is lett. Palkó alaposan szemügyre vette a gomba minden egyes részét, többször is megforgatta, összehasonlította a könyvben találtakkal. Erős kétely gyötörte, míg végül hosszas tanulmányozás után úgy érezte, felismerte. Az eredmény nem lett túl biztató. Izgatottan szólította apját:
- Apa, gyere ide egy kicsit, légy szíves!
Kovács kelletlenül ment fiához, mert az esti meccs elől hívta el.
- Na, mi a baj?
- Apa, ez párducgalóca.
A férfi csak legyintett erre a kijelentésre. Még hogy párducgalóca. Pont egy kamasz mondja ezt neki, aki gyerekkora óta ismeri a gombákat.
- Már hogyan lenne. Ez piruló galóca.
A fiú kipirult arccal magyarázta:
- Tényleg nagyon hasonlítanak egymásra, de ha jobban megnézed a képeket, láthatod, hogy a párducgalócánál a peremes gumó fölött gyűrűzónák vannak, míg a pirulónál nincsenek. És most nézd meg a mi gombánkat.
Valóban ott volt a gyűrűzóna.
- Úristen!- sápadt el a férfi.- Mi pedig jól belaktunk belőle.
Még egyszer ránézett a könyvre. A párducgalóca bemutatása így kezdődött:
"Rendkívül mérgező faj..."

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-10-01 11:08:34

válasz Artúr (2007-09-30 20:40:38) üzenetére
Szia Artur!
Remélem, nem párducgalóca! Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2007-09-30 20:40:38

Szia!
Soha sem baj, ha kiszámítható egy írás. Novellád szépen felépített, és hiába sejtettem én is a végét, akkor is tudtad fokozni az izgalmat. Ha valaki krimit kezd olvasni, az is tudja, hogy lesz benne bűntény, mégis izgalmas, nem? Tehetségedről megint árulkodik ezen írásod is. Igazad van, legyünk mindig óvatosak. Most be kell fejeznem az írást, mert készen van nálunk az esti vacsora...igen...az.
Hehehe.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-09-26 10:26:36

Kedves Colhicum!
Köszönöm, és örülök, hogy tetszik.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-09-25 15:58:45

Köszönöm, Zagyvapart!
Rozália
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2007-09-25 14:09:29


Kedves Rozália!

-Gomba kalandom nekem is volt, de én még a gombavizsgálónál "megbuktam" szerencsére. Élvezettel olvastam írásod, tetszett, gratulálok.
Zagyvapart.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-09-25 09:13:30

Kedves Maristi!
Nem te vagy az egyetlen, aki ezt mondja. Elismerem, ha gombát szedni indulnak, mi más is lehetne, minthogy megmérgezik magukat, ez már nem egy írónak eszébe jutott. Mégis, azt hiszem, nem hangsúlyozhatjuk eleget, hogy legyünk óvatosak , mert minden évben akadnak áldozatok.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-09-25 09:09:23

Kedves Boer!
Gondolod, hogy a konzerv megbízható? (Ez csak költői kérdés.)Köszönöm hozzászólásodat.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-09-25 09:07:43

Kedves Ági!
Sokat járok az erdőben, és a legfontosabb fajtákat ismerem. Legalábbis remélem.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
718
Időpont: 2007-09-24 20:08:45

Kedves Rozália!
Nem árt az óvatosság, nehogy a mai vacsora legyen az utolsó. Amikor a gombaszedés előkerült, már gondoltam, hogy itt mérgezés lesz a vége, de szerencsére még van idejük rendelni egy kiadós gyomormosást :)
Ilyen jól ismered a gombákat? Én csak a csiperkét meg a galambicát ismerem meg biztosan, de ott is félek, hogy hátha béna vagyok, és elnézek valami rejtélyes bütyköt vagy bocskorocskát...

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Gwendin bejegyzést írt a(z) Az utolsó nap című alkotáshoz

Gwendin bejegyzést írt a(z) Karácsonyi történet című alkotáshoz

Gwendin alkotást töltött fel Magány címmel a várólistára

Ernyei Bea alkotást töltött fel Apokalipszis címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/6 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/5 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Zivatar után című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Hazudhatnám című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Kortárs szó-net című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/7 című alkotáshoz

harcsa bejegyzést írt a(z) Hazudhatnám című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Kérdések című alkotáshoz

harcsa bejegyzést írt a(z) Kérdések című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)