Statisztika

.

Mint földrengés érkezett,
S a cseppnyi csordogáló víz felett
A csonttá fagyott jég megrepedt.

Forró lávaként folyt könnyen
Csillogó szememből az ömleny..
S a megreped jég között,
Lecsordulva patakot öntözött.
Lassan olvadt a kristály,
Tükrében egy régi "B" osztály
Képe lebegett.
Mert a vonal másik végén
Az osztályfőnök; Olgi néni
Mondta boldogan:
- De Jó. Hogy megtaláltalak!

Én könny-sikolyom ontottam éppen:
- Olgi néni kérem, jelentem megvagyok!
A boldogságtól ragyogok!

Ezerkilencszázhatvan
A szívem ott van,
Hol elballagott a véndiák,
És elhagyta az általános iskolát.
A Katona József utcát,
Hol mint kis diák
Nyolc éven át
Tanulta az életet,
A földrajzot, a matek
És fizika képletet.
Milyen lehet ma?
A telefon néma,
Olgi néni hallgatva kér,
Mint rég, szinte látom biztató szemét,
Mint ha az órán felelnék.

Most kétezer négyet írunk
Már mindketten sírunk
Én a kisdiák, kit megtalált,
Az idő rengetegben, az osztályfőnöke.
Megvan a rég óhajtott szál, a kis diák mögött
Mely szétszakadt éveket összeköt,
S ez most épp elég,
- Olgi néni! Majd hívom én
Érezze jól magát, most búcsúzom,
- Szervusz kisdiák!
- Kezét csókolom!

Azóta évente elmegyek,
Vár Csepel-sziget, a régi sok jó barát,
Kikkel együtt jártuk az általános iskolát.
S mint naprafórgók, figyeltük a katedrát.

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom