HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 17 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51302 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: virágénekFeltöltés dátuma: 2007-09-26
Túlélni mindent (III.rész )Egy éjszaka hó lepte be a városkát. A csillogó, puha fehérség nyugalom és béke látszatát keltette és a közelgő ünnep hangulatát lopta be az emberek lelkébe. Keresetéből fát vett és cipőjét is megtalpaltatta. Teltek a napok. Az a hír járta, hogy karácsonyra végleg hazajönnek a férfiak. Növekvő izgalommal számlálta a napokat. Édesanyja megnyugtatta, hogy süt-főz majd ő az ünnepekre, csak igyekezzen befejezni a felvállalt munkákat, táplálkozzon rendszeresen és sétáljon a friss levegőn. Karácsony estéje előtt egy nappal már az utolsó öltéseket is befejezte. A ház ragyogott, a fenyőfa is ott várakozott a fásszínben. Sziporkázó téli éjszaka borult a városra. A gyéren kivilágított utcákon abban az órában, már alig akadt egy -egy kései járókelő. Egy csoport férfi azonban fáradt lépésekkel haladt előre a félhomályban. Bakancsuk alatt csikorgott a fagyos hó. Nem tudott aludni . Éberen figyelt. A csendes éjszakában minden kis neszt érzékelt. Éjféltájt meghallotta a kopogást. Villámgyorsan húzta lábára papucsát , és repült ajtót nyitni. Magas, vállas férfi állott az ajtóban. Fekete haja sűrű bajusza zuzmarától csillogott. Hátizsákját ledobta és karjába kapta pocakos kis feleségét. Ölelte ,csókolta, alig hagyta lélegzethez jutni. Ő azonban kibújt karjai közül, eltávolodott tőle, hogy tetőtől talpig végigmérhesse tekintetével rég nem látott férjét . Meleg vizet töltött a mosdótálba, és tisztálkodás közben szeretettel nézte megizmosodott emberét. Aztán vacsoráztak.Egy pohár bor feloldotta gátlásaikat. Kérdések és feleletek zuhataga árasztotta el a szobát.A hajnal közeledett, amikor lefeküdtek. A férfi gyöngéd mozdulatokkal számbavette asszonyát, annak minden porcikáját.Tenyerével érezte jövendőbeli gyermekük mozgását anyjának védelmező ölében. Lelke csordultig telt hálával a szeretett asszony iránt. Magához húzta. Ő szótlan megadással olvadt férje karjaiba. (Folytatása következik) Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Száz lélek című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 65. című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 65. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz csiszkovics alkotást töltött fel Száz lélek címmel a várólistára black eagle bejegyzést írt a(z) Lenn és fenn című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Ne gyere közelebb című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Az én bűnöm című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Viharos csók dérorgonái című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Nincs egyebem című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |