Némán állok,
Nem mozdul a táj,
Vezeklés orkánja,
Sekélyesen fáj.

Visszhangzik a csend,
Retteg a jövő.
Sötétnek királya,
Gonoszan kelő.

Véres a méreg,
Rothadó lélegzet,
Fiatal vének,
Zombiként léteznek.

Bosszúszomjas jövő,
Világra borult büntetés,
Fényre alvó, sötétre kelő,
Élőhalott teremtés.

Kínjával tanít jómodort,
Fájdalommal üvölti a békét,
Imával segít torkodon,
Pusztulásba dönti népét.

Érdemtelen könyörület,
"Nincs bocsánat" parancsa.
Védtelen a menekület,
Sírkő épül talajba.

Halál a büntetés,
Szennyezett jelenért.
Gyáván álló megvetés,
Mocskos múltér, s jövőért.

Porbahulló fejek,
Mozdulatlan táj.
Könyörgőn összetett kezek,
Sikíts csak, ha fáj.

Itt a mese vége,
Lélegzik a Föld.
Elég, göthös népe,
Új életet költ.