Hideg vízek,
Tükre rideg.
Bűzös sarak alatt
Rothadt parlag.
Csontok a mélyben,
Feledett emlékben.
Csillag az égen,
Halovány fényben.

Borús sötétben.

Gyűlölet, őrület,
Szeretet, képzelet.
Valóság, hazugság.
Élet, végzet,
Véred, vérem,
Emléked emlékem.

Halálra ének,
Árnyékra élet.
Fényre ború,
Égre köd.
Szemedre füst,
Lelket megköt.
Lánc karodra,
Gyűrű ujjadra.
Csomó szívedre,
Folt véredre.
Egy csepp belőlem,
S egy csepp belőled,
Testvéri végzetet,
Közös életet,
Együtt halált,
A sötétbe kiált.

Midőn elmúlnak az évek,
Porrá leszünk végleg,
S ha ez por tűzből szelet lát,
Viharnak ostort ád.
Feltámadunk a földből,
Újá születünk a vízből,
Ernőnket leljük a tűzből,
Felleget keverünk a szélből.

Eljön a hajnalunk!
A Nap nem kel fel.
Holdunk vörösen izzik fent,
S a világot, az élők tüze lepi el.
Hogy a Halál napja eljöhessen.
Az ítélet kalapácsa dörrenhessen.
Te s én, kéz a kézben,
Új világot építünk fel.