HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1915

Írás összesen: 50955

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2020-10-24 20:30:30

Szülinaposok
Reklám

Versek / egyéb
Szerző: DaveyFeltöltés dátuma: 2007-10-12

Hogy ne juss eszembe

Felednélek, de nem tudlak,
Ki bánatomat okozta,
Igenekkel s nemekkel
Ereimet vagdosta.

De feledni úgy nem lehet,
Ha szavam hozzád száll, így hát
Kivágom a nyelvemet.
S bár azt hiszik, hogy könnyen megy,
Hát nem oly szép e művelet:
A késsel, hogy nyiszálom,
Felsértem az ínyemet,
S nyelvem nincs is már, csupán
Csonka, vérző, lágy szövet,
Én meg csak tapogatom
Azt a piciny szúrt sebet.

Ím, nincs szavam többé hozzád,
Ám baj, hogy csókod ízét még
Érzem ajkaimon tovább.
Jöjj kés, kinek hűs éle ép!
S ajkam húsát lemetszem -
Többé csókos ajkaid
Nem csókolom selymesen.
Így fogam most fehéren
Világít a világba,
Bár vörös most, mert nyelvem
A jobb kezem kivágta.

S már azt hiszem, jó ez így, de
Akkor érzem illatod -
Nosza! nyessük hát a büszke
Örökké szagló orrot.
Itt a csont és itt már lágy,
Ide szúrom késemet,
S a penge surran porcon át,
Ahogy vágom. Hogy recseg!
Nem szagol már ez a csonk,
Nem szagol már egyebet:
Csak rothadt testrészeket.

Nincs nyelvem, ajkam, se orrom,
Ámde hallom hangodat.
Pont azt, ami számomra csak
Égő pokol s kárhozat.
Hát itt a perc! nincs gondolat;
Röppen búsan a penge,
Azt a két kis porc-kagylót
Vágja immár sziszegve.
A vér folyik, s fájdalom,
Hogy mi volt az arcomon
Érted rothadva bomol.

De hát itt van a legfontosb,
Mely nélkül művem nem teljes.
Lehet hogy nem csókollak,
S nem hallom hangodat kedves,
De látni még láthatom
Alakod suhanását -
Így átvágok szemhéjat,
Pupillát és retinát;
Csarnokvízzel elárasztom,
Elöntöm én a szobát.
Adjuk meg hát a módját!

Süketen, vakon és némán,
Vicsorgó fogakkal állok
Ízetlen szerelmem ormán,
És szívemben felkiáltok.
Jaj! hát szívem az még terád
Hangolja most is a húrját!
Ó kés! te véres tünemény;
Jó szolgám, tiéd a hála!
Mellkasomnak fordítalak,
Hittel erősen markollak -
Légy társam még egy munkára!

2007. október 10.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Andika
Regisztrált:
2007-09-12
Összes értékelés:
709
Időpont: 2007-10-15 14:51:11

Davey! Kicsit ritkábban vagyok most fent, de ezt a verset mégis megtaláltam! Fantasztikusan jó képeket használsz és jól érzékelteted, hogy mennyire hatással van rád ő. Gratulálok hozzá! Andi
Alkotó
Davey
Regisztrált:
2007-08-18
Összes értékelés:
236
Időpont: 2007-10-15 11:10:43

Köszönöm mindkettőtöknek, hogy olvastatok!
Alkotó
Beya
Regisztrált:
2007-01-25
Összes értékelés:
331
Időpont: 2007-10-12 10:29:28

hu nekem sincsenek nekem szavaim nagyon erre a versre! Először egy horror filmben éreztem magam mikor olvastam de mégis oly fáájó és érzékletes és szenvedélyes! Áhhh nagyon jóó!! Ügyes vagy!
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2897
Időpont: 2007-10-12 08:57:34

Davey!!! Kicsit elidőztem versednél....Döbbenetesen jól ábrázoltad a fájdalmat mi egész testedben bujtogat a gyilkolásra, érzem, ahogy hasogat benned a szenvedés, a kín, mi ily szörnyűségekre sarkall, "hogy penge surran(jon) a porcon át"...milyen könnyen siklik a kés...ezt csak az tudja, akinek volt már része ilyesféle érzésben, mi nem szab határt semminek...
Nem dicsérlek...mert itt most nincs szavam se...
(Kinéztem az irodám ablakán, gyönyörű felhők vonulgatnak kecsesen...)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

alberth alkotást töltött fel Holtak napi pillanat címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) A piaci légy című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) József és Potifárné című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Keresztanyám nagykendője címmel

túlparti bejegyzést írt a(z) Tarka regényképzelet című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Sajnálom című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Sajnálom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Pletykálkodók című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Pletykálkodók című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) József és Potifárné című alkotáshoz

magam alkotást töltött fel Pletykálkodók címmel

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) (6 perc) 1. című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) ...csak a hit marad itt című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Nem mindegy című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Ormokon című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)