bombaként hullt rám az érzelem
mikor sétálsz a fasorban, és várod a csodát
egy levelet felveszek, már ősz van, nem veszíthetek
mint a láva tör magasba az érzelem
érzem már megleltelek..a balaton, itt is telelhetek
a leveleknek párja van, ez így szerintem gáncstalan
az "akarom Őt" már érzem
és elkapott a végzet
mindenben Téged látlak
ez nagyon nagy megnyugvást ad
kőrbefon a romantika
az emlékek mámorító gondolata
a fasor édes őszillatú varázslata
az emlékképek, melyek egy tündérről szólnak
és nem is halványul, a fókusz csak erről dalolhat
minden szép lesz, hisz az ősz csak a miénk lesz
tudom ezt már csak álmodoznám,Te is mondtad: majd meglásd!
de a kedvest csak így látnám:
átölelve két karomban
sétáltatnám gondolatban, érezném teljes valómban
csak úgy andalognánk, de érzem a szereteted
ez a mi lombhullásunk, a mi őszünk
összebújva szerelmesen tetőzünk
a levelet hazavittem
téged is, mit szívemben hittem
minden otthon van, a levél mi lehullott, már nem is sárga, megszépíti az ősz meleg barna fényekkel teli sajátságos bája...