HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 33 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51256 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: DaveyFeltöltés dátuma: 2007-10-29
Nélküled csak álom...E világ nélküled csak álom.
Másnak pénz, hírnév és hatalom, s szerelem, születés és ajándék, megannyi boldog dolog e földön, de nékem mindez többé nem öröm. Nélküled csak álmodom e világot. Minden való, mi oly széles volt eddig, mint a Duna egyik parttól a másikig, elfolyt vizével együtt messze, ismeretlen lélek-tengerbe; s nyomai életem korának, mind, mi idáig volt, jövőm honának álom-sírjában elbomolt. Hisz nélküled csak álmodom a világot, könnyeim patakját, s szenvedéseim kútját, s a valótlanság tárt kapuját. Álmodom fönn a kerek holdat, lenn a tóba merült csillagokat. Álmodom szellemem rejtett zugát. Nélküled csak álom e világ. Álmodom a napot fénylő nyarakon. Álmodom a tengert dühöngőn, haragvón. álmodom az ételt, mit számba veszek, s a bort, mellyel emléket szentelek. Álmodom örömöm, valóm, dühöm. Nélküled csak álmodom e képtelen, összetört tükrű szellemem, mi éjeken fosztogatja oly rövid életem. Nélküled csak álmodom Jézust a keresztfán, s Júdás csókja is illúzió volt csupán. Megcsalt hiányod, ó, valóságod - képzelet, álmomban szívem kamrájába rejtelek. S álom volt nélküled az összes háború, a vesztes, a győztes, a derű s a ború. S álom az a pók ott szemben a falon, s álom a képzelet honába zárt álom. Mennék én, lépdelnék aranyfüvű mezőn, ezüsttóban úsznék, s hullna gyémánt eső. S koldulnám minden szavam forintról forintra, elkölteném mind egy adag valóra. Élnék én, ennék, innék, aludnék, kelnék... De nem tudok! Mert nélküled minden álomkép. Álom még az is, ha felvágom eremet, s álomként látom folyni alkonyszín véremet. S ez az álom, mit hiányod okoz csak foszt és üt és öl és tép. S hogy álmodni szellemem most is ép? Hogy születtem s vagyok - álmodtam rég. Kedvesemnek Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
black eagle bejegyzést írt a(z) Minden szépre című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Már tudom... című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Évszakváltás című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Tükör című alkotáshoz Alkonyi felhő alkotást töltött fel Porcukrosbögrén-álmaink címmel a várólistára csiszkovics bejegyzést írt a(z) Tükör című alkotáshoz csiszkovics alkotást töltött fel Festék és vér címmel a várólistára Kankalin bejegyzést írt a(z) Külső pályázatok fórumtémához Madár alkotást töltött fel Az ún. bonizmus címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Kézmeleg zajos január című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Szelek terelnek című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Felmereng a múlt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |