Mi a hiba?

Mi a hiba akkor, ha erőd elhagy?
Mi a hiba akkor, ha már nem vagy önmagad?
Mi a hiba, ha a zavar sértő, ésszel nem értékelhető?
Mi a hiba, ha nem látod már a jövőt?
Mi a hiba, ha sírni kell?
Mi a hiba, ha az érzés mit érzel, már nem érzékelhető?

Ha erőd elhagy, láss meg dolgokat, melyek szabhatják utadat.
Ha már nem vagy Önmagad, járj olyan úton, ahol csak a tavasz.
Ha a zavar sértő, légy kicsit könnyelmű, és értékeld a puszta létet.
Ha nem jön a jövő, akkor ott van a múlt, erre építheted a javad.
Ha sírni kell, akkor sírj, de szakadatlan.
Ha nem érzékelhető, akkor máshová behelyezhető.

Mi a bánat, mi egyszer csak eljő?
Mi a kérdőjel, mely csak lebeg mint egy felhő?
Mi a szeretet, ami szívedből ered?
Mi a gondtalanság, mely mező, mint a lételem?
Mi a féltés mely szívedet égeti, mint egy mélység?

A bánat az öröm múltja, de újraéleszthető, mint a múlt jelenje.
A kérdőjel sok rejtelmet rejt, de ha jól kezeled, azt értékeled.
A szeretet az maga a való, csak szívből ható.
A gondtalanság a kiváltság édes ereje, kevés ember élhet vele.
A féltés az más dolog, kit szívedben hordasz, annak,.. csak annak adhatod.