HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49053

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: ÁrnikaFeltöltés dátuma: 2007-11-08

Aki a zenét annyira szerette

A tengernél meghúzódó iszapsétányon lépkedek. Jobb láb, bal láb. Egy pár láb lépked a homokban, egyedül vagyok, egészen egyedül. A nap épp most ereszkedik le égi pályájáról a földhöz, a fények visszatükröződnek a csillámló habokon. Az ár elvonult, már érkezik az apály.

Néma a táj. A szél se fúj, csak egy könnyű szellő lebbenti meg néha hajamat, kacérkodik vékony ruhámmal, majd tovaszáll, mintha sosem járt volna erre.

Mezítlábas talpam óvatosan tapos a sétány kagylókkal kövezett talaján. Rendületlenül tartok előre a káprázatos nyári alkonyatban.

Lassan sötétedik, s én a partot már messze magam mögött hagytam. Ha visszanézek, már nem találja szemem a kicsiny falu körvonalait, innen minden simának, végtelennek és nedvesnek látszik.

Szeretem a vizet, a kék tengert. Ez az igazi otthonom talán, mindig visszatévedek ide sejtelmes éjszakákon, mikor a megnyugvást, a békét keresem, s máshol nem találom.
Egyszer madárhangot hallok. Fönn, a felhők között szárnyal, majd váratlanul zuhanni kezd. Egy sirály, mely vacsorát keres magának, talán.

Egyre sötétebb és sötétebb lesz.

Aztán ismét meghallok valamit a csend sóhajtásai közt. Zene szól. Halkan, gyengéden, hívogatón. Vajon honnan jöhet?
Hisz amerre csak nézek, homok és víz terül el a horizont alatt.

A zene egyre erősödik, egyre hangosabb és szívet gyönyörködtetőbb.

Egy csodaszép dallam, mit már évek óta ismerek. De ki játszik vajon az éjszakai zongorán? Ki énekel a tengerpart távoli homályában?

Senki. A zenét én hallom csak, egyedül. Bennem szólnak a szomorkás hangsorok, egy elfeledett, rég-volt nyári éjszakában.

kicsit szabadvers beütése van néha, legalábbis mikor írtam úgy éreztem, egyébként egy régi német órára készült feladat fordítása

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Árnika
Regisztrált:
2007-11-06
Összes értékelés:
36
Időpont: 2007-11-15 08:18:23

válasz Hanga (2007-11-14 20:36:36) üzenetére
Köszönöm szépen, hogy elolvastad :) Mindig meglepődöm és örülök ha valakinek tetszik amit írtam, mert nekem visszaolvasva sokszor olyan bénának tűnik, pedig miközben írom még tetszik. :) Vagy olyan érzésem lesz, mintha nem én írtam volna, szóval furcsa.
Árnika
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2531
Időpont: 2007-11-14 20:36:36

Valóban jobb a prózád, talán azért, mert szabadon áramlik, korlátok nélkül, így teljesen átérezhető. Nekem tetszett :-)
Hanga
Alkotó
Árnika
Regisztrált:
2007-11-06
Összes értékelés:
36
Időpont: 2007-11-11 10:29:16

Köszi, örülök, hogy tetszett :) Hát, nem tudom, ide fel szabad-e rakni németet is, de egyébként az teljesen más milyen volt, mert jobbára tőmondatokból állt, csak rájöttem, hogy az magyarban egyáltalán nem hangzik olyan jól, mint németül. Árni
Alkotó
Zöld Zsázsa
Regisztrált:
2006-05-31
Összes értékelés:
493
Időpont: 2007-11-10 20:49:14

Engem megérint, mivel a zenét meg a tengert én is nagyon szeretem.
Megjegyzés: szívesen olvasnám németül is!
Egyébként a leírás hihetetlenül képszerű és anyagszerű, szinte látom, érzem én is a sima, végtelen és nedves iszapos partot magam körül, a lemenő nap káprázatát, és ez a "nyári alkonyat" kitétel így télen főleg...
Üdv! :) Örülök, hogy Te is itt vagy!
Zsázsa

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Ősz és tél című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Rebbenés folklórban című alkotáshoz

soltissimo alkotást töltött fel Körforgásban címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Boldognak lenni... címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Aranyzúzmara című alkotáshoz

inyezsevokidli alkotást töltött fel fénytörés címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Rebbenés folklórban című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Üzenet (őszre, virágra, szívre) című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = H címmel

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Hiába kereslek című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) halálsor című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) fényfürösztött álmok című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Az idő múlik címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)