HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1830

Írás összesen: 45757

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-01-07 18:43:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Rozán EszterFeltöltés dátuma: 2007-11-12

Lemondtak róla

Már negyedik napja nem evett semmit. Érezte, az éhségtől egyre jobban elgyengül, az utca forgataga színes kavalkádként táncolt a szeme előtt. Egy pillanatra megállt, a közeli lámpaoszlopba kapaszkodva próbálta visszanyerni egyensúlyát. A péküzlet nyitott ajtajából csábító illatok szálltak felé, az életét is odaadta volna, hogy beleharaphasson egy frissen sütött kiflibe. Elfordította a fejét, nem akart a gyomrát mardosó savra gondolni. Az éhség azonban nagy úr, a szervezet normális működéséhez táplálékra van szükség, a természet törvényeit nem lehet áthágni. László tudta ezt nagyon jól, nem is önszántából vállalta az éhezést. Hajléktalan léte most érkezett el a mélypontjához. Eddig elkoldulgatott valahogy, mindig akadt néhány jószívű járókelő, aki megszánta pár forinttal. A múlt héten azonban egy újonnan megjelent banda elkergette megszokott helyéről. Amikor visszament, agyba-főbe verték. Azóta vándorolt egyik helyről a másikra a hideg novemberi szélben, de érezte, lassan a maradék ereje is elfogy. Eszébe jutott a bátyja. Évek óta nem látták egymást, az idősebb testvér ugyanis elítélte öccse italozó életmódját, és miután többszöri mélyreható lelkifröccs után sem volt hajlandó lemondani káros szenvedélyéről, az utcára került. Bátyja azt mondta, leveszi róla a kezét, nem tartozik többé a családhoz. Ez nagy trauma volt László számára, mert szüleik korai halála után a testvére jelentette a családot. Egy jól öltözött férfi haladt el mellette. László reszketve nyújtotta ki a kezét:
- Kérem, szánjon meg egy kis pénzzel! Már napok óta nem ettem.
A férfi hidegen végigmérte, majd szótlanul folytatta útját.
Egy család közeledett felé, apa, anya két gyerekkel. Vidám csevegésük László szívébe mart, az elveszett paradicsomot juttatta eszébe.
- Kérem- szólalt meg félénken.- Kaphatnék pár forintot?
- Még mit nem, hogy elidd!- csattant fel a családfő. Mérgében belemarkolt a gyerekeibe, és vad rántással késztette őket gyorsabb haladásra.
László egyre jobban fázott. Vastag szőrmetakaróját, amit hosszas keresgélés után talált egy kukában, a bandavezér elvette tőle, akárcsak a meleg kabátját. Pedig hogy örült akkor, mert ezzel a takaróval még a kisebb fagyokat is átvészelte volna.
Felnézett, a túloldalon egy ismerős alakot pillantott meg. Azok a sajátos lépések a bátyjára emlékeztették. Összeszedte magát, rendkívüli erőfeszítéssel átvánszorgott a túloldalra. Igen, semmi kétség, ez valóban a bátyja. Csak ne menne ilyen gyorsan, így sosem éri utol.
- István!- kiáltotta rekedtes hangon.
Bátyja meglepetten fordult hátra, de miután senki ismerőst nem látott, ment tovább.
- István, én vagyok az!
István döbbenten tekintett az ápolatlan, torzonborz alakra:
- Te vagy az?
- Igen, én vagyok. István- ejtette ki a bátyja nevét elérzékenyülten, karját ölelésre tárta, ám testvére undorodva húzódott el.
- Hogy nézel ki? Tudtam, hogy így fogod végezni! Milyen jó, hogy nem hagytam, hogy engem is kiigyál a vagyonomból.
- István, már régóta nem iszom. Nincs is miből.
- Akkor meg mit akarsz?- hangzott az ellenséges kérdés.
- Légy szíves, segíts ki pár forinttal, rettenetesen éhes vagyok. Kérlek!
- Nem adok. Azt hiszem, ezt annak idején tisztáztuk, hogy rám többet nem számíthatsz. Ha most adnék, minden kezdődne elölről, és még a gatyámat is leinnád rólam. Szó sem lehet róla.
László olyan hévvel fogta meg István kezét, hogy az nem tudta kivenni a szorításából.
- Higgy nekem, nem italra költeném, hanem kenyérre.
A testvér azonban ellökte magától:
- Megmondtam, hogy nem adok, és kész.
László a földre zuhant. István részvétlenül nézte az aláhulló testet, majd átlépett rajta, és sietett haza a feleségéhez.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2010-06-25
Összes értékelés:
79
Időpont: 2010-08-03 10:19:36

Kedves Rozália
Ez szomorú.... Hogy olyan közönyösen viselkedik vele a saját testvére, amikor láthatja, hogy már napok óta nem evett semmit.... Még csak nem is sajnálja... Istvánt is ki kéne dobni az utcára!

Lilly
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2008-03-14 09:09:47

válasz Borostyán (2008-03-13 13:58:28) üzenetére
Köszönöm, hogy meglátogattál, kedves Borostyán!
Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1985
Időpont: 2008-03-13 13:58:28

Kedves Rozália!
Aki sokáig az ital rabja volt, annak sajnos már akkor sem hiszik el, hogy már nem iszik, ha tényleg így van. És aki egyszer hajléktalanná vált, annak szinte reménytelen újra emberi körülményeket teremtenie a maga számára... Szomorú dolog ez. De a legszomorúbb, ha már a családja is lemond róla. Hitelesen megírt történetet írtál:)
Üdv: Borostyán
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-11-16 14:39:56

válasz Hanga (2007-11-15 20:50:21) üzenetére
Köszönöm, Hanga!
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2534
Időpont: 2007-11-15 20:50:21

Ilyen sajnos van és lesz is, és nem is tudom, kin kell inkább sajnálkozni. Jó írás!
Hanga
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-11-14 09:49:16

válasz gyogyo (2007-11-13 18:21:44) üzenetére
Köszönöm, Gyogyo!
Alkotó
gyogyo
Regisztrált:
2006-11-26
Összes értékelés:
562
Időpont: 2007-11-13 18:21:44

Néha jól jön egy segítség még akkor is ha azálétal a szakadékba löknek.
Egy segítség megváltást is jelenthet.Mert ezesetben a visszavont kéz nem biztos,hogy mentett is.
Különben tetszett az írásod.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-11-13 10:43:52

válasz Kuvik (2007-11-13 10:37:27) üzenetére
Kedves Kuvik!
Vonnegut az egyik kedvenc íróm. Köszönöm a véleményedet!
Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2007-11-13 10:37:27

Van benne valami Vonnegut-i. Nem a közlésmódban, inkább a tartalomban. Tetszett!

Kuvik
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-11-13 10:11:20

válasz Zagyvapart (2007-11-13 09:22:47) üzenetére
Kedves Zagyvapart!
Köszönöm a dicséretedet.
Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-11-13 10:10:19

válasz Bödön (2007-11-12 20:00:29) üzenetére
Köszönöm Bödön, örülök a hozzászólásodnak.
Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-11-13 10:09:32

Kedves Boer!
Köszönöm, hogy meglátogattál.
Rozália
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2007-11-13 09:22:47

Sajnos, hogy vannak ilyenek, az meg különösen nagy baj, hogy egyre több a hajléktalan, és a család sem tud, vagy nem akar segíteni. Jól megírt megrendítő elbeszélést olvastam, szeretettel gratulálok: Zagyvapart.
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7649
Időpont: 2007-11-12 20:00:29

Sajnos, azt hiszem, nagyon sok ilyen eset van. Néhányat én is hallottam. Tetszett a történet, életszagú, hiteles.
Üdvözlettel: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2007-11-12 14:11:10

Kedves Colhicum!
Milyen véletlen! Én is azt szeretném, ha ilyesmi egyáltalán nem lenne.
Rozália

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Bödön alkotást töltött fel Mi kommunista ifjak...MK V/7 címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Férges című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Késő című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Hó hull, hófehér címmel a várólistára

Pomázi Dóra bejegyzést írt a(z) Késő című alkotáshoz

Pomázi Dóra bejegyzést írt a(z) Szeress engem című alkotáshoz

Pomázi Dóra bejegyzést írt a(z) Benned élek című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Wilhelm Busch: Életrajz címmel a várólistára

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel Ott címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Férges című alkotáshoz

Mákvirág alkotást töltött fel Késő címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Hóesésben címmel a várólistára

Mákvirág bejegyzést írt a(z) Mozaik című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/1 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)