HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 32

Tagok összesen: 1887

Írás összesen: 49232

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-12-11 14:20:44

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Antonia Alessandra AtlantasFeltöltés dátuma: 2007-11-16

A hadistennő 15

XV.
A hadistennő

Antonia arra riadt, hogy túl nagy a csend. Az egyetlen hang, amit hallott, az a tűz ropogása volt. Körülötte halottak feküdtek, s mindenhol a pusztulás. Öntudatra ébredve felidéződtek a csata képei. Mikor megpróbált felkelni, belehasított a fájdalom, s tehetetlenül feküdt tovább.
"Vajon mennyi ideig voltam eszméletlen? Hol vannak a túlélők? Mi történt Tyr-rel? Túlélte?"- kérdezte saját magától. Ám csak a jeges szél fütyült körülötte, szikrákat hordva, amelyek villanásai egy pillanatra megvilágították a sötétséget.
Tyr ez alatt épp Frigg-nek tette le az aranyalmákkal kapcsolatos esküjét, majd elindult Azgard felé. Halálosan fáradt volt, de eszébe villant a lánya, s ez elűzte a fáradtságát. Remélte nem esett semmi baja. Sietett, hogy minél előbb megtalálja. Mikor belépett a kapun szétnézett, de csak holttesteket látott mindenfelé.
- Nia!- kiáltotta.
- Ide! Tyr itt vagyok!- hangzott a lány válasza.
A hadisten erre balra fordította a fejét, és azonnal meglátta az oldalán fekvő lányt, ahogy őt nézi. Odasietett hozzá, majd fél térdre ereszkedett, és a karjába vette. A sebéhez ért a keze, mire az ifjú harcos felkiáltott a fájdalomtól.
- Mi történt veled?
- Megsérültem. Nem számoltam egy hátba támadással.
- Értem. Ne mozogj, mindjárt begyógyítom, aztán menjünk az aranyalmákért.
A hadisten a hasára fordította sebesült barátnőjét, és megnézte a sérülést.
- Ki kötözte be a sebed?- nézett fel.
- Heimdall.
- Elég csúnyán néz ki. Kevésen múlott, hogy nem vágott kétfelé.
- Gondolom.
Ezek után nem szólt senki, és a férfi is begyógyította a lány sérülését, majd talpra állította barátnőjét, majd az aranyalmafához siettek.
- Hál' az égnek, még nem késtünk el!- sóhajtott fel a férfi.
- És most?- kérdezte a lány kíváncsian.
- Most elfogyasztod szépen az aranyalmákat, az utolsó darabig.
- Tessék? Ez nem a te reszortod lenne?
- De, eredetileg az enyém, de ha még egyszer megenném, pont az ellenkező reakciót váltaná ki, mint amit először kiváltott nálam.
- Vagyis halandóvá válnál.- bólintott a lány.
- Így van. Én, pedig úgy döntöttem, hogy nem szeretnék halandó lenni, ezért neked kell megenned.
- Halhatatlanná akarsz tenni?
- Valamivel csak meg kell jutalmaznom egy kiváló harcost.- mosolygott a hadisten.
- Na de...
- Nincs de, kölyök! Odin is ezt akarta, én is ezt akarom, szóval ne habozz, hanem edd meg!
Antonia leszakította az első almát és megette. A többi is követte, majd a Tyr csak azt látta, hogy barátnője felemelkedik a levegőbe, alakját elborítja a smaragdzöld fény, de a többit már nem látta. A lány is ugyanazokat a kínokat élte át, mint a hadisten. Mikor eltűnt a fény, az ifjú harcos a földtől négy méterre még lebegett egy kicsit, s a férfi látta, hogy a homlokán a Teiwaz jel vérvörösen izzik. Hirtelen azonban zuhanni kezdett, egyenesen felé. A hadistennek csak a karját kellett kinyújtani, s ájult barátnője teste egyenesen a karjaiba zuhant. Nézte a homlokán izzó jelet, s a falfehér arcot.
- Nem volt könnyű, de sikerült! Megviselt a dolog, de hamarosan jobb lesz!- mondta csendesen.
Hirtelen azonban hatalmas robajjal beszakadt az egyik palota teteje, és ez volt az a hang, ami visszahozta a háború istenét a valóságba.
"Okosabb, ha letűnök, mielőtt még Azgard teljesen összeomlik." Már tudta mi a menekülés egyetlen útja, ám Antoniával a karjában nem lesz könnyű végrehajtani. Az ájult lányt a vállára vette, s futni kezdett. A falon úgy ugrott át, mintha nem is lett volna, s a vizesárok szélétől kétlépésnyire ért földet. Sajnos a landolás nem úgy sikerült, mint ahogy tervezte, mivel hármat bukfencezett, és Antoniát is el kellett engednie, mert nem akarta, hogy az új hadistennő a nyakát szegje. Így a lány legurult a töltésről, nyomában Tyr-rel.
- Nem így terveztem a földet érést, de mindegy!- morogta, mikor ott feküdt a lánya mellett.
A hadistennő váratlanul megmozdult, és kinyitotta a szemét, és felült. A szemürege fekete volt.
- Magadhoz tértél?- ült föl az isten is.
- Igen.
A férfi ránézett a lányra, aki lassan felé fordította a fejét.
- Jól vagy?
- Semmi bajom, ám közlöm veled, hogy én nem Antonia vagyok!
- Tessék?
- A lányod pillanatnyilag nem tud a rendelkezésedre állni, mivel igen csak megviselte a halhatatlanság befogadása, és még kínlódik, így érd be saját magaddal. Menjünk! Úgy tudom, ígértél valamit az Öregnek, és ugye ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!
- Valóban. Akkor irány az Alvilág! Ám itt még van egy kis dolgom.
- Igen, valóban. Meg kell szerezned a Gungnir-t. Sok időt pazaroltunk el, és várnak ránk!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2007-12-23 17:56:03

Tetszett, gratu!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Tóni bejegyzést írt a(z) Friedrich Logau:Eitelkeit című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Spruchgedicht von Friedrich Logau címmel

sailor bejegyzést írt a(z) A hóember álma című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

történetmesélő bejegyzést írt a(z) A hóember álma című alkotáshoz

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Kitti címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Emlékek a padláson című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent ajándéka című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Suhanó árnyak című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, V. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, V. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, V. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Advent ajándéka című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)