HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1914

Írás összesen: 50724

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2020-09-18 10:19:12

Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Antonia Alessandra AtlantasFeltöltés dátuma: 2007-11-16

A hadistennő 15

XV.
A hadistennő

Antonia arra riadt, hogy túl nagy a csend. Az egyetlen hang, amit hallott, az a tűz ropogása volt. Körülötte halottak feküdtek, s mindenhol a pusztulás. Öntudatra ébredve felidéződtek a csata képei. Mikor megpróbált felkelni, belehasított a fájdalom, s tehetetlenül feküdt tovább.
"Vajon mennyi ideig voltam eszméletlen? Hol vannak a túlélők? Mi történt Tyr-rel? Túlélte?"- kérdezte saját magától. Ám csak a jeges szél fütyült körülötte, szikrákat hordva, amelyek villanásai egy pillanatra megvilágították a sötétséget.
Tyr ez alatt épp Frigg-nek tette le az aranyalmákkal kapcsolatos esküjét, majd elindult Azgard felé. Halálosan fáradt volt, de eszébe villant a lánya, s ez elűzte a fáradtságát. Remélte nem esett semmi baja. Sietett, hogy minél előbb megtalálja. Mikor belépett a kapun szétnézett, de csak holttesteket látott mindenfelé.
- Nia!- kiáltotta.
- Ide! Tyr itt vagyok!- hangzott a lány válasza.
A hadisten erre balra fordította a fejét, és azonnal meglátta az oldalán fekvő lányt, ahogy őt nézi. Odasietett hozzá, majd fél térdre ereszkedett, és a karjába vette. A sebéhez ért a keze, mire az ifjú harcos felkiáltott a fájdalomtól.
- Mi történt veled?
- Megsérültem. Nem számoltam egy hátba támadással.
- Értem. Ne mozogj, mindjárt begyógyítom, aztán menjünk az aranyalmákért.
A hadisten a hasára fordította sebesült barátnőjét, és megnézte a sérülést.
- Ki kötözte be a sebed?- nézett fel.
- Heimdall.
- Elég csúnyán néz ki. Kevésen múlott, hogy nem vágott kétfelé.
- Gondolom.
Ezek után nem szólt senki, és a férfi is begyógyította a lány sérülését, majd talpra állította barátnőjét, majd az aranyalmafához siettek.
- Hál' az égnek, még nem késtünk el!- sóhajtott fel a férfi.
- És most?- kérdezte a lány kíváncsian.
- Most elfogyasztod szépen az aranyalmákat, az utolsó darabig.
- Tessék? Ez nem a te reszortod lenne?
- De, eredetileg az enyém, de ha még egyszer megenném, pont az ellenkező reakciót váltaná ki, mint amit először kiváltott nálam.
- Vagyis halandóvá válnál.- bólintott a lány.
- Így van. Én, pedig úgy döntöttem, hogy nem szeretnék halandó lenni, ezért neked kell megenned.
- Halhatatlanná akarsz tenni?
- Valamivel csak meg kell jutalmaznom egy kiváló harcost.- mosolygott a hadisten.
- Na de...
- Nincs de, kölyök! Odin is ezt akarta, én is ezt akarom, szóval ne habozz, hanem edd meg!
Antonia leszakította az első almát és megette. A többi is követte, majd a Tyr csak azt látta, hogy barátnője felemelkedik a levegőbe, alakját elborítja a smaragdzöld fény, de a többit már nem látta. A lány is ugyanazokat a kínokat élte át, mint a hadisten. Mikor eltűnt a fény, az ifjú harcos a földtől négy méterre még lebegett egy kicsit, s a férfi látta, hogy a homlokán a Teiwaz jel vérvörösen izzik. Hirtelen azonban zuhanni kezdett, egyenesen felé. A hadistennek csak a karját kellett kinyújtani, s ájult barátnője teste egyenesen a karjaiba zuhant. Nézte a homlokán izzó jelet, s a falfehér arcot.
- Nem volt könnyű, de sikerült! Megviselt a dolog, de hamarosan jobb lesz!- mondta csendesen.
Hirtelen azonban hatalmas robajjal beszakadt az egyik palota teteje, és ez volt az a hang, ami visszahozta a háború istenét a valóságba.
"Okosabb, ha letűnök, mielőtt még Azgard teljesen összeomlik." Már tudta mi a menekülés egyetlen útja, ám Antoniával a karjában nem lesz könnyű végrehajtani. Az ájult lányt a vállára vette, s futni kezdett. A falon úgy ugrott át, mintha nem is lett volna, s a vizesárok szélétől kétlépésnyire ért földet. Sajnos a landolás nem úgy sikerült, mint ahogy tervezte, mivel hármat bukfencezett, és Antoniát is el kellett engednie, mert nem akarta, hogy az új hadistennő a nyakát szegje. Így a lány legurult a töltésről, nyomában Tyr-rel.
- Nem így terveztem a földet érést, de mindegy!- morogta, mikor ott feküdt a lánya mellett.
A hadistennő váratlanul megmozdult, és kinyitotta a szemét, és felült. A szemürege fekete volt.
- Magadhoz tértél?- ült föl az isten is.
- Igen.
A férfi ránézett a lányra, aki lassan felé fordította a fejét.
- Jól vagy?
- Semmi bajom, ám közlöm veled, hogy én nem Antonia vagyok!
- Tessék?
- A lányod pillanatnyilag nem tud a rendelkezésedre állni, mivel igen csak megviselte a halhatatlanság befogadása, és még kínlódik, így érd be saját magaddal. Menjünk! Úgy tudom, ígértél valamit az Öregnek, és ugye ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!
- Valóban. Akkor irány az Alvilág! Ám itt még van egy kis dolgom.
- Igen, valóban. Meg kell szerezned a Gungnir-t. Sok időt pazaroltunk el, és várnak ránk!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3807
Időpont: 2007-12-23 17:56:03

Tetszett, gratu!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Ló-világ címmel a várólistára

medve bejegyzést írt a(z) B. Okudzsava - I. Svarc: Őszi esőcske című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mandulaszemű borospohár című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mandulaszemű borospohár című alkotáshoz

Varjú Zoltán bejegyzést írt a(z) Még nem múltam el... című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mandulaszemű borospohár című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Szeretőm lettél mától című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mandulaszemű borospohár című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Törj ki panasz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Törj ki panasz című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Törj ki panasz című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Talán egyszer című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a hajó csak egyszer süllyedhet el (két vers) című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Én gondolok... című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Imádság című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)