HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1907

Írás összesen: 50386

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

eferesz
2020-06-07 10:08:07

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: matyiFeltöltés dátuma: 2007-11-21

Cserepek

Álltak egymással szemben, mint két felajzott harci kakas. Még a hajuk is úgy meredt az égnek, mint egy-egy taréj. Szinte szikrázott körülöttük a harag, a gyűlölet. Az asszony felkapta az asztalról a tálat. Régi, sötétbarna cserép tál volt, a mázas virágok régen elnyiltak az oldalán. De a pogácsák napsárgán mosolyogtak benne, úgy, mint amikor a Dédi használta. Tőle kapta a tálat, amit már gyermekkorában szeretettel símogatott.
Előtörtek az emlékek. Szinte látta maga előtt a mindig feketébe öltözött kicsi öregasszonyt, akinek a mosoly még álmában is ott ragyogott az arcán. Érezte a belőle sugárzó szeretetet, érezte pihekönnyű kezének simogatását a haján. És elhangzott lelkében újra az intelem: ne menjen le a nap, kislányom, a te haragoddal. Eddig tartotta magát ehhez. Ha összeveszett a férjével, - ami egyre gyakrabban és egyre hangosabban fordult elő, - mindig ő kezdeményezte a békülést. A kezdeti gesztus lassan elvárássá sivárosult, és egyre nehezebb volt megszólalni a lelket tépő viták után. De a férje elvárta, és ő megtette. Összeszorított fogakkal, háborgó lélekkel. A házasságáért. Mert a Dédi azt tanította, hogy egy jó feleség, ha kell, megalázza magát, de megőrzi a férjét. Hát, megalázásból volt sok, férjből egyre kevesebb. Hányszor tette fel a kérdést álmatlanul forgolódva: Dédi, mit kell még elviselnem? És miért viseljem el, ha nem éri meg? Választ nem kapott, - imádott Dédije már régóta férje mellett pihent a kopjafa alatt, - de tudta, a kicsi öregasszony mit mondana.
Nézte az aranyszínű pogácsákat, és letette a tálat az asztalra. Nem vágom falhoz, - gondolta. - Kár lenne a tálért. Meg aztán, cserépből úgyis van körülöttem elég. A házasságom cserepei. Dédi, eddig tartott. Nincs tovább.
Hidegen végigmérte a férjét, és kiment a konyhából.
A férfi döbbenettől mereven bámult utána.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2529
Időpont: 2007-11-23 22:05:25

De jó, hogy nem tört össze az a cseréptál, talán inkább a férfi lelke, egy picikét.
Csak gratulálni tudok!
Hanga
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3792
Időpont: 2007-11-22 22:40:04

Kedves Matyi!

Gratulálok írásodhoz. Megrázó, és nagyon életszerű.

Üdvözlettel: Gyömbér
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7471
Időpont: 2007-11-22 18:28:35

Szia!
Nagyon jól ábrázoltad a drámai helyzetet. A végén a férj hidegen végigmérése és a kivonulás sokkal többet jelent, mintha a cserepet vágta volna a földhöz.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2007-11-22 10:55:29

Szia!
Nagyon vártam már ismét tőled valamit, és ezért is ugrottam ilyen hamar. Nem csalódtam. Utánozhatatlan vagy. Ismét rövid, de erős, kemény írást olvastam tőled. Szinte forrt a levegő abban a helyiségben, ahol az általad leírt esemény játszódik. Nem tudom, mennyi asszony él így, mennyi házasság jut el szép lassan idáig, de sajnos nem lehet kevés. Nincs mit csodálkozni a sok verekedés, szurkálás hallatán. Valami nem jó írányba tart...vagy valaki, valakik...

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Susanne bejegyzést írt a(z) Taotikus, másképpen útszélen című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Érintés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Érintés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Barna Pillecukor című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Taotikus, másképpen útszélen című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Taotikus, másképpen útszélen című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Taotikus, másképpen útszélen című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Taotikus, másképpen útszélen című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) [Kéz] című alkotáshoz

Susanne alkotást töltött fel Álmot szóró... címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Rózsakert címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Álmomban című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Barna Pillecukor címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: A borozó / Der Weintrinker címmel

gleam alkotást töltött fel Érintés címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)