HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1857

Írás összesen: 47952

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-03-19 06:35:00

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: DeathflowerFeltöltés dátuma: 2007-12-05

A kívánságok súlya

Üres volt. És magányos. Csak állt és nézte a sok gyertyát, mécsest, nézte a kis lángokat, melyek az ég felé nyújtóztak. Sötét volt, és hideg. Szerette őt... És most nincs többé. Utána akart menni, futni, rohanni a halálba... Ez volt minden vágya.
Meglátott egy hollót. Elkezdett mormolni egy imát. Beszélni akart vele. Vele, a Végzettel. Ő is ott akart feküdni a sötét, nyirkos sírban. Körülnézett. Nem bírta a látványt, lehunyta a szemét. Szinte látta a halott lelkeket, hallotta a rémült sikoltásokat. Túlvilági volt minden hang, nem tudta honnan jön, de égig hatolt. Nem félt. Nem reagált már semmire. Behunyt szemmel gondolt rá. Valóság és álom határán járt. Nem tudta álmodik-e, de már nem is érdekelte. Magával ragadta a hangulat, a vágy, hogy lássa a Halált.
A fohász utolsó szavánál elcsuklott hangja. Érezte, hogy feje érinti, a hideg, nedves füvet. Mintha azt érezte volna, hogy egy kéz érinti a vállát. Egy csontos kéz. Már nagyon hideg volt, fázott. Nem érzett semmit, csak keze remegését. Hirtelen előtűnt egy alak a semmiből. Látta őt tisztán. Látta? Nem, nem látta. Pusztán érezte a jelenlétét, érezte az árnyékát, a leheletét, a hörgését. És akkor rádöbbent: Ő az! A Halál meghallotta szavát és eljött hozzá! Hirtelen megrémült. Biztosan ezt akarta? Igen! Hisz nem élhet tovább, így kell lennie. Már nincs visszaút! Ránézett. Szemében vörös tűz égett. Látta benne a világ összes kegyetlenségét, gonoszságát. Ő volt az örök kárhozat halhatatlan alakja. Vajon van lelke? Nem, nincs... Ezt a gondolatot rögtön elvetette. A Halál nem is hagyta volna, hogy tovább rágódjon ezen. Megszólalt. Megszólította őt, személyesen őt! Boldog volt. Végre kedvese után mehet.
-Hívtál.- ez volt első szava.
-Hívtalak.- rebegte elhaló hangon- Hallottad?
-Nem hallok. Én érzek.
-Tudod miért hívtalak?
-Hogy elvigyelek.
-Hová?
-Oda, ahol az örök tűz ég, ahol a lelkek pusztulnak, ahol a sok gyáva ember sikoltozik, fohászkodik, de rájönnek, hogy szavuk nem talál meghallgatásra. Legtöbbjük ráeszmél erre, és elcsendesedik. Engedelmeskednek nekem. Nem is tudnának mást tenni.
-Te ettől vagy boldog?
-Boldogság?- éles, keserű kacajt hallatott- Ostoba emberi érzés! Én nem érzek boldogságot. De érzem mások szomorúságát. Ebből táplálkozom.
-És a Mennyország?
.Mennyország? Isten? Butaság! Ha meg akarsz halni, velem kell jönnöd. Nem várok tovább. Dönts!

Ezek a szavak megrémítették a lányt. Most először érezte, hogy fél. Egy sóhaj hagyta el száját. Ez a rettegés sóhaja volt. Felette tűzpiros lett az ég, repült, felemelkedett!

-Ne! Ne!- sikoltotta- Nem akarok menni! Hagyj! Inkább hullatok keserű könnyeket, inkább beleszürkülök életembe, inkább feszítsenek keresztre, de a Poklot ne!

Kinyitotta a szemét. Álmodott talán? Túl valóságos volt... Még mindig a földön feküdt. Előtte állt szerelme sírja. Kimondhatatlan bánatot érzett. De már nem akart meghalni.
Felállt, még utoljára felnézett a csillagos égre. Tényleg a Halállal beszélt? Mindegy már... Elindult, kilépett a temetőből.
Félelem nélkül...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Hayal
Regisztrált:
2006-10-07
Összes értékelés:
1120
Időpont: 2018-08-21 13:47:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Vigyazz, mit kivansz....Nagyon jo ez az irasod, elgondolkodtato... Gratulalok hozza!
H.
Alkotó
Deathflower
Regisztrált:
2007-11-20
Összes értékelés:
29
Időpont: 2007-12-09 14:24:43

Köszönöm :)
Alkotó
Antonia Alessandra Atlantas
Regisztrált:
2007-01-22
Összes értékelés:
198
Időpont: 2007-12-08 15:41:21

Remek is mű! Nagyon elnyerte a tetszésem! Gratu hozzá!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Egy esős nap története című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éled minden című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Március című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éled minden című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Rémálom című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Éled minden című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Életem című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Tavaszi pillanatok címmel a várólistára

Csűdi István alkotást töltött fel Március címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Lyukas garas címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A pünkösdi rózsa kinyílott... című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Felülök a hintára című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)