HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 7 Tagok összesen: 1915 Írás összesen: 51226 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: öregsamFeltöltés dátuma: 2007-12-21
Most és mindörökkéÜlök a sarokban, a redőny félig leengedve. Hunyorgat a félhomály. Lágy indián zenét hallgatok. Távoli kopár hegyek szikláin jajgatnak, sírnak ősi dallamok. Belső húrjaim megremegnek Odakint lassan szálingózik a hó.
Elmúlt egy év újra. Ülök a sarokban, őszülő borostás arcomat tenyeremre hajtom. Nem csinálok számvetést. Minek? Nem volt sem jobb, sem sokkal rosszabb a tavalyinál. Tettem a dolgomat, mint bárki más. Talán csak a "miért" lett kevésbé egyértelmű és a "hogyan tovább" ígérete aszalódott, zsugorodott egyre kisebbé. Tettem a dolgom, számoltam, osztottam, szoroztam, átütemeztem, feladtam, átutaltam, megszüntettem, lemondtam, átértékeltem és előbb erről, majd arról is lemondtam. Tudom nem vagyok egyedül, de én csak ezt érzem. A másokét csak tudom-hallom a családban, az utcán, a munkahelyen...és mindenhol. Közeleg az ünnep és mintha a varázsa is elveszni látszana. Egyre ritkábban hallom, hogy: Békés, Boldog Karácsonyt. Ezzel is spórolunk, megelégszünk egy:-odavetett "kellemesünnepeket" üdvözléssel, miközben tisztában vagyunk vele, hogy egyre jobban elfelejtjük ennek a karácsonyi csodának az igazi értékét az egymás iránti szeretetet. Félek, hogy vonalkódos árucikké válik lassan a tisztesség, a szeretet, az ünnep. De valóban minden megvásárolható, pénzben kifejezhető érték? Lehet-e ára a gyermeki rajongásnak, a mosolygó szempárnak, amely rácsillog az édesanyára, vagy az apró kéz szorításának ahogy belecsimpaszkodik az édesapa biztonságot nyújtó ujjába. Milyen pénznemben lehet kifejezni a szülői aggódást, az unokák iránti szeretetet, az egymás iránti tiszteletet, az elesettek felé nyújtott kéz melegét? Ülök a sarokban, és figyelem a félig lehúzott redőny mögött kavargó hópelyheket és azon gondolkozom, milyen jó lenne most megállítani az időt. Elindulnék akkor, és bekopogtatnák minden házba és csak ennyit mondanák: Legyen Szeretetteljes Békés Boldog Karácsony-most és MINDÖRÖKKÉ-amen. 2007.12.21 Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hétköznapi boldogság című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Találkozásom az UFO-val című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Találkozásom az UFO-val című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Voks-sokk című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz magam bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Voks-sokk című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) érdektelen értékelés című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hódító Konrád című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Önismeret című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |