HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49072

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / románc
Szerző: NickFeltöltés dátuma: 2007-12-26

Elbocsátó szép üzenet

Elbocsátó szép üzenet

Egy verseskötettel a kezemben az ablakhoz sétálok, Ady: Elbocsátó szép üzenet című versének sorait még most is látom magam előtt.
Kitekintek az ablakon, végre fehér karácsonyunk van, micsoda öröm. Kicsik nagy hévvel vetik magukat a fehér hótakaró adta örömök közé, van aki máris hóembert épít, mások ütött kopott szánkót varázsolnak elő a pince vagy a padlás mélyéről. A felnőttek arcán is gyermeki öröm játszik mikor egy-egy hógolyó a hátukon nagyot puffanva hullik darabokra. Én mégis csak egy fél mosollyal veszem tudomásul, hogy fehér karácsonyunk van. Nézem, a hópihék lassú hullását a fellegekből miközben a képzeletem messze szárnyal, téged keres. Vajon te is ilyen gyermeki örömmel veszed tudomásul, hogy fehér lett a táj?
A hópihék összevisszaságában egyszerre csak kirajzolódik az arcod, mosolyogsz rám, hívogatsz. És én már lépnék is, mennék már, de egy apró szellő szétfújja a varázst, ahol az imént még te mosolyogtál rám, most már csak a hópihék táncolnak a szellő zenéjére. Kétségbeesve kapok utánad de hiába, kezem csüggedten esik vissza a verseskötetre.
Otthagyom az ablakot és az íróasztalom elé ülök, tollat és papírt veszek elő. Elhatározásom megszületett, megírom az én saját Elbocsátó szép üzentemet. De mit írjak ebbe a szép üzentbe?
Odakint még mindig táncolnak a hópihék, és szellő mintha csak újra meg újra egy mondatot suttogna: Engedd el!
Már az eszem is csak ezt ismételgeti, engedd el! engedd el!, de lelkem mélyéről csak egy kétségbeesett kiáltás a válasz: Nem tudom! Nem tudom hisz annyi örömet szerzett már nekem.
De itt fent is megszületett már a válasz.
- Örömet? - hallom a gúnyos kérdést. - Öröm az a sok álmatlan éjszaka? Öröm az, hogy kínzod magad érte, hisz sohasem lehet a tiéd!
- Boldog vagyok, ha csak rám néz, ha velem nevet, ha hozzám szól. Már akkor is boldog vagyok, ha csak a közelében lehetek. - vág vissza lelkem boldogan.
- Nem boldog vagy te, hanem inkább bolond! Engedd el, nem tehetsz érte semmit!
- De igen!
- Ugyan dehogy, tehetetlen vagy te pont, mint odakint a hópihék, ha közeledik a tavaszi napsugár! Tehetetlen vagy, mert nem téged szeret, mert csak úgy tekint rád, mint egy jó barátra. Bármit teszel, ő nem veszi észre, nem, úgy ahogy te akarnád.
El kell engedned hát! Mert tudod azt te is nagyon jól, hogy épp amennyire oda vagy érte olyannyira gyűlölöd is. Gyűlölöd szőke haját, zöld szemét, amely rád tekint, mosolyát, amikor rád mosolyog, rád, egy barátra.
Gyűlölöd, mert nem enged közel magához, nem engedi, hogy vele légy, nem engedi,hogy csókold könnyek közt vagy mosolyogva, és legfőképp azért mert nem engedi hogy szeresd! Érted már? Ezért kell elengedned.
Csönd, majd alig hallhatóan egy suttogás. - Igazad lehet, el kell, hogy engedjem!
Írni kezdek, neked egy szeretettel és gyűlölettel teli Elbocsájtó szép üzenetet. Az utolsó soroknál már remeg a kezem, forr bennem a düh, és félek. Félek mi lesz, azután ha megkapod e levelemet. Félek, hogy helyesen cselekszem-e. Félek, hogy e levéllel örökre elveszítelek téged, igaz sosem voltál az enyém.
Kész hát a mű. Egy pillanatra átfut az agyamon, hogy összetépem, de erőt veszek magamon és borítékba teszem, megcímezem és ... a fiókomba süllyesztem.
Majd holnap elküldöm neked.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2007-12-29 09:43:08

Nick! Átéreztem, nagyon is...irásod gyönyörű, szerelmed halhatatlan...őrizd csak azt a levelet, s olvasd sokszor újra, talán a szívedet kicsit nyugtatja, mert ezt feledni nem lehet!

Szívből gratulálok, olyan mély, őszinte érzést írtál le, ami nekem nagyon tetszett!:)
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5401
Időpont: 2007-12-28 11:42:46

Kedves Nick!
A szerelem néha ilyen. gyötrödés, tépelődés, ha tudod, hogy nem lehet a tied. Nagyon szépen leírtad, ahogy az érzéseidbe beleszőtted a hópihék tehetetlenségét. Nagyon tetszett.
Barátsággal Panka!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Válasz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Zártkörű című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Krémesség című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) kétbék szarkazmussal című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nemversek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) dadames című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Felhőkarcoló című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Egyik láb balra lépő - című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)