ezentúl szomorúbb lesz

Regisztrált:

Összes értékelés:

Nekem is pontosan ez jutott eszembe, Hayal. Már az első 3-4 sor után (nem olvastam el a neved) tudtam, hogy ezt csak fiú írhatta. :) Kicsit sértve érzem magam tőle, nem tudom miért, talán, mert olyan könnyedén gondolsz erre, hogy mi lesz ha majd szomorkodni fog, meg fájni fog neki. Nagyon provokálva érzem magam, mert olyan mintha nem is vennél tudomást róla, csak leírod, mert úgy tartja kedved és nem érekel úgy egyébként különösebben. Aztán a végére megérkezve minden megvilágosodik. A mérhetetlen közöny, amit tanusítasz válik a legnyomasztóbb érzéssé benned, az elfojottság, és ez valami fantasztikusan jelenik meg a versben. Nagyon csodálatos, tényleg! Grat! :)

Regisztrált:

Összes értékelés:

Ez olyan, mint amikor elképzeljük, hogy ha mi szakítunk vkivel, akkor ő hogy fog viselkedni. Nekem ez jutott eszembe. Megjegyzem, én is pont ugyanilyen vagyok, amikor engem ér csalódás. Érdekes a versed, benne van az, hogy az ember belekerül egy ördögi körbe, "fel van tekeredve a saját maga szomorúságára" és csak akkor kerül ki, ha vki kirángatja. Tetszett az írásod.
H.

Regisztrált:

Összes értékelés:

köszönöm

Regisztrált:

Összes értékelés:

Próbálom megérteni a verseidet, de világod világommal kevéssé van fedésben, ezért nem mindig értem részleteid. De ettől még határozottan tetszik ez az ismeretlen versvilág! üdv: Áfonya

Regisztrált:

Összes értékelés:

na most rendben van

Regisztrált:

Összes értékelés:

azaz igazság, h én nem így töltöttem fel, én nem így tördeltem...
nem értem.
így nem olyan, amilyennek lenni kell.
azért köszöm a hsz -eket

Regisztrált:

Összes értékelés:

Hát nemtudom kiről írsz ,meg miért de egy szomorú ember pontosan ilyen ahogy leírtad!

Regisztrált:

Összes értékelés:

nem tudom mitől: de nem rossz! nem rossz!