HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 5

Tagok összesen: 1863

Írás összesen: 48282

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Antonia Alessandra AtlantasFeltöltés dátuma: 2008-01-13

A Végzet Angyala 7

VII.
Figyelmeztetés

- Ha napközben keresnének, ha nem fontos küldd el, ha fontos vedd át az üzenetet, és menjen az illető Isten hírével!-mondta a lány, mikor hazaértek, s ment volna letusolni, aztán aludni.
D bólintott, bár nem igazán volt ínyére a titkár szerep, de egy fene most az egyszer megteszi.
Tíz órakor váratlan látogató érkezett. Melinda volt az, Charlotte barátnője. D a teraszul ült, s nézte a csendes környéket. Szeme azonnal meglátta a lányt, s mikor Dark felugrott, hogy rárohanjon, csendesen rászólt. A lány egy borítékot hozott.
- Hello!- köszönt, mikor felért a teraszra.- Charlotte-ot keresem.
A vadász csak egy bólintással felelt a köszönésre.
- Alszik.
- Felkeltenéd a kedvemért? Fontos mondandóm van a számára!
- Nem. Meghagyta, hogy senki se zavarja!
- Akkor csak annyit mondj neki, hogy a múlt éjjel három embert öltek meg a vámpírok, és a nevére ezt a borítékot hagyták az utolsó áldozatuk mellett! Viszlát!
Azzal elment, s a kaput dörrenve vágta be maga mögött.
"Ezt jól megsértetted, D!"- szólalt meg a szimbiótája a fejében.
"Na és akkor mi van?"
"Nagyon lovagiatlan voltál vele, remélem tisztában vagy ezzel a ténnyel."
"Én csak az igazságot mondtam, és most pofa be!"
A szimbióta most az egyszer elhallgatott az első felszólításra. Ő is érezte, hogy testgazdájának valami baja van, valamin rágódik, csak azt nem tudta, min. Jól tudta, hogy D-t már a kezdetektől fogva zavarja valami, ám az érzést, és annak okát nem sikerült megfejtenie idáig. Mindegy, idővel majd rájön, mi zavarja a férfit, ám addig is várnia és figyelnie kell. Charlotte délután háromkor ébredt. Mikor előjött a szobájából, hogy egyen valamit, meglátta a még mindig a teraszon ülő vadászt. Kiment hozzá a teraszra, és letelepedett vele szemben.
- Jó reggelt!
- Neked is, ám inkább délután az ide illő napszak pontos meghatározása.
- Ne kukacoskodj már, D!
- Érkezett egy leveled.- szólt, és a lány elé tolta a borítékot.
- Ki hozta?- nézett rá a lány, mikor kézbe vette.
- A barátnőd.
- Melinda? Hol találta?
- Tegnap éjjel, három embert öltek meg a vámpírok, és az utolsó áldozat mellett találták a levelet. Neked van címezve.
Charlotte megfordította a borítékot. Valóban az ő neve állt a borítékon, viszont a feladó neve nem állt rajta. A lány felbontotta. Egy lap volt a borítékban. A lapon ez állt:
Charlotte!
Ha nem akarod, hogy neked is bajod essen, állj le az utcalányosdival! Nagyon nagy bajba kerülhetsz, ha az utunkba állsz! Valaki a múltadból a halálodat akarja! Légy óvatos! A vámpírvadászt, pedig küldd el, ha jót akarsz magadnak is, de legfőképp neki, felejtsd el ezt az ügyet!
Egy jóakaród!
- Na fene!- morogta maga elé a lány.
- Mi az?- nézett fel D is.
A lány átadta neki a levelet, amit a vadász elolvasott, majd maga elé lökte az asztalra. Maga elé meredt, s látszott, hogy nem érti ezt az egészet.
- Mi az ördög ez az egész?- kérdezte végül.
- Én sem értem, elhiheted! Ám remélem, hamarosan többet meg fogunk tudni erről az egészről. Azt hiszem, kicsit utána kérdezek Melinda barátnőmnél a legújabb halálesetekről.
Azzal ott hagyta a férfit, aki ismét átolvasta a levelet. Agyában vadul kergették egymást a kérdések. Ki lehet ez a bizonyos jóakaró? Ki akarja a lány halálát? Miért kéne neki is mennie, és miért kéne elfelejteni ezt az egészet? Ki tud még rajta, és a polgármesteren kívül erről az akcióról? Mindegy, ő utána jár ezeknek a kérdéseknek.
Ezalatt Charlotte bekopogott a barátnőjéhez, hogy választ kapjon néhány kérdésére.
- Szia, Charlotte!- szólt Melinda, mikor ajtót nyitott.
- Beszélnünk kell a tegnapi halálesetekről. Bemehetek?
- Gyere csak.
Miután letelepedtek a nappaliban a lány, feltette az első kérdést:
- Hol találtátok meg az áldozatokat?
- A keleti negyedben. Egy nő és két férfi az áldozat. A legutolsó női holttestnél találták a levelet. Mi áll benne?
- Semmi közöd hozzá, inkább erre felelj! Benn a házban voltak a holttestek?
- Igen. Mindhármat a lakásán ölték meg.
- Ez furcsa. Eddig mindig az utcán voltak a holttestek.
- Lehet, hogy ismerték a gyilkosaikat?
- Nem hinném.- morogta maga elé a lány, ám megborzongott. Lehet, hogy Melindának igaza van, és... Nem merte befejezni a gondolatát.
- Szeretnél mást is tudni még?- kérdezte óvatosan Melinda.
- Nem, csak ezt szerettem volna tudni. Mennem kell! Légy jó, majd beszélünk még.
- Charlotte! Tudod, ugye, hogy szombaton koncertünk van.
- Jaj ne! Mi van vele?
- Szerintem Melissa emlékének kéne szentelni. Már csak a rajongók miatt.
- Jó. Pénteken majd találkozunk a kocsmában, és ott részletesen beszélünk a dologról.
- Oké. Na szia!
- Szia!
A lány mérgelődve ért haza. Teljesen kiment a fejéből a zenekari fellépés. Egy gonddal több. Az lenne a legjobb, ha elénekelnének egy lassú számot, és lefújnák a koncertet. De ezt majd a többiekkel megvitatják. Neki most elsősorban a vámpírokra kell koncentrálnia, amit meg is fog tenni! Otthon beszámolt a vámpírvadásznak a fejleményekről, és a Melinda és a saját gyanújáról. D is aggódva hallgatta a dolgot.
- Ha úgy döntötök, hogy megtartjátok a koncertet, én addig körbeszimatolok.
- Nem fogjuk, szerintem.
- Szerintem meg jó lenne, mert legalább addig se tud az ismeretlen gyilkos bántani!
- Majd meglátjuk.- morogta mag elé a lány.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) A nyárfa című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) A nyárfa című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság: Epilógus II. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A semmit hiába űzöd című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 2. címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Dal a háború végéről címmel a várólistára

Etelvaria alkotást töltött fel Variációk egy témára címmel a várólistára

Etelvaria bejegyzést írt a(z) Félálomban című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Még mindíg látni vélem című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - A nagy ház 02. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Mindig rossz helyen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 1. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)