HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1876

Írás összesen: 48838

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Susanne
2019-09-18 11:44:55

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: GunodaFeltöltés dátuma: 2008-01-14

A férfi, az asszony és a fél méteres boróka



Sajátos barátság volt az övék: gonoszkodó, kölykös, gyengéd, vigyázó. Fittyet hányt a konvenciókra és a hagyományos elvárásokra. A férfi az ötvenes éveiben járt, beérkezett ember, háta mögött maga építette fényűző kis birodalommal, keserédes tapasztalatokkal, feleséggel, nagy gyerekekkel. A másik, az asszony még mindennek elején tartott: ágrólszakadt volt, tehetséges, tudásra és elismertségre éhes, jó házasságban élő, bár gyermektelen.
Egy éve sem ismerték még egymást; a férfi óvatosan igyekezett valami jóakaratú személyes személytelenség mögé rejtőzni, láthatatlan pajzsot tartott maga elé, míg az asszony nyíltan és védtelenül mutatta meg gondolatait, és olyan őszintén várt válaszokat, mint egy kisgyerek. S ha a másik korholta naivitása és az emberekbe vetett bizalma miatt, csak nevetett.
Sokat beszélgettek az idő tájt: szaporodtak közös terveik és ügyeik, s az útvonalak, melyek kivezethetik az asszonyt egyre mélyülő szegénységéből. Már közös ellenfeleik is támadtak, kiken hol dühöngtek, hol mulattak, hol pedig heccelték őket. A szűkre szabott nadrágszíj szorítását a férfi szintén jól ismerte fiatalabb éveiből, amikor művészként próbált boldogulni, és nem feledte az éhkoppal tarkított hóvégéket sem. (Az asszony is művészként igyekezett megvetni lábát egy igencsak túlzsúfolt ösvényen.)
Közeledett a karácsony. Készülődtek rá: mindketten a maguk módján. A férfi seregnyi vendéget várt, rokonokat, ismerősöket, "fontos embereket", s az ünnep náluk heteken át tart majd, míg az asszony kettesben ünnepel a párjával, és csak néhány napot tölthet otthon. A férfi hosszan mesélt a vidéki kúria hatalmas szobáiról, a kandallókban pattogó tűzről, a feldíszített fenyőkről, a finom falatoktól roskadozó asztalokról, az esti koncertekről, a zenészekről, a kétszáz fős partikról. Az asszony tündérmeseként hallgatta szavait.
Szenteste előtt még váltottak néhány szót telefonon:
- Na, mi a helyzet nálatok?
- Meglógtam pár percre. Egyébként semmi különösebb. Egész nap eszem és vigyorgok, mint a vadkörte, és már most rohadtul unom!
- Nagyon sokan vagytok. Nehéz lehet ennyi embernek megfelelni. Nem lett volna jobb inkább a szűk családdal karácsonyozni?
- Dehogynem, de nem lehet!
- Miért ne lehetne?
- A helyzetem miatt. Vannak emberek, akiket muszáj meghívnom! Fenn kell tartanom a tekintélyemet.
- Hihi! És mi van, ha nem tartod?
- Sokat veszíthetek. Esetenként milliókat.
- Ja, akkor érthető...
- Gondolod, így ünnepelnék, ha volna más lehetőségem? A halálom ez a cécó! Talpig díszben, előzékeny műmájer vigyorral. És minden évben ez megy...
- Nem szeretheted nagyon a karácsonyt...
- Nem bizony! Uuuutáloooom!
- Valahogy nem csodálkozom...
- Ráadásul nincs már mit adnunk egymásnak...
- Akkor csak az egyedi, apró ajándékok jöhetnek szóba.
- Igen, éppen ilyesmiket szedtem össze...
- Bocs, lassan le kell, hogy tegyelek, mert vár rám egy félméteres fenyőfa... azazhogy nem igazi fenyő, boróka, és egy rakás picike dísz.
- Ajaj, engem is mindjárt keresni fognak! Szia!
- Azért szép karácsonyt...
- Nektek is!
A vonal szétkapcsolt. A férfi egy ideig még állt, kezében forgatva a telefon kagylóját. A férjére váró asszonyra gondolt, a szűk kis lakásra, az asztalra állított apró borókára, a süteményillatra, a gyertyák fényére, a szerény ajándékokra.
...Mikor is díszített utoljára karácsonyfát? Az idejére sem emlékezett; ez a személyzet dolga. Visszafordult, és végignézett a kivilágított termek során, a fenyők kristálydíszein, az estélyi ruhás meghívottakon. Egy pillanatra lehunyta a szemét, és helyére tette az elnémult telefonkagylót.




2007 decembere

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2008-01-17 08:23:29

Figyelemfelkeltő sztori a kényszer-életről, ami valójában az emberi gyarlóságból fakad. Kellemetlen dolog, ha valaki a tekintélyelvűség miatt nem díszit karácsonyfát.
Gratula az írónak, nagyon jó tálalás!
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
703
Időpont: 2008-01-15 17:01:12

válasz Bödön (2008-01-15 09:09:26) üzenetére
Mindkettőtöknek köszönöm az értékelést! A férfi-női barátság valóban létező dolog, amint képesek túllátni egymás "becserkészésén" (bár..ha végiggondolom, az én legigazabb barátom a férjem.).
Kedves Bödön, a "transzcendentális mélabúval" telibe találtál! Ezt magam sem fogalmazhattam volna meg találóbban. Amit pedig a párbeszéd megtöréséről mondasz, azon elgondolkodom... lehet, hogy a "lebegős", furcsa hatást is megtörné... még nem tudom.
Szenior tag
Regisztrált:
2006-09-18
Összes értékelés:
189
Időpont: 2008-01-15 13:25:24

Kedves Gunoda! Jó kis novella lett egy különös baraátságról, gratulálok. tetszett! És örülök, hogy a férfi-női barátságról írtál, mert szerintem létező dolog. További sok sikert!
üdv,eszkimo.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8392
Időpont: 2008-01-15 09:09:26

Érdekes életkép, és nagyon jó. Sztem így kell tálalni egy rövid történetet. Tökéletesen megfelel a műfaj kívánalmainak. (A semmiből jöttek, a semmibe távoztak, mint a felvillanó üstökös, de fényük -a sztori fénye- bevilágítja egy pillanatra az éjszakát.)
A két világ ütköztetését belengi valami transzcendentális mélabú, egy indokolatlan, fel nem fogható "barátság" két egészen különböző helyzetű ember között. Ez a szép benne. Ez a "túlvilági", ez az, ami világít!
Bravó Gunoda!
De, hogy észrevétellel is éljek: a párbeszédet egy két helyen indokolt lenne megtörni a szokásos trükökkel, pl.

"-Na mi a helyzet nálatok, -CSENGETT AZ ASSZONY HAHGJA A KAGYLÓBAN" -stb.

Kicsit hosszabb lenne, de szinesebb, kidolgozottabb. Vagy nem értesz velem egyet?

Szia: én

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Susanne bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Susanne bejegyzést írt a(z) Ahogy soha senki című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

bobojszaki alkotást töltött fel ahogy címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Jakab Ödön: Rezignáczió / Resignation címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Egy pacsirtához címmel a várólistára

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Esti csendek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Az új tanító című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Mese egy szegény juhászbojtárról-II. rész című alkotásho

Klára bejegyzést írt a(z) Mária/Az új tanító című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Az első cigarettám című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Nem mondhatom címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Győri barangolásom című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)