HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1862

Írás összesen: 48090

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-04-15 00:07:28

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2008-01-22

Emlékeim a nehéz évekről



1944 augusztusának végén egyre gyakrabban jöttek a riasztó hírek az orosz hadsereg gyors közeledéséről. A falunk légterében nagymértékben szaporodó légitevékenység is erre mutatott. A falunk felett naponta német, orosz, angol repülőgépek csaptak össze. A orosz bejövetelt megelőző napokban az ágyúdörgés már falunkig hallatszott. Ezekben a napokban verték szét az oroszok a a leventékből és idősebb korsoztályokból álló Székely Határőröket és a Kárpátok átjáróit védő egyéb rosszul felszerelt magyar katonai egységeket. A visszavonuló gépesített német oszlopok sokasága, mint a megáradt folyó Sepsiszentgyörgy - Székely Udvarhely utvonalon hömpölygött nyugat felé. Az 1944 augusztus 23-án történt román átállás nehéz helyzetbe hozta a német hadsereget, akik pánikszerűen hagyták el Romániát. Az összeomlás valósága Magyarországot is elérte. Miután a Iasi-Chisinau front a román átállás miatt összeomlott, az orosz hadsereg minden ellenállás nélkül néhány nap alatt 600 kilométert nyomult előre. A német egységek erőltetett menetben húzodtak vissza Románia területéről, hogy elkerüljék a fogságbaesés és a teljes megsemisülés rémét. 1944 szeptember elején az orosz tankok már Észak-Erdély határainál dübörögtek. A Keleti-Kárpátok magyar védői még 2-3 hetet tartották magukat, de a túlerő nyomására a front szeptember közepére Csobánosnál megroppant, utána már szabad volt az út Erdély elözönlésére. A hatóságok már régebben ellenőrizték és kijelölték az óvóhelyeket, pincéket arra az esetre, ha bombázások vagy harcok lesznek. Apám még bevonulása előtt ásott egy kerti fedezéket is. Egész háború alatt egyszer vettük hasznát. Egy napfényes őszi délután, mi gyermekek a kertben játszottunk, amikor váratlanul néhány repülőgép éppen a fejünk felett kezdett egymásra lövöldözni. A játékközben meglepett gyermekcsapat ijedten bemenekült az üresen ott álló óvóhelyre. A pincét inkább éjszaka használtuk, de nem sokáig. Több család is, akiknek nem volt megfelelő pincéjük a mi pincénkben töltötték az éjszakát. Volt is felfordulás, gyermeksírás, a több családnak óvóhelyet biztosító pincébe. Éjszakánként a falu felett szinte ugyanabban az órában nagy számú ellenséges repülőgép húzott el nyugat felé. A nyugati városokat bombázták. Messziről lehetett hallani a halálmadarak motorjainak dübörgését, de lassan megszoktuk, hogy a mi kis falunkra nem jelentenek veszélyt. Ezért a pincénkbe beosztott családok lassan elmaradoztak és otthon aludtak. Anyám sem vetett többet ágyat a pincébe, hanem a hálószobában aludt mindenki a megszokott helyén, de minden este kioktatott, hogyha éjszaka szólít szökjünk gyorsan ki az ágyból és rohanjunk le a pincébe. Igaz ott volt még az egyéves öcsénk is, akit bölcsöstől kellett lecipelni a pincébe. Viszont hiába volt minden esti kioktatás, mert ha lefeküdtünk mi gyermekek nem törődtünk sem háborúval, sem a repülőgépek zúgásával. Amire anyánknak sikerült a pincébe félálomban szenderegő gyermeksereget letaszigálni, arra már régen elmúlt a légi veszély. Közben megérkezett egy másik, a lelkeket borzoló hír, hogy a román csapatok elfoglalták a szomszédfalut Szárazajtát. A románok miután kemény utóvédharcokat folytattak a magyar hadsereg egységeivel Kökösnél és Sepsiszentgyörgyön, újabb babérokat akartak szerezni az oroszok, még az oroszok megérkezésük előtt "felszabadítják" Szárazajtát. 1944 szeptember elején a román hadsereg egységei hirtelen és váratlanul megjelentek Szárazajta határainál és elfoglalták a falut. Beásták magukat a baconi tetőn és a szárazajtai temető magaslatán. Másnap egy kb. ötven főből álló visszavonulásban levő magyar-német vegyes katonai egység néhány harckocsi támogatásával két óra alatt futásnak eresztette a Szárazajtát elfoglaló román zászlóaljat. Szerencsétlenségükre még a veszteségek mellé az orosz repülők összetévesztették a német állásokat a románokéval és jól megbombázták a román csapatokat. A románok szárrazajtai betörése érintett minket a legérzékenyebben, mert éppen egy nappal azelőtt ment Szárazajtára nagynéném a két bátyámmal nagyanyám meglátogatására, így aztán a falu elfoglalása miatt ott rekedtek és átélték a harcokat, a román hadsereg gyors kiűzetését a szárazajtai paradicsomból. Két órai harc után a román katonák fejvesztetten menekültek eldobálva fegyvereiket, és minden más felszerelésüket, számos sebesültet és halottat hagytak maguk után. A németek mintegy 150 fogjot is ejtettek és zsákmányoltak három ágyut. Ezekben a napokban falunkban is megjelent egy román katonákból álló csoport és összeakarta szedni a szekereket és lovakat hogy a román hadsereg részére szekeres fogatokat állítsanak össze. Igaz, se lovat se szekeret nem nagyon találtak, mert a lovasgazdák, amint megtudták a román katonák szándékát gyorsan az erdőbe menekítették lovaikat. Csupán egyetlen hatalmas fekete heréltet sikerült elrekvirálni, de a méretéhez való szekeret nem kaptak. Ez viszont nem akadályozta meg a román katonákat, hogy a hatalmas paripát ne fogják be egy póni lónak készített szinte játékszekérbe. A nagy, jóltáplált, büszke paripa érezte a visszásságot és rögtön meg is bosszulta a megalázást. Induláskor a ló gazdája ült a szekér ülésén, az egyik román katona vezette a lovat, de a ló a lassú lépkedés helyett egy akkorát rúgott a levegőbe, hogy az ülésen ülő gazda majd elrepült a szekér üléséről, utána egy nagyot ugrott és esztelen vágtába kezdett a falun lefelé. A legnagyobb baj az volt, hogy én is szekér derekában ültem egy kis ingyen kocsikázás reményében. A ló olyan gyorsan vágtázott, hogy nekem nagyon kellett kapaszkodjak, hogy a rázós falusi úton, ki ne essek a szekérből. Ma is úgy emlékszem az eseményekre, mintha mindent egy gyorsvonat ablakából láttam volna. A ló gazdája, ma sem tudom hogy milyen körülmények között eltűnt a szekérről, úgy gondolom leugrott, a román katona az útmelletti patakban találta magát, velem pedig a megvadult ló egy zsákutcába vágtázott, amelyet egy épület zárt le, ahol a ló elfáradva a pokoli vágtától szerencsémre megállt.

2008

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Hol vagyok én? című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Zoey, a boszorkány 4. című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Búcsúlevél nélkül című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A baleset című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Nagypénteken címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Depresszió című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A baleset című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Impresszió című alkotáshoz

Bara Anna bejegyzést írt a(z) elszakadt című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Búcsúlevél nélkül című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Impresszió című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Piros tojást választok című alkotáshoz

Jártó Róza alkotást töltött fel Levél a mamának címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Szex szeretkezés nélkül című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)