Oltanám az életet..
Minden ellen..mi rossz, és bűnös..
Oltanám a szerelmet..
Minden mi kicsi, és zöld, ne üljön szemedben "szörny"..
Oltanám a haragot..
Ne hozzon több bajt, oltsa el a vihart..
Oltanám a vidámságot..
Mosoly arcok... ez amit látok..
Oltanám a munkát..
Soha senki ne ebben lássa gondját..

Szítanám a tüzet...
Mindenkiben, kikben nem minden egyre megy..
Szítanám a lelkesedést..
Ki miért épp így, és él-e, valakiért?..
Szítanám a vágyat..
Kárhozat kell, ha nem éred el az ágyat..
Szítanám a boldogságot..
Kandalló előtt legyen a "légyott"..
Szítanám a gyermekek lelkét..
Ne csak egy papírrepülő legyen az emlék..

Ami szívedben egyszer éltre kelt, az már felemelt..
Az Éned tudata, ami boldogságod hivatala..
Nem is hiszed mennyi minden benned van..
Vágyak, érzések, szerelmek, és valahol ott a végzet..
Tudnod kell, hogy miért is élek..
Vinnélek...mindig, messze..., soha nem hagylak el..
Érted van a tér, és a végtelen..
Léggömbként fon át az az érzelem, amit hittel adsz nekem..
Csak nehogy jöjjön egy tű...és ez legyen a végzetem..
Kérlek..maradj meg nekem...Kedvesem!