HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49072

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: lowcallbusFeltöltés dátuma: 2008-02-07

Középkori népi ünnepek, karnevál 3

KOMIKUS NYELVI ALKOTÁSOK

Ezek az egyéni nyelvi alkotások - legyenek latin, vagy akár nemzeti nyelvű irodalom termékei - természetesen szoros kapcsolatban állnak a népi kultúrával, még annak ellenére is, hogy nem esetükben nem beszélhetünk szoros értelemben vett folklórról. Alakjai, eszmeisége, formavilága teljesen feloldódik a karneváli világszemléletben. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy sok közülük erősen kapcsolódott bizonyos karneválszerű eseményekhez. Természetesen ezekben a művekben is a már ábrázolt, ambivalens, ünnepi nevetés jelenik meg, előszeretettel használja a karneváli szimbólumok nyelvét.. Ennek az irodalomnak a gyökerei a keresztény antikvitásig nyúlnak vissza, tehát fejlődése csaknem ezer esztendős múltra tekint vissza. A ránk hagyott kéziratok száma éppen ezért nem csekély. A művek általános jellemzőjének mondhatjuk még azt is, hogy a vallásos szertartások, az egyházi ideológia nevetségessé tétele játsza bennük a főszerepet. Azt is láthatjuk, hogy az egyházi hierarchia legkülönbözőbb tagjai sem riadtak vissza attól, hogy bevonják magukat az úgynevezett szerzetesi tréfákba (Jocamonachorum).
A legrégibb ilyen típusú művek közé sorolható Cyprianus lakomája (Coena Cypriani), mely a Szentírást, mind az Ószövetséget, mind az újszövetséget egy karneválian tobzódó lakoma köré varázsolja. Ehhez hasonlóan, szintén a legrégebbi művek közé tarozónak mondhatjuk Vergilius Maro Grammaticáját (Vergilius Maro Grammaticis), mely tulajdonképpen a latin grammatika alapjára helyezett paródia a kora középkori tudományosságról. Mindkét mű hatalmas népszerűségnek örvendett még a késő középkorban is.
Lassan kialakult az egyházi kultusz minden mozzanatának komikus tükrét mutató irodalom, az ugynevezett parodia sacra. Ma is olvasható több liturgaparódia, ilyen pl. a Részegek liturgiája, Szerencsejátékosok liturgiája, de emellett születtek evangélium- és végrendelet-paródiák: Szamár végrendelete, sőt parodikus sírfeliratok és templomalapítási oklevelek, nem említve az imádságparodiákat. Érdekességük, hogy az egyház nem különösebben ágált ellenük, a hagyomány mindegyiket szentesítette. A különböző műfajok különböző alkalomhoz kapcsolódtak; egy részük a "húsvéti nevetés", vagy "karácsonyi nevetés" időszakához, míg mások inkább a "bolondünnepekhez".
A nemzeti nyelvű középkori irodalom legalább ilyen gazdagnak mondható. A parodia sacrával rokon műfajokkal ebben a körben is találkozhatunk (imádságparodiák), ám itt már inkább túlsúlyban vannak a világi jellegű szövegek, melyek a feudális állam jellegzetésegeit ragadják meg és fogatják ki, teszik nevetségessé az olvasó számára. Ilyenek a középkori állat-, szélhámos-, bolondeposzok. Születnek persze lovagregényekről írt paródiák is (A fékevesztet öszvér).
A komikum egyre több műfajt hódított meg magának, kifejlődtek a karneváli dialógusok, viták, ironikus magasztalások (panegirikuszok). A népnyelvi irodalom ezen termékei már sokkal inkább a karneváli sokadalomhoz kötődtek, mint a latin nyelven írt, szorosan az egyházhoz kapcsolódó szövegek, mégis a legszorosabb kapocs a karnevál világa és az irodalom között a középkori komikus színművekben lelhető fel. Az első ránk maradt szöveg ebben a műfajban Adam de la Halle Játék a Lugasban című alkotása.


FAMILIÁRIS, VÁSÁRI BESZÉD


Az irodalomhoz hasonlóan a familiáris, vásári beszédnek is szoros kapcsolata van a karnevállal, így a népi ünnepek világával is. Számos jellegzetességgel és műfajjal rendelkezik. Szóltunk már róla, ám lényeges ismét említeni, hogy a karnevál ideiglenesen eltörli az emberek közti hierarchikus, vagyoni és egyéb korlátokat, ezzel felfüggesztve az ezekből fakadó szabályokat, tilalmakat is. A tömeg minden rendű és rangú tagját egy egyszerre eszményi, ám valóságos kapcsolatrendszerbe helyezi át, ahol társas élet szinte minden megnyilvánulása teljesen különbözik a hétköznapokban megszokott érintkezési formáktól. Az emberek közötti távolság minimálisra csökken, aminek köszönhetően új beszédformák megjelennek meg. Ez a mai nyelvben is megfigyelhető folyamat. Az emberek közötti távolság csökkenésével a beszédformák is változnak. Megnő a megengedett megnyilvánulások skálája, lecsökken viszont a beszédbeli tabuké; jóval durvább kifejezések, csúfolódások is helyt kapnak az interaktusokban. Nyilvánvalóan a mai formák nagyon messze esnek a karneválozó nép érintkezési formáitól, hiszen hiányzik belőle az az ünnepi jelleg, az utópikus háttér, amit ma már megérteni is nehéz.
A karneváli, familiáris, vásári beszéd egyik legfontosabb jellemzője, hogy fontos szerepet játszik benne a káromkodás, szereti a durva szavak, még többször a bonyolultan összetett, erősen vulgáris kifejezések használatát. Ezek közül fontos kiemelni az istenkáromló fordulatokat, melyek szintén ősi eredetűek. A korai időszakban az ambivalencia nagy hangsúlyt kapott bennük; a lefokozás mellett valahol az újjászületés, a jobb utáni vágy egyaránt megtalálható volt ezekben. Ez az ősi kettősség a karneválokon már oldottabb lett, kevésbé, azaz más értelemben érvényesült. A társadalom minden csoportjának, minden szakmának megvolt a sajátos készlete, melyből alkalom adtán meríthetett a beszélő.
A káromkodások mellett nagyon fontos hangsúlyt kapnak a fogadkozások, esküdözések. Eredetileg nem volt közük a nevetéskultúrához, ám lassan kiszorultak a hivatalos beszédformák sorából, így a vásári beszéd műfajai között kerestek maguknak helyet. Ez a tendencia általánosan igaz a karneváli beszéd egyéb műfajaira is. A nyelvi érintkezés hivatalos normái szerint tilalom alá esett fordulatok mind a familiáris beszéd zászlaja alá sorakoztak be. Úgy kezelték őket, mint a nyelvi érintkezés normáinak szándékos megszegését. Ősi nyelvi funkciójuk megváltozott, szakrális jellegüket elvesztették, így átértelmeződve általánosan vidám hangvételt kaptak, átitatódtak a karneváli világszemlélettel. Egyedi közösséget teremtettek a beszélők között.
A különféle ünnepeken, kivált a karneválok idején az utca beszédstílusa, még ha nem is teljesen, de valamennyire mégis beszüremkedett a hivatalokba, sőt a templomokba is.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
doratea
Regisztrált:
2006-11-25
Összes értékelés:
423
Időpont: 2008-02-12 20:50:32

....érdekes volt a számomra.mert írtam egy verset..."Busójárás"....és valahogy kapcsolódik ehez a régi karneválokhoz...üdv...doratea

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Válasz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Zártkörű című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Krémesség című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) kétbék szarkazmussal című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nemversek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) dadames című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Felhőkarcoló című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Egyik láb balra lépő - című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)