HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48392

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / románc
Szerző: sankaszkaFeltöltés dátuma: 2008-02-11

Mindig foglak szeretni...

Leszállok,a repülőgépről,a terminál szélén,megpillantalak...

A kis piros autódból felem intesz,vérvörös piros rúzs az ajkaidon,

az imádott mosolyod,oly forró érzéki ölelésed,amely mindig hozzad visszahívja kereső lelkem...

Most mar tudom,mindig foglak szeretni...

A kezemben a hét szál piros rozsa oly szorosan simult,hogy eszre sem vettem örömömben,a tövisétől vércseppek jelentek meg ujjaink közt...

a védelmező,kedvességed,ahogy fehér puha kis zsebkendőddel bekötötted ujjaim,

kedvesen hozzam bújsz újra átérezve,ÖRÖK SZERELMÜNK...

a rádiónkból újra kedvenc spanyol szerenádunk szol,amelyre egykor szerelemtől lángolva tancoltunk,

a Ballearok partjain,a parti-diszkóból hazasétálva,amikor először csókoltam meg édes piros ajkaid...

azóta mindkettőnk imádott színe lett a PIROS...

Egykor,suttogva mondtad egy romantikus film után,nekem;"Egy óra hosszat szeretni,tudod-állati jó dolog,egy evet szeretni-emberi dolog,egy egész életen át szeretni-angyali dolog,..és,csókolva mondtad-egy egész életen át ,csak egyet igazan szívből szeretni-VÉGTELENÜL,MENNYEI DOLOG..."

akkor tudtam szíved ezen szavai igazat szolnak...Elmúlt sok ej,és boldog nappalok,és TÉGED,magához ragadott,az ÉG...

Sokszor,érzem oly igazságtalan,ez a rövid FÖLDI élet mámora...

Es most leszállok,újra az autóbuszról,de te mar nem állsz ott...

szívem fájdalomtól érzem talán,mar élő-holt...

Újra végigmegyek,az utcánkon,ahol édesen együtt sétáltunk,azokon a csodás nyarai szerelmes napokon...Az ajtónk mellett,ahol együtt laktunk,

De sajnos TE mar nem laksz ott,régen meg ott voltál

most mar eltűntél-valahova az ÖRÖK VÉGTELENBEN...

Most mar eltűntél,mint a fénylő csillag a HAJNAL pezsgésétől...

Találtál,egy jobb helyet,és mégis HIÁNYZOL,nekem ...

mint sivatagnak az eső...Talán TE most csaltál ide végtelen szerelmeddel,ezekre az imádott kis helyeinkre?

Nem akarok sírni,tudom soha nem szeretted tőlem,azt...

De mar könnyek nélkül is csak érted sír a mindig szerető lelkem...

Felnézek,az égboltra és a sötétlő felhők közül,besüt az utcánkra egy ragyogóan fényes NAPSUGÁR,

talán-most TE onnan a VÉGTELENBŐL,nekem mosolyogsz?

TE mindig pár lépéssel előbb voltál,mindenki előtt..mondd,miért siettél?

Mi csak mentünk ,táncosaid,utánad...amíg TE szerelemtől szállva rohantál...

Most lassan a NAP újra nyugodni tér,felnézek a házadra,ahol utoljára együtt éreztük át örök szerelmünk mágiáját...

és ,most újra hallom,ahogy lekiáltasz ,nekem,ahol akkor álltam,amikor búcsúcsókot intettel,a távolból...

Es hiányzol nekem,mint harmatcsepptől terhelt fűnek a mindent felmelegítő NYÁRI NAPFÉNY...

de TE mar nem vagy sehol...

Visszafele az autóbuszon,kérdezem magam,-hat miért is jöttem újra el oda arra a helyünkre -,hozzad?

hiszen,váratlanul,egyre jobban és mélyebben érzem,TE mar nem is lehetnél ott...

Oh,én kis csavargó,most érzem,TE mar nem is lakhatnál ott,mert TE mar örökre a lelkem otthonában dalolsz

és együtt tancoljuk át örök szerelmes almainkban,a VILÁG összes csodás deli tengerparti ritmusait...

Tudom,a LELKED most ,itt mellettem dalol,bar láthatatlan ajtók választanak el minket egymástól,mégis oly melyen érzem,

mi ÖRÖKRE mar összetartozunk...SZÍVED ,az én SZÍVEM OTTHONA,

Talán,azért érzem minden nyíló piros rozsában szerető szemeid fényét,mosolyod bársonyát,piros rúzsod nyomait,

a hajnali szélben...suttogó hangjaid...MINDIG IS TÉGED FOGLAK SZERETNI...mert tudom...

Az igaz szerelmes szívek mindig viszont találkoznak,egy váratlan ÖRÖK HAJNALON...UGY,HIANYZOL...megis...szuntelen...mert,talan,epp ez az IGAZ SZERELEM...

HATARTALAN SZERELEM...

Alkotó
sankaszka
Regisztrált:
2007-06-16
Összes értékelés:
443
Időpont: 2011-10-17 03:33:31

Szivbol koszonom,kedves Csezy.
Olvasó
Regisztrált:
2008-09-11
Összes értékelés:
5
Időpont: 2008-10-24 12:16:44

Gratulálok! Ez egy mély, igaz szerelem, a fájó-édes.Nem mindennapi! Üdv Csézy

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

alberth alkotást töltött fel A pünkösdi rózsaszirom címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) A csavargó kismacska című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Sarokban című alkotáshoz

Scherika bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Elveszett mesék című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Segítségek című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Sarokban című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A csavargó kismacska című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Én láttam ŐKET! című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)