A nő huszonkét éves volt.
Nem akart még gyereket.
A férje valamivel korosabb.
Szerették egymást.
Állapotos lett.
A férje vett neki egy világoskék köntöst.
Terhes-torna, választékos étrend.
Nőtt a pocak, benne a baba.
Eljött az idő.
Befeküdt.
Megszült.
Komplikáció nem volt.
Ott hagyta.
Hazament.
Lábadozott.
Hiányát érezte.
Töprengett.
Taxit rendelt.
Visszament a kórházba.
Hívta a liftet.
Felment a második emeletig.
Kiszállt.
Végigment a folyosón.
Ott állt az ajtó előtt.
A szíve kalapált.
Mély levegőt vett.
Nem kopogott, csak lenyomta a kilincset.
Benyitott.
A köntös ott lógott a fogason és rámosolygott,
mindennél világoskékebben.