HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47769

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: Leticia AllemandFeltöltés dátuma: 2008-02-15

Lili és a tündérek - 9. A barlangban

Már világosodott, amikor Tom és Lili befordultak a barlanghoz vezető úton. A kis domb kísértetiesen takarta el előlük az eget.
A vasajtót már benőtte a borostyán, alig bírták leszaggatni róla, aztán álltak ott előtte, és Tom várta, hogy a kislány odaadja neki a kulcsot, Lili pedig arra várt, hogy Tom végre kinyissa az ajtót. Egyiküknél sem volt a kulcs.
- A Nagymama elfelejtette volna odaadni? - kérdezte bánatosan Lili.
- Nem hiszem, - mondta Tom, és az egyik bokorra mutatott, ahonnan Dairy lépdelt elő, nyakán egy kis szalaggal. Lili megsimogatta, és megérezte a szalag alatt a kulcsot.
- Jó kis cselvolt mi? - kérdezte Dairy.
- Ó, igen. Te a Nagymamával is szót értesz?
- Igen, mától kezdve mindenkivel, aki velünk van. Ugye Tom.
- Örömmel fogadunk a csapatban - bókolt Tom, aztán a zárba illesztette a kulcsot. A kulcs nagyot csikordulva megfordult a zárban, aztán Tom nagy nehezen kitárta a vasajtót.
Villantak a zseblámpák, és beléptek a barlangba. Lassan elindultak befelé, Tom elől, utána Lili, majd a sort Dairy zárta, szorosan gazdája lába mellett. A barlang sötét, és félelmetes volt. Távolról vízcsobogás hallatszott.
- Ez a Tündérforrás hangja - mondta a kertész. Egyre jobban hallatszott a csobogás. Lili bámulta a falakat. Gyönyörű cseppkövek lógtak le róla. Az egyik fordulóban pedig hatalmas állatok voltak a falra festve.
- Ezeket kik festették? - kérdezte a kislány.
- Az őseink, nagyon, nagyon régen. Tudod ők még nem házban, hanem itt laktak.
- Akkor ezek voltak a szobadíszek?
- Annál bonyolultabb volt a dolog. Talán ezeken tanították meg a gyerekeket vadászni. Arra, hogy hol is kell megszúrni az állatokat, hogy elpusztuljanak - magyarázta Tom.
- Á, értem. Akkor ez valamiféle iskola volt.
- Igen - mondta Tom, és ismét elindultak a víz felé. A járat egyre szűkült, aztán átléptek egy másik barlangba. Csodálatos volt. A falak és a mennyezet, sőt még a cseppkövek is csillogtak a tündérportól. Az eltorlaszolt víz felduzzadt, és tó keletkezett belőle. A víz is csillogott, villogott a zseblámpák fényében.
- Mond el Lili a varázsigét! - bíztatta Tom.
- Mondom - mosolygott a kislány, és odaállt a tavacska partjára.

Nehéz kő, nehéz kő,
Gurulj le a szívemről!

Itt tartott, amikor a darázs nekiment az arcának. Alf volt az, a gonosz varázsló. Amikor bezárta Hanna a lekvárok közé, rettenetesen dühöngött. Hiába kiabált, dörömbölt, nem engedték ki. Ekkor pördűlt egyet a sarkán, és átváltozott darázzsá. Ám hiába erőlködött, nem fért át a kulcslyukon. Akkor meg átbucskázott a fején, és hangya lett belőle. Így már minden gond nélkül kijött a spejzból. Belecsípett még Hanna bokájába, aztán ismét darázzsá vált, és huss ki az ablakon. Pont akkorra ért a barlangba, amikor Lili elkezdte a mondókát.
Lili ijedtében nagyot sikított. Odakapott a darázshoz, és a földre verte.
- Mondja a verset kisasszony! - Kiáltott Tom, és megpróbált rátaposni a varázslóra, ám az kicsúszott a sarka alól, és átalakult macskává. Erre Dairy ugrott neki. Rúgták, karmolták egymást. Végül a varázsló annyi levegőhöz tudott jutni, hogy ismét átalakuljon, most kutyává. Szegény Dairy, hanyatt, homlok menekült. Ám Tom ügyes volt. Elkapta a fenevadat a nyakánál fogva, és belevágta a tóba. Tudta, hogy Alf nem tud úszni. Ám Alf ekkor ismét darázzsá változott át. Éppen megindult volna kifelé, amikor végre Lili a versike végére ért.

Áradjon a tiszta víz
Boldogító édes íz.


Hallották, ahogyan a forrásról legördül a kő, és a víz, hatalmas hullámokat vetve, elindult a tündérkert felé, magával ragadva Alfot is.

A reggeli vízfelelős tündér, éppen a kút mélyéről próbálta kiszedni a párcsepp vizet, amikor meghallotta a morajlást. Pillanatokon belül megtelt a kút, aztán átcsordult a káván elöntve a királyi palota udvarát.
- Gyorsan... a zsilipet...
- Nyissátok ki a zsilipet...-Hallatszott mindenhonnan. Hamarosan kinyitották a kis szerkezetet, és a felesleges víz kitódult a tóba. A tündérek pohárral, kancsóval itták a vizet. Erejük megsokszorosodott. A herceg is kapott az italból, és arcszíne minden korty után egyre egészségesebb lett.
De egy pár perc múlva mindenki döbbenten állt meg. A kút ismét elapadt. A Föld méllye zúgott, forrongott, aztán egyszer csak egy nagyot rendült, és a levegőbe köpte a gonosz varázslót darázs képében. Teljesen el volt ázva, utána pedig ismét megindult a víz.
- Meg fogjátok Ti még ezt bánni! - rázta csöpögő lábait, majd kisántikált a palotából. Gonosz szemével elriasztotta az őt elzavarni akaró tündéreket, megszárította a szárnyait, és elrepült egyenesen a darazsak királyához. Érezte, hogy hamarosan vége a hatalmának, ha nem talál szövetségest.


Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) JelMeztelen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Élet írta lap (idősekről) című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egyhangú című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Virtuális világ című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Nyírfák alatt című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság II. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Közhelyek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Lábad nyomán nyár sompolyog... című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Virtuális világ című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Virtuális világ című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ma már, s mégis... című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Nincs időm című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Randevúk (I.,II., III.) címmel

alberth bejegyzést írt a(z) Éjjeli hangverseny című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Éji rém című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)