HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49234

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: Nyári ZsoltFeltöltés dátuma: 2008-02-17

Egészségügyi helyzetjelentés




Kedves Olvasó!

Furcsa eset történt ám vélem a minap, melyet úgy érzem, - mivel demokratikus országban élünk,- meg kell osztanom Önökkel. Élek alapvető jogaimmal, mint pl a szabad vélemény nyilvánítással.
Magamról, elöljáróban annyit, hogy születésem óta van egy betegségem, melynek becses neve: Morbus Recklinghausen kór. Ennek a betegségnek az a lényege, hogy úgynevezett csomók, daganatok jelennek meg a bőr alatt, hol itt, hol ott. 27 év alatt két ilyen csomót távolítottak el műtéti úton a szervezetemből. Az elsőt 13 éves koromban az alkaromból, melynek a szövetmintájából megállapították a fenti betegséget. A második az már kicsit komolyabb volt, az emlő alól lett kiműtve 18 éves koromban. Szintén jóindulatú volt a daganat, de az orvosok közölték velem, hogy állandó kontroll vizsgálatokra van szükség, mivel ilyen daganat bármikor létrejöhet valamelyik belső szervemben, vagy a csontokban, s ezt bizony időben észre kell venni. Igen ám, de ifjú kori hévem végett, meg más egyéb okból nem jártam el a kötelező kontrollvizsgálatokra. (pl koponya ct, ultrahang).
Történt aztán, hogy bizony megint jelentkeztek azok a tünetek, amik az előző két műtétem előtt. Fejfájás, fáradékonyság, hirtelen fogyás. Gondoltam, ennek fele sem tréfa, de nem szenteltem túl nagy ügyet a dolgoknak. Mígnem aztán egy szép hajnalon arra ébredtem, hogy a szívem hevesen ver, izzadok, kiszáradta szám, légszomjam van. Ennek annyi előzménye volt, hogy az utóbbi időben sokszor szúrt nagyon a szívem. Ez a "roham" tartott úgy öt percig, aztán már csak a szúrást éreztem a szívemben. Este aztán megismétlődött az eset, immáron fél órán keresztül tartott, majdhogynem mentőt kellett hívni hozzám. Itt kezdődött az én kis kálváriám.
Reggel szépen elmentem a körzeti orvoshoz (3 órás várakozás), aki aztán ott helyben EKG-t csinált, másnap visszarendelt vérvételre, még egy EKG. Sürgősségi beutalóval beutalt a kardiológiai osztályra, ahol az eredményeim negatívak lettek, annyi, hogy a terheléses EKG-t, csak közel 4 percig bírtam. Innen tovább küldtek endokrinológiai, valamint neurológiai szakvizsgálatra. Az utóbbiról szeretnék beszélni, melynek a lényege az, hogy csak ez az osztály tud koponya ct vizsgálatra küldeni, a körzeti orvosnak erre már nem terjed ki a hatásköre. Koponya ct vizsgálatom, legjobb tudomásom szerint 18 éves koromban volt, az előző műtétemkor. Közölték ám az illetékes doktorovicsok, hogy legalább évente meg kell ejteni egy ilyen vizsgálatot, hogy ha valami gond van, időben észrevegyék.
Miután kivártam az egy hónapot- mivel akkorra kaptam időpontot- a fenti vizsgálatra, a következő történt:
Dr. Bubóné Margaréta (személyiségi jogait nem szeretném megsérteni, ezért nem nevesítem) a következő vizsgálatot végezte rajtam: Szépen felfektetett az ágyra, megkopogtatta a térdemet, s a bokámat, csiklandozta a talpamat, majd a szememmel kellett az ujjait követnem.
Ezek után beszélgetésbe elegyedtünk, s megkérdezte, hogy tulajdonképpen, miért is vagyok ott ahol?! Mondom én, hogy a kezében vannak a régi orvosi papírjaim, tán el kéne olvasni, másodjára pedig nem vagyok orvos, fogalmam sincs. Ekkor elkezdett a hangulatom felől érdeklődni, én meg jóhiszeműen válaszoltam, hogy hát alapjáraton elég depresszionista vagyok, de hát istenem, ilyen a világ, ezek a mellékhatásai. Ekkor történt a varázslat! Szépen lehívta az adataimat a központi nyilvántartásból, s látta ám, hogy engem már kezeltek a depresszióm végett, ráadásul kétszer is a pszichiátrián. (suicid gondolataim, kísérleteim végett) Ekkor aztán meg is kaptam a kellő felvilágosítást, hogy az elvégzett fenti vizsgálatok alapján, s azok alapján, amiket olvasott rólam, megállapította, hogy a jelen tünetek nem a velem született betegségemből adódnak- sic semmi bajom effektív-, viszont a pszichiátriai kezelésem javasolt.
No fene, ezt sem tudtam ám!
Mármint azt, hogy egy két koppintás a térdre, valamint kis csiklandozás után, valaki el tudja dönteni, hogy van e bennem valami daganat, vagy nincsen! Biztos tökéletes orvos, s belém látott ezért mondta amit. Azt mondanom sem kell, hogy koponya ct vizsgálatra nem is küldött. Gondolom én is naív, hogy persze, mert semmi bajom, csak pszichiátriai kezelés kell, mert attól, ha netán valami mégse stimmel, a nyugtatók hatására biztos elmúlik a daganatom.
Persze nem kell az ördögöt a falra mázolni, tudom én, lehet nincsen daganatom, de 9 éve nem volt ilyen kötelező jelegű vizsgálatom. Gondolom én, kis felnőtt fejemmel, tán túl drága. Mert mint megtudtam, az orvosokon bizony számon kérik a koponya ct vizsgálatok számát, indokait. Hát, ha a fentiek nem indokolják, akkor biztos az én készülékemben van a hiba, amit megint csak ezt kell mondjam, majd a pszichológus, vagy a pszichiáter rendbe rak. Akkor majd örül mindenki, aki engem szeret, mert lám, nincsen semmi bajom, felesleges volt aggódni.
Hogy a vizsgálatok vége mi lesz, azt nem tudom, mert hála a jóindulatú körzeti orvosomnak, rendesen írogatja a beutalókat a különféle osztályokra, hogy meggyőződjünk róla, minden rendben van. Egyenlőre.
Hogy a vizsgálatom miért volt ilyen felületes, azt nem tudom, de azt mondja a kormány, hogy a vizitdíj elejét veszi a hálapénznek, de mint a mellékelt ábra mutatja, csak részben, vagy semennyire. Lehet, hogy kis ajándékcsomaggal, vagy borítékkal kellett volna a vizsgálatra érkeznem, hogy szegény megfáradt doktornő. és két segédje, nyugodtan tudjon két vizsgálat közt nassolni, meg kávézgatni?! Lehet. Mint ahogy az is lehet, hogy mindez Valentin nap előtt egy nappal történt. Lehetséges, hogy tényleg nem a beutalóval kellett volna érkeznem.

UI:
Akinek esetleg van hasonló tapasztalata, kérem írja meg történetét,, vagy vegye fel velem a kapcsolatot, hogy egy szép kötetbe tudjam rendezni, majd a nagyérdeművel megosztani. No, meg persze az illetékesekkel.

2008.02.15. Cenzúrázás után... :(((

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2010-03-14 17:48:59

Kedves Zsolt!
Előbb olvastam a legutóbbi versedet, onnan átjöttem ide, hogy elolvassam ezt a cikkedet is.
Nos, nekem is vannak-voltak szomorú tapasztalataim, de itt, erről nem akarok szólni.
Volna egy mentő-ötletem, még ma belső levélben szeretném Veled közölni.
Ehhez az írásodhoz csak annyit: Ha azért küldtek a Neurológiára, hogy küldjenek CT-re a különféle apró daganatok miatt, akkor igen is, kötelességük lenne oda beutalót adni.
De egyszerűbb - vagy talán jóval olcsóbb valakit más irányba terelni, mivel a CT drága mulatság.
Ki tudja, kinek mi jár az eszébe. Nem azt látja, hogy nem csak a saját egészsége, de másnak is lehet drága a saját egészsége!!!
Figyeld postád!
Alkotó
Náni
Regisztrált:
2006-03-24
Összes értékelés:
263
Időpont: 2010-01-31 15:22:05

hát ez gáz... eléggé.
Olvasó
Regisztrált:
2008-08-03
Összes értékelés:
1
Időpont: 2008-08-13 13:51:12

17 vagyok, a betegségem ugyanez... Írtam neked üzit, de nem válaszoltál, így azt remélve írok most ide, hogy legalább elolvasod a mailem. Az én életem pokollá teszi, s sajnos nem csak ez a betegség. Most vettek ki két daganatot a gerincemből... Szeretném, ha írnál.
Alkotó
Zelmann Tamara
Regisztrált:
2008-02-13
Összes értékelés:
170
Időpont: 2008-02-29 07:16:47

Felháborít, egyben elkeserít, milyen országban élünk.
Majdnem leírtam most ide, milyen vallású embe......áááá, ezt inkább nem.
Sokszor az az érzésem támad, mikor ilyen témájú cikket olvasok, hallok, látok, hogy abba betegszünk bele, amilyen procedúrákat ránk erőltetnek, ha eü intézményhez kell folyamodnunk kivizsgálásunk miatt.
Már maga a várakozás is rémálom, a szobában elhangzott kétértelmű diagnózis pedig felér egy horror-operával!

Amikor belgyógy kivizsgálásra kellett mennem, szépen megállapították, hogy tüdőembóliám van, szirénázva jött a mentő értem, hordágyon vittek az ambulanciáig. 4 órát vártam mozdulatlanul az eredményre.

Sirattam a gyerekeimet, akik árván fognak felnőni, sajnáltam mindazt, és szemrehányást tettem magamnak mindazért, melyet immár szerencsétlennek tűnő életemben nem tudtam idő híján elvégezni.
Szemem előtt lezajlott a temetésem, láttam saját sírhantomat, a fehér koszorúkat, virágokat, a bánatos családomat...

4 óra elteltével jött az orvos: "Öltözzön fel, a folyosón várja meg a papírjait!"
Majd visszafordult és megkérdezte: "Nem érti???"

Válaszom mindössze annyi volt: " Elmarad a temetés."

Semmi bajom nem volt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Az ultrahangot végző doktornő valószínűleg egy átmulatott vasárnap éjszaka után nem látott el a monitorig!

Én pedig majdnem ebbe haltam bele...

Bocs, kicsit hosszú lett, de megtörtént, így leírtam reagálásul Zsolt cikkére.

Kedves Zsolt!
Kitartás, és ne vedd a szívedre a Veled történteket, hisz már semmin nem lehet csodálkozni.
Tamara


Alkotó
Nyári Zsolt
Regisztrált:
2007-07-21
Összes értékelés:
617
Időpont: 2008-02-25 16:00:24

Köszönöm mindenkinek, aki olvasott.
Nem tudom, vajon lesz-e csokor,csak remélni tudom.
MIndenesetre én nyitott vagyok rá...
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2008-02-24 12:24:17

Szia!
Mást kezdtem el ideírni, de rájöttem, hogy nem szabad...inkább csak annyit, hogy ha elkészülsz azzal a csokorral, szívesen elolvasom az összeset. Nekem is van néhány kellemetlen élményem, de abból a humoros hozzáállásom valami mást hozott ki. Azért lehet, hogy megírom majd. Jó a cikked!
Üdv.
Alkotó
Davey
Regisztrált:
2007-08-18
Összes értékelés:
236
Időpont: 2008-02-22 07:55:15

Ez az írásod eszembe juttatott egy velem megesett dolgot, persze nem egészen ilyen vonatkozásban, de lehet hogy majd felteszem.
Egyébként tényleg felháborító dolgokat tudnak művelni, és ha valaki nincs észnél, nagyon ki tudnak babrálni az emberrel.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2008-02-21 21:51:26

Kedves Zsolt!
Teljesen lesújtott mindaz, amit elolvastam. De én már úgy vagyok az egésszel, hogy nem is tudom, mi a bajuk a doktoroknak velünk, mivel nem csak most történnek ilyen esetek, mint ami Veled megesett, már korábban, akkor is, amikor bizony egy-egy műtét, nagyobb vizsgálat után leguberáltuk az ezreseket, na nemcsak 1-2 etresről beszélek, hiszen az, egy fődokinak egy feketére sem elég!
Bizony, van ekem is jócskán a tarsolyomban olyan eset, amiért még a papír is szégyenkezne, ha leírnám.
Nos, van nekem egy elbeszélésem, a címe az, hogy CSINÁLJÁK a zöldhályogot?
Igen, némelyek csinálják, nem elég, ha sokan anélkül is megkapják!
Ugyanis az én jobb szememet nem azzal, más bajjal műtütték, leguberáltam érte annyit, hogy megvehettem volna rajta a télikabátomat még talán a belvárosban is, de nem tehettem, szembajomra kellett a pénz.
Aztán jött a másik szemem, ugyanazzal a diagnózissal megműtötte ugyanaz a főfő doki. Nem sikeredett neki, és én legyek érte hálás. De ki tudta még akkor, hogy már alig 5 %-os látásom bal oldalon már örökre az enyém, és áldhatom az egészségügyet, nem is a legújabbat, mivel az is mindenek előtt történt, mielőtt a mostani újításokat bevezették.
Azon a napon nemcsak nekem nem sikerült az operációja, hanem az egész szobának nem, pedig nyolcan voltunk benne. Illetve, egy ifú hölgy valami egészen más bajjal megúszta azt a napot. Amikor én megemlítettem a főfő-nek, hogy olvastam valahol, hogy olyan napokon, amikor napkitörések vannak, a sebészek nem operálnak, csak életveszély esetén. Ugyanis a mi operációnk idején az volt. Csak nézett. Pedig lehet benne valami.
Nos, azóta én évekig (!) járok kezelkésre, előbb hetenként háromszor, aztán egyszer, utána kéthetenként, havonként, stb. most már eltelve 4 év, már csak háromhavonként kell kontrollra járnom, s állandóan csöpögtetem a szemem kétfélével is, de nem is tudom, minek, mert az már sosem fog megjavulni.
És a főfő talán még most is elvárná a "hálapénzt" azért, hogy majd' megvakított, mivel olyan szemcseppet használt, ill. írt föl nekem, amelynek a mellékhatása:
A használók 25 %-a zöldhályogot kap tőle!
Nos, amikor én ezt elolvastam, azonnal közöltem vele, hogy többé nekem azt ne írja föl. Hogyan merészelnek ilyet használni, engedélyezni (igaz, nem ő az engedélyező), de én az ő helyében ilyet soha, senkinek nem írnék föl, mert hátha? És igen, én benne vagyok abban a 25 %-ban, és még ki tudja, hányan.
Ez csak az egyik történet.
Van a fiamról is egy másik, de nem akaom untatni a társaságot az én gondjaimmal, biztosan mindenkinek akad.
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2008-02-20 15:45:50

Tetszett az írásod! Neurologusnál én is jártam csak azt nem értem, hogy azt a vizsgálatot amit csináltak mért nem végezheti el a körzeti orvos. jól ki van találva, akárhova utalgat annyiszor 300 FT. Én is szerettem volna kivizsgáltatni magam had ne mondjam most miért, és már 1200 Ft-om bánta. aztán kiderült nincs semmi bajom. a pár hét alatt megszünt a próblémám. Talán majd én is megírom. Remélem nincs komolyabb bajod! Jó gyógyulást.
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2531
Időpont: 2008-02-19 20:32:32

Az írás tetszik, a téma meg felborzolja a nemlétező szőrt a hátamon. Azt hiszem, majd küldök neked egy novellát a félrekezelt kicsi szívemről, csak még meg kéne írni.
Jó, hogy ezt megírtad!
Üdv!
Hanga
(Ja, és én bolondulok a bolondokért :-) )
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-09
Összes értékelés:
297
Időpont: 2008-02-18 17:45:02

Szia!

Egyetértek, humoros is, de azért kellően komoly. Hát igen, ilyen a mi kis mesebeli világunk, nemde? Mindenkinek csodás élet jutott... Blabla... Bocs, csak az előbb meg pont a tandíjról olvastam, most az egészségügy, hát... Mi jön még? Nah jó, amúgy tetszett!

Kini
Alkotó
András
Regisztrált:
2007-12-01
Összes értékelés:
3204
Időpont: 2008-02-18 16:38:49

Kedves Zsolt!

Történeted bár megdöbbentő, és humoros egyszerre, sajnos ez a mai "való világ".
Nagyon jól leírva, hisz a valóságban elég vacak dolog átélni.
Tetszett a novellád
Gartulálok: András

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

black eagle alkotást töltött fel Te vagy az - a férfi, a nő és a pillanat 3/3 címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Suhanó árnyak című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Suhanó árnyak című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A szívről című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je Z… címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Farsang az óvodában címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)