HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1869

Írás összesen: 48534

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: virágénekFeltöltés dátuma: 2008-02-29

Örömforrás (III.)

A lány egy parti zsombékon ült. Felhúzott térdeit átkarolva, bámulta a fűzfabokrok mögül előkanyargó folyó testét, amint az a két part között fegyelmezetten síklott tova.
Néha egy bottal valamit karcolt a parti kövek között a homokba, aztán, mintha nem szeretné, hogy valaki felfedezze titkait, gyorsan kitörülte a firkát. Messzire dobta a botocskát, majd gömbölyű köveket válogatott, melyekkel megcélozta a víz tükrét. Figyelte a csobbanások nyomán keletkező köralakú hullámokat, amint nőnek, nőnek s aztán lassan elenyésznek. Később színes kövecskéket keresgélt, fehéret, sárgát, barnát, kéket, kisebbet, nagyobbat és kupacba gyűjtötte őket, csak úgy, szórakozásból, mert szerette a köveket.
A déli Nap hevesen tűzött. Tikkadt fűszálak, falevelek
tűrték alázattal a mozdulatlan forróságot. Jót tett volna egy arra tévedő lenge szellő. A bágyasztó csendben, nektárittas méhek, darazsak, duruzsoltak. Virágszírmokon , fűszálakon lepkék. bogarak bámultak, a lánnyal együtt hallgatva a mezei koncertet.
A túlsó partról, fülsértő gágogással, fürödni vágyó libák közeledtek. Kitárt szárnyakkal, nyújtott nyakkal rohamozták meg a magas partot és leszálltak a folyóra. Amint a víz megérintette felhevült tollazatukat ismét elcsendesedett a táj. A mozdulatlan csendben az álmos folyó vizének egyhangú csobogása altatódalként hatott. A víz meg- megcsobbant, amikor a ludak előreszegett nyakkal víz alá merültek, égnek álló lábakkal és farokkal egyensúlyoztak, majd zsákmánnyal csőrükben, kikapták fejüket a vízből és helyrebillentek. A lány mosolyogva figyelte, amint a libák tovasuhannak az árral. Mintha a dédmama falvédőjén levő kép elevenedett volna meg. Elbűvölték a vízben kecsesen tollászkodó nagy madarak , a titkokat rejtő partmenti fűzfák, a napon virító tarka virágsziget zümmögő muzsikusaival, az életet árasztó napfény. Élvezte a harmóniát, amely körülvette. A gondolatra, hogy ennek a csendes, sokrétű világnak ő is része lehet, lelke jólesően vibrált.
Felpattant helyéről, ruháit egy mozdulattal ledobta magáról a zsombékra, és őzgida kecsességével szaladt a folyóba. Meztelenségén mohón síklottak végig a napsugarak.
A víz lágyan körülcsobogta forró testét. Gyönyör cikázott át rajta tetőtől- talpig, amikor belemerült. Egy darabig csak úgy élvezte a víz ölelését, majd karjaival erőteljesen csapkodva úszott az árral szembe. Aztán kimerülten,
a víz fefszínére feküdt. Hagyta, hogy arcát a napsugarak símogassák, testét a víz sodorja, ringassa.
A libák nyugalomban tűrték, a sima bőrű idegen behatolását a sajátjuknak vélt területre. Kihúzódtak a part felé, hogy teret engedjenek a pancsolónak, aki most háttal úszott feléjük, majd hirtelen, arccal a víz felé fordult és a libák ámulatára lebukott a folyó mélyébe. Lábait művészi tempóval egymás mellett az ég felé feszítve lebegett a vízben, hogy aztán ismét felbukkanjon és egy helyben biciklizve, pihegje ki magát. Azután ismét lemerült, és pár méterrel arrébb bukkant fel, jól mulatva a tréfán. Így játszadozott a vízben, míg teste-lelke önfeledten örvendezett.
A nap már délutáni pihenőt tartott, amikor a lány jóleső fáradtsággal kijött a vízből. Karcsú testén vízgyöngyök peregtek alá. Egy darabig kinyújtott karokkal, arcát a Nap felé fordítva álldogált, majd elnyúlt a füvön. Önfeledten ellazult. Gondolatai szabadon kószáltak.
Elszenderedett. Félálmában érezte, hogy a Nap szénaillatot lehel arcába, miközben bágyadt testét az alkony fényével borítja be.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
virágének
Regisztrált:
2007-08-15
Összes értékelés:
480
Időpont: 2008-03-02 20:10:02

válasz Borostyán (2008-03-02 18:24:52) üzenetére
Kedves Borostyán! Köszönöm a véleményedet és a figyelmeztetést! Katalin
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1984
Időpont: 2008-03-02 18:24:52

Kedves Virágének!
Szépen írsz, kellemes olvasni, és a képek is gazdag szókincsről árulkodnak. Egy aprócska megjegyzés: a helyesírásra és a vesszőkre kicsit jobban oda kellene figyelned, vannak apróbb hiányosságok, pl.: hirtelen rövid i-vel, szénaillat egy szó, füvön rövid ű stb.
Üdv: Borostyán

Legutóbb történt

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Érdekes álom? című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Érdekes álom? című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 09. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 08. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Kicsit másképp 07. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 17. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Három lány 17. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 3. rész című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság V. rész című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Fogadalmunk... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)