HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1857

Írás összesen: 47963

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-03-19 06:35:00

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: DaveyFeltöltés dátuma: 2008-03-08

A gyermek személyiség-fejlődése

Levél az ORTT "erkölcsrendészetéhez", mely megszűri a csatornákban a szennyet

Tisztelt Igazgató Úr!
Sajnálattal közlöm Önnel, hogy e naptól kezdve a kereskedelmi csatornák nézettségi statisztikáiról lehúzhat egy főt. Ez minden csatornára igaz, amely semmibe véve a szerzői jogokat, megvág bizonyos filmeket a tiltó felirat és figyelmeztetés ellenére. Elnézést kérek előre is öntől, de most kissé patetikus leszek. Ó, mi lett véled média!
Egyik nap a televízió képernyője előtt ültem. Bámultam azt az elektroncsöves izét, amit azért találtak ki, hogy az emberek szórakozzanak. Volt egy film (a címe mindegy), melyre kitették a 18-as karikát. Így kistestvérem el kellett, hogy hagyja a szobát, mert mi ugye gondot fordítunk a gyermekek személyiség-fejlődésére (no lám, azt se tudom, így kell-e leírni ezt a szót; de erre még visszatérek). Maradtam én, aki örömmel vártam a most következő műsorszámot. Ami egyébként egy kitűnő horrorfilm, de itt és most egy borzalom volt. Hol is kezdjem? A legfontosabbal: nem értettem. Se füle, se farka nem volt az egésznek, mert kivágtak minden jelenetet. Sőt, nemhogy a történetnek nem volt értelme, de a film szimbolikája is eltűnt. Hogy mi az a szimbolika? No, ezennel rátérnék erre is, de még előtte valamit.
Egészen felháborodtam, amikor tudomásul vettem, hogy a meséket is ugyanez a gyilkos eljárás fogja érni. Sőt, azt is megtudtam, hogy a klasszikus Andersen-mesék is száműzve lesznek, vagy átírva, és egyes anyukák fel sem olvassák a gyermekeiknek. Láttam magam előtt az újságcikket, melynek címe: Milyen meséket olvassunk fel gyermekeinknek? A cikk írója hivatkozik majd egy pszichológusra (szaktekintély titulussal), a kép egy mosolygó, fogkrémpaszta reklámba is beillő fogsorú anyukát mutat, amint egy Hogyan neveljük (gyengévé... öhm bocsánat!) egészségessé gyermekünket mesekötetet olvas a kék flanelpizsamás, szőke kisfiának, aki szintén mosolyog. (Ó, mily boldog együgyűség!) A cikkben dióhéjban a következő lesz leírva: Nem tesz jót a gyermek egészséges lelki fejlődésének a túlzott erőszakot bemutató mesék hallgatása. (így a neves pszichológus) A felmérések szerint a gyermekek erőszakra való hajlama így megnövekszik. Ezért ajánlatos szelíd, erőszakmentes meséket bemutatni. Lesz majd egy rész, ami mondjuk a Jancsi és Juliskával fog foglalkozni, hogy milyen borzasztó, hogy a nyanya meg akarta őket enni, meg hogy a gyerekek végül a kemencébe dobták a boszorkányt. Aztán 4-5 megkérdezett, akik azt állítják, hogy ők már régóta nem olvasnak a gyermeknek erőszakos mesét.
No, de most már egészséges mederbe terelem a kis értekezésemet, mert így tényleg nem érek célba soha.
Önök ugye abból indulnak ki, hogy a gyermek lelkének egészséges fejlődéséhez szükséges, hogy kiiktassunk minden erőszakot. Ezt pszichológusokkal támasztják alá. Nos, akkor nézzük végig az egészet, de ne úgy, ahogy a degenerált nyugati társadalmaktól halljuk, ahol kétségtelenül állati módon félnek az emberek a haláltól, groteszk, irreális képet mutatva a egészséges ember világképéről. A gyermek megszületik, elkezd növekedni. Az nyilvánvaló, hogy testi táplálása mellett szükség van a lelki étekre is. De milyen lelki étekre? A gyermek vajmi keveset ért abból, hogy halál meg erőszak meg erotika. A szó jelentését nem tudja felfogni. Tabula rasa; tiszta lap, amelyben nincs semmi, amihez viszonyítson. A gyermek nem azt fogja fel, hogy az egyik elpusztítja a másikat, hanem (s most ne tessék megrökönyödni) a gyermek a szimbólumokat értelmezi. Azokat, amelyeket egy felnőtt sohasem, mert ha lát egy nyálcsorgató, emberzabáló szörnyet, az neki nem lesz más, mint nyálcsorgató, emberzabáló szörny, míg annak szimbolikus értéke, bár raktározódik, elnyomódik a sok "pszichológus" hülye szövege mellett. A zabálás effektus a mesékben és a filmekben egy alapvető ösztön szimbóluma, de erről is majd a megfelelő helyen.
Tehát ott tartottam, hogy a gyermek tudat alatt értelmezi a meséket, melyek oktató ereje épp azokban a részekben rejlik, amelyekre egy mai "jóérzésű" ember inkvizítorpózt vesz fel, és azt kiáltja: eretnekség! A gyermek nem azt mondja, amikor azt mondja, hogy: "A nénit belelökték a kemencébe.", hogy a Nénit belelökték a kemencébe, hanem: "Jancsika és Juliska felnőttek." Mert ő érzi, érti, ott van az öröklött ösztönökben minden szimbólum. De mik ezek?
Induljunk ki a Jancsi és Juliskából! Adott két gyermek, egy fiú és egy lány. Egy olyan felnövőben lévő gyerek belső képe, aki egyformán függ még anyjától és apjától (ezért is két különböző nemű gyerek testesíti meg a mesében). Ezeket szüleik kiteszik. Vagyis helyesen: szembesítik az élettel. Először visszatalálnak, mert gallyakat szórnak el (az énáltalam olvasott verzióban így volt). A gallyak fából vannak, mint a korabeli játékok. Ez egyértelműen azt szimbolizálja, hogy a két gyermek (vagyis az egy, akihez a mese szól) még nem érett meg a felnőttkorra, a játékok visszahúzzák. Másodjára hamun találnak haza. Hamu egyenlő elégetett fa, ami a játékok végét jelenti. Már elszakadtak a pici gyerekkortól, de még szükségük van a szülőkre. Harmadjára nem járnak szerencsével. Kenyérdarabokon nem találnak haza, mert az állatok megeszik. A kenyér a munka szimbóluma. A munkáé, melyet megtaláltak, tudják, hogy ez a boldogulásuk, de előtte még egy fontos küldetés áll előttük. Mi is ez? A mézeskalács-ház és a benne lakó banya. A mézeskalács a tiszta öröm, otthoni bőség jelképe. Rátalálnak, mert még ott van előttük. Tudják, hogy a munka az élet, és az nehezen megszerezhető, de valami mégis haza csábítja őket. A banya az nem más, mint a rossz anya, aki nem engedi a gyermekét maga mellől. Olyan anya, aki mindentől óvta a gyermeket. A széltől is. Olyan anya, mint az, aki nem olvas fel Jancsi és Juliskát. Ez a banya Juliskát munkára fogja, Jancsit pedig meg akarja enni. Juliska munkára fogása nem más, mint a leánygyermek maga mellett tartása. Az anya, aki önmaga képére akarja formálni a lányát, és nem engedi, hogy saját élete legyen. Maradjon csak otthon, és segítsen anyjának. A fiú megzabálása pedig a magába olvasztás szimbóluma. Az anya megeszi a gyermeket. Erre mindenki azt mondja: milyen brutális! Persze, mert konkrétan értelmezik. Hát nem szokták mondani az idősebbek a pici babának: Olyan édes! Zabálnivaló! Persze, mert ezzel azt fejezik ki, hogy birtokolni akarják. Mint a banya (a rossz anya), aki maga mellett tartja lányát és elnyomja fiát, nem engedi társaságba, nem engedi lányokkal találkozni (féltékenységből, amolyan kifordított ödipusz-komplexus miatt). És itt jön az a borzalmas kemencés jelenet, amit próbálnak kikerülni. De ez a legfontosabb. A két gyermek megszabadul a rossz anyától, helyes útra lép, megtalálja önmagát és elszakad szüleitől, felnőtté válik, egészséges életet kezd élni. A kemence a méh, a kezdet szimbóluma. Szoktuk mondani: Menj anyádba! Ez egy átok, ami azt fejezi ki, hogy "Te semmi vagy, szükségtelen vagy, szemét vagy, menj vissza anyádba, szüless meg újra, akkor hasznos leszel." Mint amikor valamire azt mondjuk, hogy szar. "Haszontalan, salakanyag, terítsük szét a földön, hajítsuk ki, termőföld lesz belőle, hasznos anyag." A haszontalan összegyúrása és újrateremtése a cél itt is. Az anya megszabadítása saját gonosz, birtokló énjétől. Rádöbbenés, hogy az anyának is anyja volt, méhe, melyben megszületett, s melytől elszakadt. Ez hát a Jancsi és Juliska mélyértelme, melyet a gyermek felfog ott mélyen, még ha elsőre nem is érti meg, vagy nem tudja kifejezni. Miért gyöngyszemek ezek a mesék? Épp ezért. Épp ezen okokból titulálom a fent említett pszichológusokat sarlatánnak, az ilyen mesétől gyermeket óvó szülőket önzőnek.
Minden történetben benne van ez a szimbolika. Igen, van, amely nem tökéletes, ezért különböztetjük meg a jó történeteket a rossztól. De mind a gonosz legyőzését, a jó győzelmét, az elszakadást, az egészséges életre való törekvést szimbolizálja. Ezek nélkül egy határozatlan, anyja szoknyája mögé bújó harmincévesen szüleivel élő ember jön létre. Egy egyáltalán nem egészséges szellemi fejlettségű egyén, akinek erkölcsi nézetei is silányak, mert nem tanították meg neki, hogy a harc ugyanolyan szükséges része az életnek, mint bármi más. Hogy ne öljünk, ne pusztítsunk, ez olyan filozófia, amellyel egyenes út vezet a pusztulásba. Nem az erőszak itt a lényeg, hanem, hogy az mit szül. Nem erőszakot. Ez egy ostoba mondás, ami csak 50%-ban igaz. Harcolni, küzdeni, gonoszt legyőzni kell.
És még pár szimbólum. A vasorrú bába. Mi az a vasorr? Az orr a lélek szimbóluma, mivel azon keresztül jár ki-be a levegő (a lélek), a vasorr a vaslelket, a gonoszt szimbolizálja. A farkas, aki megeszi a nagymamát nem más, mint a férfitől való félelem. Elkerülhetetlenül is vannak minden mesének ösztönszintű, szexuális szimbólumai. Piroska nem más, mint a nő ösztönös énje, mely még gyerekes, ki nem forrott. Olyan kislány, aki a felnőtté válás határán fél a közelgő szexuális élményektől (minden férfi szemét, mindegyik csak azt akarja). Piros, mert kihívó, kész a szexuális életre. A vadász az a férfi, aki megmutatja, hogy ez egy természetes dolog, az élet velejárója, a boldogság, a család egyik tabu alapja, melytől mindenki fél. A természet rendje, Isten "szaporodjatok és sokasodjatok"-ja.
Az embernek először azokat az ösztönös dolgokat kell megtanulnia, amelyeket soha nem lehet kiirtani belőle. Azokat a késztetéseket és vágyakat, amelyeket e mesék nélkül talán nem is tudna kezelni. Az a fiatal, akinek csupajó-csudajó mesét olvasnak, elnyomja magában, elfojtja ezeket a szexuális vágyakat, melyek később (felnőttkorban, de akár fiatalon is) ezerszeres erővel, irányíthatatlanul törnek fel és okozzák a csonkolásos, felgyújtós szexuális bűntetteket, a háborúkat. (A háború nem más, mint az elfojtott ösztönök kiélése. Férfiak, akik puskákkal, vagyis fallikus szimbólumokkal ölik egymást.)
És még egy utolsó. A férfi késsel nőt döf le a zuhany alatt. Milyen klasszikus ugye? Fallikus szimbólum, az ösztönös félelem. Ugyanúgy, ahogy fordítva: felzabáló, ronda, fogas lény, aminek a szájából mindenféle váladékok csordogálnak... Ezt már magyarázni sem kell. De ezért nézik az emberek. Mert szeretnek szembesülni saját félelmeikkel.
Remélem elég jól megvilágítottam, hogy a személyiség-fejlődés szempontjából igenis fontosak ezek az erőszakot ábrázoló mesék, melyek voltaképpen nem azt az erőszakot ábrázolják, amitől a buta, felszínesen gondolkodó emberek olyannyira félnek. Ők csak nem látnak mögé, de rájuk is hat, hiszen megnézzük a balesetet, felfigyelünk a halálesetekre. Mert látni akarjuk, szembesülni vele, hogy megszokjuk, hogy ne féljünk tőle, hogy erkölcsileg fölébe kerekedjünk. Hogy egy kisfiú bemegy az iskolába fegyverrel, és lelő mindenkit? Ez egyéni anomália, a szimbólumértelmezés tudatalatti zavara lehet csupán. Az a gyerek akkor is bement volna és ölt volna, ha soha nem lát erőszakot, mert az ott van bennünk mindenféle előismeret nélkül, csak várja, hogy mikor törjön elő, és vezetődjön le egy szimbólumsorozat által a tudatban, vagy raktározódjon, és szabaduljon el iszonyatos, félelmetes erővel.
Remélem levelem volt valamilyen hatással Önre. Nincs pszichológus diplomám, csupán nem felszínesen gondolkozom. Legyen ez a legnagyobb hibám.
Tisztelettel: Egy tévénéző

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Davey
Regisztrált:
2007-08-18
Összes értékelés:
236
Időpont: 2008-05-16 11:30:02

válasz onsai (2008-03-22 16:59:22) üzenetére
Szimbolizmust nélkülöző művek nincsenek, max. képzavarok. Még a legbrutálabb zombi filmekben is ott van a szimbólum. Egy film vagy mű nem azért világsiker, vagy hatalmas bukás (fogalmazhattam volna vulgárisabban is, mert vannak olyan filmek, amikre csak az a jelző jó), mert nincs vagy van benne szimbolika, hanem azért, mert az a konkrét szimbolika mennyire döbbenti rá az embereket, hogy ők milyenek, vagy mennyire hidegen hagyja a lelkük.
Alkotó
Regisztrált:
2007-03-23
Összes értékelés:
66
Időpont: 2008-03-22 16:59:22

Mese és mese között különbség van. A nyolcvan százalékát a japán rajzfilmek teszik ki, vagyis egy más kultúrkör szimbolikája vagy épp minden szimbolizmust nélkülöző agresszió és perverzió.
Alkotó
Davey
Regisztrált:
2007-08-18
Összes értékelés:
236
Időpont: 2008-03-12 07:08:36

Én is értem, hogy mit akarsz mondani, de én itt a meséket emeltem ki. Azokat, amelyeket épp a szennyfilmek miatt akarnak száműzni, pedig nem érdemlik meg. Mert akkor minek van karikázás meg besorolás, ha megvágják. Akkor inkább ne adják le.
És képzelj el egy ilyen híradót: "Első hírünk: Kiss Pistának és Nagy Marikának két gyremeke született. Második hírünk: Megnyitottak Pekingben egy új óvodát..." Öhm... kérdés: KIT ÉRDEKEL? A hír mindig az, ami felháborító, meghökkentő, durva. Azért ezt mutatják be, mert ezen kell segíteni. Ha jó dolgokat mutatnak be, akkor oké, megnézem és jólvan. A rosszat kell kiemelni, mert az ellen küzdünk. De legyen ez az én saját véleményem akkor. Mondhatnám azt is, hogy így tovább, és akkor semmi nem változna. Milyen fura, hogy anno a gyilkolásra és a halálra nevelték a gyermekeket és nem volt ilyen degenerált a társadalom, mint most, amikor békére nevelik őket.

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Bal/eset címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Egy hullámhosszon című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szerelmek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A könyvkiadás rákfenéje című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Gyermekkorom I. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Egy hullámhosszon című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szerelmek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A szív szava címmel a várólistára

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság VIII. rész címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Szerelmek címmel a várólistára

Etelvaria alkotást töltött fel A könyvkiadás rákfenéje címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Murmur jelenti 17. Csend legyen! című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)