HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1921

Írás összesen: 51297

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-04-02 10:09:35

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / fantasy
Szerző: BanyamacskaFeltöltés dátuma: 2008-03-17

(még nincs neki címe)

1.

A falon a csempe elborzad koszosságában, a csap monoton csöpögése fájdalmasan hatol az emberi elmébe. A sarokban egy rozoga kád, mögötte egy kis mélyedés a falban. Egy kisfiú kuporog lihegve a kád mögött, riadt szeme tágra nyitva.
Pámpárá rárámpárám.
Párárárám, párám.
A kádban egy ember fekszik. Inkább hever. Karja hanyagul lóg ki a peremén, mintha épp lazulni akarna, egy forró fürdőt venni, csak éppen a torkán egy hatalmas lyuk tátong, ami azt jelzi, hogy valójában nem akar ő már semmit.
Párárárám, párám.
A léptek egyre hangosabbak. Nem gyorsan közelednek, inkább ráérősen, nyugalmat árasztva visszhangzanak a falakról. Egy férfi lép a fürdőszobába. A késen csak egy pillanatra csillan meg a mocskos ablakon beszűrődő egyetlen apró sugár, a penge hűs lapja szófogadón issza be a fényt; a kisfiú visszatartja lélegzetét. Két fekete cipőt lát, melyek egy öltönyös láb végződései, s tekintélyt parancsolón festenek az ócska, töredezett járólapon.
Pámpárá rárámpárám.
Párárárám, párám.
Dúdol. Kezében a kés, előtte a műve, keresi a szemtanút, és dúdol. Valami gyerekdalt, a kisfiú felismeri. Hallotta már a dallamot. Hol is? Talán múlt héten, mikor a nagymamánál volt. Vagy korábban. A fekete lábak körbeforogják a helyiséget. Lassan elindulnak kifelé, s ahogy távolodnak, úgy tér vissza az élet a kisfiúba.
Mindig ez van, mikor valami fontos dolog történik, ha valami miatt izgul. Múltkor a szülői értekezlet közben is, amíg megpróbált hallgatózni az ajtónál. Tüsszentenie kellett. Ahogy most is.
A fekete cipők kopogása elhallgat, a dúdolás némaságba fullad. A kisfiú szorosan behunyja a szemét. Egy mondókát hadar magában, hátha akkor máshol lehet. De nem lehet. Eltelik egy hosszú perc. Kinyitja a szemét, kissé homályosan lát, a szorítástól. Az első, amit megpillant, két fekete cipő a kád másik oldalán. Furcsa érzés keríti hatalmába, valami mintha megpróbálná kiszakítani a világból. Nem ellenkezik.

2.

Szemed, az a kék,
Nélküled mivé lennék
Sára
Te drága...

Nem. Ha ezt meghallja, kinevet. Miért nem tudok verset írni? Miért nem, mikor annyira szeretem, meghalnék érte nyomban. És nem tudom neki elmondani.

A nap lenyugvóban, a síneken csillog még utolsó erejével, a gaz a töltés mellett térdig ér, a fiú úgy sétál a sínek között, mint egy megbabonázott királyfi.
Talán nem kellett volna tegnap annyit inni, szörnyen fáj a fejem. De mit gondolnának rólam, ha nem volnék benne mindenben? Gyávának tartanának. Pedig nem vagyok gyáva. Csak ne lenne ilyen nehéz elmondani.
A távolban fekete pontként rajzolódik ki a semmiből a vonat, füstje felhővé dermed az égen, hernyó teste nyújtózik a kanyarokban, és közeledik, könyörtelenül. A fiú leszegett fejjel lépked, a külvilág megszűnt számára. Különös erő zuhan rá, és húzza, húzza. Hagyja magát elszédülni.
Sára, te drága...
A vonat elrobog.

3.

- Ez a rengeteg, színes gomb, milyen rettentően érdekes, nem gondolod? Áh, mindig elfelejtem, hogy te nem gondolkodsz. Bocsásd meg a figyelmetlenséget.
Olybá tűnik, az űrhajó a nagy, fekete semmiben lebeg. Egy férfi és egy majom megszabadulván a gravitációtól, élvezik a kísérlet velejáróit, lebegnek tehát ők is, köldökzsinóron kapcsolódva a hajóhoz. Csokoládét majszolnak.
- Nem ez mindennek a kezdete és a vége is egyszerre? - szól ismét a majom, mintegy magának mormogva a megállapításokat. - Egy tökéletes pillanat, az univerzum, a semmi, a minden. Bárcsak értenéd. Bárcsak tudnál beszélni. - vet szánakozó pillantást a férfira, akit látszólag teljes mértékben leköt a csokoládéja.
- Végre minden a helyén van! - elégedetten gyűri össze, és engedi kiszámíthatatlan útjára a csokipapírt a majom.
A férfi gondtalanul bámul ki a sötétségbe, bár a távolban mintha valami fényes pontot látna, de neki ennél fontosabb dolga van. A csokoládé. Azzal szöszmötöl, mikor valami hirtelen megrántja a köldökzsinórt. Zsibbadó érzés, és mintha egy láthatatlan kéz kötélként húzná, egyre csak húzná valami felé.

4.

A nap már a koszos épületek mögé húzódott, a majdnem üres szobában kevés a fény. A plafonról határozott cseppekben hullik alá a víz, a szőnyegen egész kis tó képződött már belőle, apró papírhajók versenyeznek rajta. Néma ringatózásuk szinte magától értetődő, az egyik oldalán felirat, féloldalas, de majdnem egészen kivehető: "halott lányt találtak a bio-parkban, a rendő", a másik a születési rovatból készült. Élet és halál vívja csatáját a szőnyegen.
Az ajtó közvetlen közelében fényes üveg van a falban, mögötte naptár, de nem működik valami jól. Az ablak mellett csupasz ágy, rajta egy öregember gubbaszt, felhúzott térdekkel, és valamit szorongat, ráncos kezében tartja, ragaszkodón. Egy távkapcsolót. Arcán egyszerre rajzolódik ki az aggodalom és az izgalom, hosszú szemöldöke fel-felszalad a homloka közepéig, mereven bámul előre. Aztán elmosolyodik.
Hirtelen feltárul az ajtó, egy fiatal nő viharzik be a szobába, illatcsíkot húz maga után, szőke haja lepedőként lebeg mögötte. A szobába lépve megtorpan, majd határozottan az öreghez lép, kezeit vállára kulcsolja, és rázni kezdi. Rázni, rázni, rázni.

A fürdőszobában még mindig ott áll a fekete cipő, a kisfiú szipogva rágja a szája szélét, a csap tovább csöpög. Már csak egy lépés.
A síneken ismét feltűnik a fiú, ábrándjaiba temetkezve bandukol, talán Sára is meg fogja érteni, ha egyszer elmondhatja neki. A vonat egyre csak távolodik.
Az űrhajó békésen lebeg, legénysége a helyén, a majom tovább fejtegeti az élet értelmét, elmélkedik a világról és a mindenségről, míg a férfi újabb szelet csokoládé után néz.

Rázza, rázza, rázza.
- Apa, nem látod, hogy úszik az egész lakás?! - kérdezi a nő, halántéka lüktet.
Az öreg, mintha eszmélne. Szorítása enged a távirányítón. Valami ismeretlen, hatalmas erőt érez végigszáguldani megfáradt testén. Szemét a lányára emeli, aki szigorúan förmed rá:
- Már megint a Holotévét nézed?!

Zs.T. ötlete alapján írta H.K. (címötleteket szívesen fogadok)

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2008-01-09
Összes értékelés:
82
Időpont: 2008-04-10 21:05:24

Kedves Banyamacs! Ezúttal is egy nagyon színvonalas művet olvashattam tőled, köszönet az élményért:) Mesterien szövöd az események szálát, csak gratulálni tudok! Címötlet: Tele-vízió Üdv. Aliz
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1981
Időpont: 2008-03-18 19:45:18

Kedves Banyamacs!
Remekül írsz, de ezt már bizonyára írtam és mások is:) Nos, mi lehetne a címe? Talán "Holotévé"? Vagy "Agg aggyal"?
Üdv: Borostyán
Alkotó
gyogyo
Regisztrált:
2006-11-26
Összes értékelés:
561
Időpont: 2008-03-18 18:08:32

Remekül sikerült írás,mint mindig szívesen olvasom,műveidet.Ezen sokat rágódtam-rágódok.Szeretem,ahogy vezeted a fonalat.Cím?Talán "A fekete cipő".De azt hiszem a legtöbben ezt fogják javasolni,s akkor inkább ajánlom "A távirányító mögött".
Különben gratulálok!

Legutóbb történt

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (9.) című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (9.) című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (8.) című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (8.) című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (7.) című alkotáshoz

Susanne alkotást töltött fel Bennünket sem került el címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja (6.) című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Tavaszi lidérke című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Megérkezett április című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) rakoncátlan automata című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) [...és nincs] című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A szívek kövein címmel a várólistára

Susanne bejegyzést írt a(z) Holnapokon át című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Megérkezett április című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Tavaszi lidérke című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) rakoncátlan automata című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Tibor napján címmel

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel a harmadik fiú címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) rakoncátlan automata című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Tavaszi lidérke című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A Csalitos csoportban című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A Csalitos csoportban című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 1. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)