Haza jöttem,
Mert haza húzott a szivem!
Sok van mögöttem,
De végül az életem ide kötöttem, igen!

A lábam belepte az út pora,
Elringat a nap arany mosolya,
Harcol bennem a katona,
És a szerelmes könnyed modora...

Vándor vagyok,
Csak repít a szél,
Aki mindent hagyott,
S mindig remél!
Apám a föld és anyám az ég,
Testvéreim az élet, s a vég!

Kinyitom a postaládát,
Benne van néhány papír!
Kinek könny mossa lábát-
Miattam, mindig az ír!

Felkeresem, a szerelmesem,
Mert én kellek neki, és ő kell nekem!
Minden pillantását lesem,
Mert most végre itt van velem!

De nem sokáig miénk a nap,
Hirtelen egy érzés belém harap,
S indulok, megyek
Várnak tájak, folyók, hegyek,
Mert:

Vándor vagyok,
Csak repít a szél,
Aki mindent hagyott,
S mindig remél!
Apám a föld és anyám az ég,
Testvéreim az élet, s a vég!

Vándor vagyok,
Csak repít a szél,
Aki mindent hagyott,
S mindig remél!
Apám a föld és anyám az ég,
Testvéreim az élet, s a vég!