HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1894

Írás összesen: 49442

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: bellamariaFeltöltés dátuma: 2008-04-21

Munka vagy hedonizmus

"Egyszer volt, hol nem volt egy picike kis egérke. Egy lyukacskában éldegélt a földben a családjával. Míg a szülei odavoltak dolgozni, a kis egérke sem tétlenkedett, rábeszélte testvérkéit, hogy lepjék meg a szülőket. Míg ők odavannak dolgozni, addig takarítsanak ki és főzzenek finom ebédet. És mikor a szülei hazaértek a munkából..."

A mesélő idáig ért a mesélésben. Mintha zajt hallott volna kintről. Térdére eresztette a meséskönyvet, feltolta a pápaszemét a feje tetejére és erősen fülelni kezdett. Nem sokáig, mert valaki becsörtetett az ajtón, rögtön, köszönés nélkül bele is kezdett a mondókájába:

- No, álljon csak meg a menet egy pillanatra! Ezt már nem tűrhetem tovább szó nélkül. Ilyen marhaságokkal tömni a gyerekek agyát!

- Hát te meg ki vagy? - kérdezte a mesélő.

- Én a felnőtt vagyok, és nem tudok aludni. Mit csináljak ebbe a rohadt melegbe, mikor a szoba olyan, mint a gőzkazán, én meg tele vagyok gonddal, már egy órája álmatlanul forgolódok. Pedig hidd el, fáradt vagyok. Egész nap lapátoltam. Kimentem az udvarba rágyújtani. Erre mit hallok itt a nyitott ablakon keresztül, mikkel tömöd ezeknek a szegény gyerekeknek az agyát? Még az a szerencse, hogy mind alszik, kiugrabugrálják magukat napközben, nem kell ezeknek mese, már az asztalnál majd elalszanak, alig bírják lenyelni a tejet, megsavanyodik reggelig a szájukban. Ezeknek a hülye meséknek az áldozata vagyok én is. Ezzel etettek engem is kiskoromban. Hogy a munka nemesít. De hiába lesem a tenyerem, nem akar arannyá változni, csak bütykösebb lett az évek során, már alig bírom behajlítani, hogy megfogjam a lapát nyelét. Pénz meg alig. Jól mondták a hittanon, annak idején, hogy bele van írva a bibliába, "Méltó a munkás a kenyérre" és hogy "Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma", csak akkor még nem tudtam, hogy a sorok között kell olvasni, de időközben rájöttem arra is. A kenyérrevalót, azt lehet megkeresni a munkával, de itt utána ki is fúj a dolog. Sajnos most meg már késő. Nézd például ezt az idióta mesét a tücsökről és a hangyáról. Tiszta marhaság. Hogy így a munka meg amúgy, ki korán kel, aranyat lel, és satöbbi. Már tiszta agymosottan kerülnek bele a felnőtt életbe. Közbe meg az van, aki becsületesen dolgozik, az el éldöglődhet a kenyéren, zabálhatja két pofával, hogy tele legyen a hasa valamivel, még többet tudjon dolgozni, és k... kialvatlan a sok koránkeléstől. Ez az igazság, erről mesélj most nekem! - mondta a felnőtt.

- No jó, akkor itt és most, neked egy különleges mese a hangyáról és a tücsökről.

A mesélő belekezdett:

"Élt egyszer a kerek rét kellős közepén egy tücsök meg egy hangya."

A felnőtt közbevágott:

- Rövidebben. Hagyd a hülye rizsát, abból elegem lett még a pártértekezleten. Mert voltam én párttag is, azt hittem, akkor majd jobb lesz. Jobb lett ám a... - mondta a felnőtt, miközben egy félreérthetetlen mozdulatott tett a kezével.

- Jó, de valahogy csak el kell kezdenem. - A mesélő elkezdett magyarázkodni. - Tudod ez a körülkerítés nekünk mesélőknek olyan, mint mikor te beleköpsz a tenyeredbe, mielőtt megmarkolnád a lapát nyelét. Kell a munkakezdéshez. No, élt a hangya, cipelte a morzsát meg a magokat, a franc se tudja mit eszik ez a dög, akit érdekel, nézzen utána az animálplaneton vagy valami természetkönyvben. Egész életében húzta vonta a sok ennivalót, cipekedett, hogy a királynő meg az alattvalói, azok a talpnyaló herék jól éljenek, a kisujjukat sem kelljen mozdítani. Ez meg csak dolgozott, majd bele szakadt. Közbe nézte a tücsköt, aki ez idő alatt a kocsmában hegedült a haverjainak, húzta nekik a "národnyákokat" azok meg fizették neki a sok sört, alig győzte meginni. De a hangya úgy gondolta, neki van igaza, a szorgos munka meghozza előbb utóbb a gyümölcsét, mert erre tanították. Meg is hozta. Egyik reggel, mikor kibújt a hangyalyukból, csak egy cipőtalpat látott, még annyit sem érkezett mondani, hogy "Jaj", vége lett. Nem látta már, amint évek múlva a tücsök elitta az eszét, még a hegedűjét is becsapta a zaciba, hogy tudjon venni egy darab kenyeret, mert akkor még a méltósága nem engedte meg a kukázást. Azután rászokott arra is.

Mikor a mesélő a mese végére ért, mind a ketten lehajtották a fejüket, mintha a cipőjük orrával lenne valami sürgős megbeszélnivalójuk.

- Tudod, koma - nyögte ki magából a felnőtt - ez az élet úgy sz.r, ahogy van.

- No, gyere, igyunk mi is egyet! - mondta a mesélő, és elmentek a közeli kocsma irányába.

Ezt az Aranytoll pályázatra írtam. Nem nyert :)

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
bellamaria
Regisztrált:
2008-03-17
Összes értékelés:
21
Időpont: 2008-04-21 20:09:33

Köszi, de majd később javítom, mert nagyon sokára kerül vissza :)
És nem komolyan venni, nem oktatási nevelési célzattal írtam.
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1983
Időpont: 2008-04-21 19:43:08

Kedves Bellamaria!
Ez aranyos lett:) A 2. és 3. sorban többszörös szóismétlés: odavoltak dolgozni, odavannak dolgozni. Amúgy jó az egész, kerek a történet, ha mégoly meglepő is a vége:)
Üdv: Borostyán

Legutóbb történt

hundido bejegyzést írt a(z) Karácsonyi történet című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Jövő-kép című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) J. W. von Goethe: Karácsony című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Jövő-kép című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Jövő-kép című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/10) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/10) című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Óh, költő címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Veres Mariska című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)